A csavart labda titka
Főző Attila László
2007/11/29 23:21
5548 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hogy lehet ilyen szögből berúgni? A nézők sokszor csodálkoznak el, amikor a kapu felé haladó labdáról úgy látszik, hogy fölé vagy mellé megy, azonban a labda mégis a hálóban köt ki. Mi készteti a labdát arra, hogy az egyenes iránytól eltérjen, és csavarodva haladjon előre?

Emlékezetes gólok

A labdarúgásban ma kevesebb a veszélyes távolságban elvégzett szabadrúgás. Az utóbbi évtizedekben ugyanis fantasztikus rúgótechnikájú játékosok tanították meg a védőket arra, hogy ezt a helyzetet jobb elkerülni. Az egyik híres, a televízió által is rögzített szabadrúgást Michel Platini végezte egy 1981-ben egy Hollandia-Franciaország mérkőzésen. A holland védők szabálytalankodtak a tizenhatos előtt. A játékvezető meg is ítélte a szabadrúgást a franciák javára. Platini tette le a labdát a szabadrúgás elvégzéséhez. A kapus beállította a sorfalat, amely a jól ismert koreográfia szerint egyre közelebb araszolt a letett labdához, és már csak hét méterre állnak, holott kilenc métert határoz meg a szabály. Platini a sorfal jobb oldalánál lövi el a labdát. A védők megkönnyebbülten lélegeznek fel, és néznek kapujuk felé. A labda azonban, ahelyett, hogy a kapu mellett elhagyta volna a játékteret, megkerülte a sorfalat, és a kapuban kötött ki. A megrökönyödött holland játékosok nem hittek a szemüknek.

Platini szabadrúgása

Az utókor sem volt rest. Emlékezetesek Roberto Carlos csavartlabdás szabadrúgásai is. Carlos leghíresebb szabadrúgás gólja éppen a francia válogatott ellen született.

Mekkora sebességgel megy a labda?

szabadrúgás

Félórás kísérleten vett részt Roberto Carlos. A Real Madrid sportközpontjában végzett próba alkalmával a brazil feladata az volt, hogy húszperces bemelegítés után tíz tizenegyest és tíz szabadrúgást végezzen el. Első lövését a radar 98 kilométer/órásnak ítélte, a legjobb lövés viszont 122 km/h sebességgel haladt. Mérkőzés közben egy-egy löket sebessége akár a 140 km/h-t is elérheti. A labdarúgók kimérik a távolságot a szabadrúgás elvégzése előtt. Roberto Carlos így nyilatkozott: „négy lépésnyire állok a labdától, az első lépés a gyorsulásé, a többi pedig maga a sprint és a negyedik már a lövés.”

A labdamozgás fizikája

Ha egy tárgy folyadékban vagy valamilyen gáznemű közegben forog, akkor a tárgy felszíne magával ragadja a közeg részecskéinek egy részét. Ha labda függőleges tengely körül, az óramutató járásával ellenkező irányban forog, a keletkező örvény szele a labda bal oldalán hozzáadódik az ellenszélhez, a jobb oldalán pedig kivonódik belőle. Mivel összességében a sebesség a baloldalon nagyobb, mint a jobboldalon, ezért az így létrejövő nyomáskülönbség a labdát balra téríti el. Mindez a Bernoulli-törvény alapján történik így. A jelenséget Gustav Magnus, német kísérleti fizikus fedezte fel a XIX. században, és rá emlékezve nevezzük ma is Magnus-hatásnak.

A nyomáscsökkenés jelenségét, a Magnus-hatást használja fel a labdarugó is, hogy becsapja a kapust. A labdát a bal sarok felé lövi. A kapus oda helyezkedik, de a labda nem követi az eredeti irányt, hanem röptében elkanyarodik, és a jobb sarokba vágódik. Ez a csavart labda. A teniszjátékosok is meg tudják hiúsítani azt, hogy az ellenfél helyezkedése eredményes legyen. Hogyan tudja a játékos a labdának „megmondani”, hogy röptében majd balra vagy jobbra kell elkanyarodnia?

Kísérlet befőttesüveggel

Kb. fél literes befőttesüvegbe gyömöszöljünk összegyűrt papírt. A papír elég lazán álljon, de azért jól súrlódjék az üveg belső oldalához. Ezután öntsünk az üvegbe annyi vizet, hogy biztosan ússzék a fürdőkád vízén. Ez a befőttesüveg lesz a mi focilabdánk. Ha ujjunk hegyével meglökjük, akkor az üveg egyenes irányban mozog, ugyanúgy, mint a nem csavart labda. De tegyük csak ujjainkat a befőttesüveg szájára, fogjuk meg, és csavarítsunk rajta, hozzuk forgásba. Azután lökjük meg ujjunk hegyével egy pillanatig tartó hirtelen lökéssel. Az üveg elindul a lökés irányában. De csakhamar elkanyarodik az egyenes iránytól. Ha az óramutató járásával egyező irányban pörgettük meg, akkor a lökés irányától ugyanilyen irányban térül el. Ha bal felé pörgettük meg, akkor bal felé kanyarodik el.

Védhető-e a tizenegyes?

A büntetőrúgás során a kapus megfigyelőképességét vizsgáztatja a tizenegyest rúgó játékos, hiszen egy 100-120 km/h sebességgel mozgó labdát elérni tényleg fizikai képtelenség. Számolgassunk egy kicsit! A 11-es pontról a labda átlagosan 330 milliszekundum (milliszekundum=a másodperc ezredrésze) alatt ér a hálóba, a kapusnak pedig csak arra kell 45 milliszekundum, hogy láthassa, milyen pályán is fog mozogni a labda. A kapu szélessége 7,32 m. Ha a kapus a kapu közepén áll, akkor a maradék 285 milliszekundum alatt kellene a megfelelő sarokba vetődnie a labda után. A kapus is ember, ezért eltelik még némi idő a felismerés és a cselekvés között. A jobb reflexű kapusoknál ez a mérések szerint 120, a lomhábbaknál pedig 310 milliszekundum is lehet. Láthatjuk, hogy esélytelenek a kapusok. Ezt ők is tudják, ezért más stratégiát választanak. A kapus a játékosok mozgásának ismeretére támaszkodik, mindig a lövő játékost figyeli, próbálja ellesni, hogy milyen irányba is akarja rúgni a labdát.

Sok kapus egyenesen statisztikát készít az egyes csapatok tizenegyest rúgó játékosainak szokásairól. A 2006-os focivébén Jens Lehmann, a német válogatott kapusa az Argentína elleni bűntető párbaj előtt egy papírlapot kapott az ellenfél tizenegyesrúgóinak statisztikájával. A párbajt a német csapat nyerte. A régi mondás mégis igaz: „tizenegyest nem lehet védeni, csak rosszul rúgni!”

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek