A drámafoglalkozás veszélyei
2013/07/25 08:00
1261 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A tánc és dráma tantárgy alkalmain a különféle foglalkozások amennyire felszabadító és készségfejlesztő hatással bírhatnak megfelelő alkalmazás esetén, ugyanannyira veszélyesek is lehetnek néhány nem várt körülmény hatására.

Készségtárgyak és személyesség

Miközben a tánc és dráma tantárgy megfelelő tartalommal való feltöltése rendkívül sok pozitív hozadékkal bír, nem szabad megfeledkeznünk a tantárgyspecifikus veszélyekről sem. Ha a „készségtárgyak” sokszor kissé homályosnak tűnő kategóriájába soroljuk a drámát is, látni fogjuk, hogy olyan körbe került, amelyeket nem csak az köt össze, hogy a hagyományos értékelés alkalmazása esetükben több akadályba is ütközik, hanem az is, hogy ezen tantárgyak olyan fokú személyességet várnak el a diákoktól, ami más tanórákon szokatlannak tűnne. Az ének-zene órán az elméleti ismereteken túl sokszor dalban kell megnyilvánulni, ami sok ember számára rendkívül intim dolog: ha van kedvem, esetleg baráti körben énekelek, ha nincs kedvem nem – énekórán muszáj. A rajzórán hasonló élményeink lehetnek: egy-egy alkotásunkon saját belső, lelki tartalmaink mutatkoznak meg. Testnevelésórán, ha ebbe a körbe soroljuk, fizikai kontaktusba kell kerülnünk társainkkal, akár akaratunk ellenére is. Az efféle személyesség magában rejt egy sor olyan veszélyforrást, amire a tanárnak mindenképpen oda kell figyelnie. Vajon milyen veszélyeket rejthet egy tánc és dráma óra?

Introvertáltság és fizikai kontaktus

Ha egy tetszőlegesen kiválasztott tanórát megfigyelünk, majdnem biztos, hogy találunk olyan diákot, aki leginkább arra törekszik, hogy láthatatlanná váljon. Nemcsak a kiélezett tesztszituációkban, például feleltetés előtt van ez így (noha ilyenkor sokan örülnének az előbb említett speciális képességnek), hanem például osztályszintű vagy csoportos megbeszéléseknél, esetleg házifeladat-ellenőrzésnél. Az introvertált viselkedésnek számos oka lehet az örökölt személyiségjegytől a sok megélt kudarcig, és ezen okok  közül sok felszínre bukhat drámafeladatok kapcsán, ilyen alkalmakkor ugyanis sokkal nehezebb „elbújni” a világ, vagyis a tanár és a társak szeme elől, mint más tanórákon. Ez nagyfokú frusztrációt okozhat a diák számára, amely kisebb dózisban talán jótékony hatású is lehet, felszabadítóan hathat, azonban „túladagolása” éppen az ellenkező hatást is elérheti a szóban forgó tanulónál.

Ugyanakkor a testnevelésórához hasonlóan a drámafoglalkozások alkalmával is előfordulhat testi kontaktus; ilyenkor egy olyan diák, aki esetleg otthon bántalmazásnak van kitéve, ösztönösen visszahúzódhat, és kisebb traumaként élheti meg az esetet. De persze más oka is lehet annak, ha valaki húzódozik attól, hogy például a társa vállára vagy éppen a fejére tegye a kezét, vagy megfogja a lábát; ezen reakcióknak kulturális okai ugyanúgy lehetnek, mint ahogy okozhatja szociális szorongás is. Olvassunk az apró jelekből!

A szerepjátékban rejlő veszélyek

Egy túlzottan átélt drámai szerepjáték is kockázatokat hordoz magában. Előfordulhat, hogy egy szituációban olyan szerepben találja magát a diák, ami azért kényelmetlen neki, mert valami mélyen elnyomott, kellemetlen emléket idéz fel benne. Kevéssé valószínű ugyan, hogy a diák ilyenkor extrém reakcióval válaszol, ám figyeljünk arra, ha valaki látványosan kényelmetlenül érzi magát az adott szituációban. Akár az introvertált diák esetében, itt is produktív lehet a stressz megélése egy bizonyos mértékig, de vigyázzunk rá, hogy nehogy átlépjünk egy bizonyos határt. A szerepjáték során rejtett feszültségek kerülhetnek felszínre, és a tanár nem feltétlenül pszichológus is egyben, aki jártas a pszichodráma módszertanában, hogy le tudja őket vezetni. Efféle problémák észlelésénél inkább az iskolapszichológustól ajánlatos segítséget kérni, hogy ő részesítse a diákot életvezetési tanácsadásban.

Ugyan ebben a keretben csak egy-két jellemző veszélyszituációról esett szó, a cikk célja nem is annyira a szakmai tájékoztatás, mint inkább a figyelemfelkeltés. Drámapedagógia tanítása során a tanárnak egy kicsit pszichológusként is kell viselkednie, tehát áttévedhet egy olyan szakterületre, amelyen nem, vagy nem kielégítő módon kompetens.

További érdekes ötletek:

A cikkben említett veszélyeken kívül érdemes lenne foglalkozni a diákcsoportban esetlegesen kirekesztettek helyzetével a tánc és dráma órán, azokkal az esetekkel, amikor a tanár különféle feladatokra jelöl ki egy-egy diákot vagy a csoporton belüli konfliktusok kiélezésével nem eléggé körültekintő csoportalakítás során ( ugyanis nem mindig célravezető a véletlenszerűen történő csoportalakítás).

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek