A bor művészete
2002/10/14 20:50
875 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A bor - a közhiedelemmel ellentétben - nem pusztán alkohol, amitől minden kiskorút meg kell óvni, hanem a kultúránkkal egyidős palackba zárt szellem, akitől ha megkérdezzük: kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk, minden bizonnyal lesz mondanivalója, hiszen az ő története történelem, irodalom, művészet, filozófia.

Törzsanyag

A szőlő- és borkultúra az ókori államokban
A szőlő- és borkultúra történetével kapcsolatos érdeklődés élénk és sokoldalú volt már évezredek óta. Ennek nyomai megtalálhatók a történettudományi, a vallástörténeti, a mitológiai, a képzőművészeti és a szépirodalmi alkotásokban.

A bor művészete: Borfogyasztás, borhamisítás az ókori Rómában
Az ókori táplálkozás sokkal egyhangúbb, kevésbé változatos volt, mint a mai. Gondoljunk csak arra, hogy mi minden nem volt még ismeretes, amit ma naponta fogyasztunk. Nem ehettek még burgonyát, rizst, paprikát, paradicsomot, nem beszélve egy sor ma Itáliára jellemző déligyümölcsről, amelyeket jobbára csak a kései császárkorban hoztak be Keletről és honosítottak meg. De még a cseresznyét is csak a Kr. e. első század közepe táján hozták be Lucullus VI. Mithridatés elleni hadjárata gyümölcseként az Anatóliai-félszigetről.

"Iszákos" Hollandok
Hollandia a 16-17. század folyamán Európa egyik legjelentősebb borimportőrének számított. A külföldről behozott rajnai, francia és spanyol borokat természetesen elsősorban a módosabb rétegek fogyasztották, az egyszerű emberek többnyire beérték sörrel és pálinkával. A víz, főleg a városokban, elég rossz minőségű volt, ezért ezt legfeljebb akkor itták, ha végképp nem jutott másra. Mint ahogy Johan van Beverwijck, a jeles dordrechti orvos 1636-ban megjelent, majd később még többször kiadott gyógyászati kézikönyvében megjegyezte, "bár a víz épp úgy oltja a szomjat mint a bor, aki ügyel az egészségére, feltétlenül a bort részesíti előnyben".

Korok, borok, királyok
A bor kultúrtörténeti jelentősége közismert, s számos példát ismerünk arra vonatkozólag is, hogy egyes történeti személyiségeken keresztül a bornak történelemformáló szerep is jutott. Abból, hogy az uralkodók egy része jobban kedvelte az isteni nedűt a kormányzásnál, ebből is látszik, hogy a királyok is emberek.

Fóti fröccs
Hogy számos költőnk nem vetette meg a jó bort - az köztudomású. Ahogy a francia irodalom lapjain a nagy csavargók lépnek újra és újra színre (lásd: Villon, Rimbaud vagy Genet sorát), úgy a mi históriánkban a szerelem és a bor - Ámor és a mámor - bódulata vált íróink jelentős ihletforrásává.

Feladatok

1. A legenda melyik országot tartja a szőlő őshazájának?
2. Melyik bibliai történethez kötődik az első szőlővessző elültetése?
3. Hol találtak többezer éves szőlőmagvakat?
4. Mit jelentenek az alábbi szavak és milyen nyelven íródtak? uduli, tul, tulen, baka, bakilis
5. Mi volt a grúz szőlőtermesztés sajátossága?
6. A sumérok szerepe a szőlő- és borkultúra fejlesztésében?
7. Mikorra datálják az asszír és babilónia szőlőkultúra csúcsát?
8. Mikor domesztikálták a szőlőt az egyiptomiak?
9. Milyen szőlőtermesztési eszközöket találtak fel az egyiptomiak?
10. Milyen szerepet játszottak a főniciaiak a szőlőkultúra kialakulásában?
11. Hányszor fordul elő a Bibliában a szőlő neve?
12. Hogyan művelték a szőlőt a zsidók?
13. Kiktől tanulták meg a krétaiak a szőlőművelés művészetét?
14. Mikor virágzott fel Görögországban a szőlőkultúra?
15. Honnan ismerhetjük meg a görög szőlőtermesztés és borkészítés módjait?
16. Miért fogyasztottak az emberek (beleértve a gyermekeket is) a középkorban általánosan bort.
17. Miért meglepő, hogy Részeges ragadványnévvel illették az egyik török szultánt?
18. A szőlőtetű milyen gazdasági problémákat eredményezett a 19. században?
19. Melyik bor volt képes egyedül legyőzni (megrészegíteni) I. Péter orosz cárt?
20. Mivel keverték a bort a görögök?

Tudtad-e?

Tudtad-e, hogy a görögök a tőkéket lugasra nevelték, azok szüretelését szatírok végezték a görögök által feltalált szedőállványokról, és ott helyben, a szőlőtőkék mellett taposóedényekben taposták ki a mustot a fürtökből?

Tudtad-e, hogy az Iliászban Achilleusz pajzsán Héphaisztosz szemléletesen ábrázolta a görög szőlőskertet, amelyet tiszta táblás telepítés jellemez, amelyet védőárok és sövény vesz körül, s egy hangulatos szüreti jelenetet is ábrázolt az ültetvénybe? Tudtad-e, hogy Hérodotosz A perzsa háborúk c. művében említi, hogy a borszállítás keleti hasas kőedényekben történt Egyiptomban?

Démokritosz (Kr.e. 470 táján született) foglalkozott az akkor nagyszámú szőlőfajta rendszeres leírásával, s már utal is a munka nehézségeire, mikor ezt írja:"Hogyan tudjuk, hogy az Ion-tenger felől mennyi hullám érkezik a homokos partra, mivel annyi a szőlőfajta, ahány szőlőskert van."

A filoxéra járvány a 19. században végigsöpört Európán, s nagy pusztítást vitt véghez Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban s még számos más területen, így Magyarországon is sárgás foltokban pusztultak el szőlőtőkék. Egyedül Görögországot kímélte meg a phylloxera vastatrix nevű szőlőtetű, mely az USA-ból költözött át, hogy feleméssze az európai szőlőterületeket.

A szabadságharc leverését követően az ellenállás egyik formája a borfogyasztás lett. A Bach-korszakban számos cseh és osztrák tisztviselőt vezényeltek át Magyarországra, akik érthető módon sört fogyasztottak. A neoabszolituzmus rendszerével szembehelyezkedő nemzeti tudat részévé vált az a kijelentés, hogy "Az igaz magyar bort iszik". Az már kevésbé közismert, hogy az osztrák hatóságok ebből a nemzeti borfogyasztásból az 1851-ben bevezetett fogyasztási adó révén busás hasznot húztak.

Kisenciklopédia

Nagy Dionysia: A szőlő és bor istene a görögöknél Dionysos volt, akinek két nagy ünnepet szenteltek. Az egyik volt a Nagy Dionysia, amelyen drámai előadásokat tartottak. A másik február-március hóban a három napig tartó Antesteia ünnep volt. "Első napja a Hordónyitás napja volt. Ekkor nyitották ki azokat a hatalmas cseréphordókat, amelyekben az ősszel szüretelt újbort tartották, miután Dionysosnak áldozatot öntöttek, ekkor ittak belőle először." Az ünnep második napján érkezett Attika partjaira Dionysos, akit nagy kísérettel fogadtak, s kocsin vitték a városba felszabadultan, mámorosan. Dionysost az archon basileus képviselte. Ezen a napon voltak a borivó versenyek 3 literes kannákba töltött borral. A harmadik nap volt a csuprok (a halottak) ünnepe. Bacchus és Liber: a szőlő és a bor istene uralkodott a szőlő- és borkultúrán, akiknek féktelenségbe átcsapó ünnepeket is szenteltek (bacchanáliák).

Granikosz: Nagy Sándor a Granikosz folyónál egy kisebb hadsereggel és előnytelen helyzetből kezdte meg a csatát a perzsák ellen i.e. 334-ben. Vakmerőségének és katonái elszántságának köszönhetően megnyerte a csatát, s ezzel nyitva állt az út a perzsa területek felé. I.e. 331-ben végleg el is foglalta a perzsák államát.

Bencés rend: 529-ben Nursiai Szent Benedek megalapítja az első nyugati típusú szerzetesrendet, s az általa kialakított regula mértékadóvá lett a későbbi szerzetesrendek szerzetesi szabályzatának elkészítésekor. A bencés regula alapgondolata: Ora et labora. (Imádkozzál és dolgozzál.)

Kapcsolódó linkek

A magyarországi szőlőtermesztés története évszámokban

A világ bortermeléséről - múlt és jelen

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek