A genealógiai kutatás alapjai
Farkas Zoltán
2005/05/11 23:13
1386 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ha szeretnél többet megtudni családod eredetéről, először tisztában kell lenned a genealógiai kutatások néhány alapfogásával. Ebben lesz segítségedre írásunk. Készülj fel a kutatómunka szépségeire!
Leszarmazástábla

A genealógiai, családtörténeti kutatások folytatásához elengedhetetlen néhány alapvető fogalom tisztázása. Ezek a következők:
Ős (avus): Az a régen élt felmenő rokon, akitől valaki vagy valamely család származik.
Nemzetség (gens): Az egy közös őstől származó, azonos nevű ivadékok sora. Korábban a közös anyától, később a közös apától való származás számított. A nemzetségbe a férfi és a nő tagok is beleszámítottak.
Család (familia): Apából, anyából és gyermek(ek)ből álló társadalmi közösség, a társadalmak alapegységei.
Nemzedék (generatio): Az egy időben élő, megközelítően azonos korú emberek közössége. Egy nemzedéknyi időtartamot általában 25 évnek számítanak.
Agnáció (agnatio): Közös atyától leszármaztatott, férfi ágú vérrokonság, amelynek jelentős szerepe volt az öröklési jogban. Két alapvető típusa a primogenitura (az elsőszülött fiú megkülönböztetett helyzete) és a senioratus (az azonos leszármazási szinten lévő legidősebb fiú megkülönböztetése).
Őspróba: Az apai és az anyai ágon való nemesi leszármazás bizonyítása, amely négyes, nyolcas, tizenhatos stb. lehetett, vagyis a szülők, nagyszülők, dédszülők stb. szintjéig mehetett fel.
Ősvesztés, ősazonosság (implex): Az egyedek ősei csak elméletileg kétszereződnek meg minden felmenő nemzedékben, mert egyre régebbre visszanyúlva egyre több közös ős személye azonos. A legújabb kutatások a teljes ma élő európai népességet (antropológiailag és genetikailag) nyolc személyre vezetik vissza. Az ősazonosság kutatása a belterjes leszármazási közösségek (pl. uralkodócsaládok, vallási közösségek, elzárt települések lakói stb.) esetében fontos.
Ág: Leszármazási vonalat jelent (pl. apai, anyai, férfi, női stb.).
Íz: A nemzedéken belül, ugyanazon leszármazási ágon szereplő nemzedék (pl. harmadíz, negyedíz).
Felmenők: Az utódoktól az ősök felé vezető ág - természetes szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők stb.
Lemenő: Az ősöktől az utódokig vezető ág
A családi, rokonsági kapcsolatok, rokoni viszonyok jelölésére egyezményes jelek, illetve ábrázolási módok alakultak ki. Ezek alkalmazása azért fontos, mert egyre mélyebbre visszanyúlva az időben egyre nagyobb feladatot jelent a rendelkezésre álló adatok átlátható és ergonomikus kezelése.
Az őstábla könnyen áttekinthető, de térbelileg korlátozott ábrázolási mód, amelynek külön típusai léteznek aszerint, hogy a felmenőket, lemenőket, sógorokat stb. kívánja-e ábrázolni. A vizsgált személy mindig alul helyezkedik el, felette a két szülő szerinti ágak indulnak, mindig oly módon, hogy a férfiak szemből nézve mindig a bal oldalon kapnak helyet. Ha egy őstáblára nem fér fel minden ábrázolandó személy, akkor kiegészítő táblázatokat kell készíteni.
Az ősfa a genealógiai kapcsolatok régebben elterjedt ábrázolási módja, amelyen ugyancsak a felmenőket ábrázolták, néha még címerrel is illusztrálva.
A leszármazási táblázat a genealógiában leggyakrabban alkalmazott ábrázolástípus, amely egy személy (illetve házaspár) leszármazóit mutatja be. A leszármazási táblázat mindig felülről lefelé halad.
A családfa a leszármazás ábrázolására régebben használt módszer. A fa gyökerénél mindig az ősatya helyezkedik el. A nemzedékek törzsek, a további leszármazók pedig ágak és levelek formájában kerülnek ábrázolásra. Az ábrázolt fa típusát igyekeztek a család kiterjedéséhez igazítani, így átlagos kiterjedésű család esetében hársfa, hiányos kiterjedésnél nyárfa, szerteágazó kiterjedésnél vörösberkenye képezte az ábrázolás alapját.
Annak érdekében, hogy a rokonság tagjairól minél több információ felvehető legyen, de ezek ne törjék szét a kiválasztott ábrázolási módot, külön genealógiai jegyzékek készítendők. Ezeken a személyre vonatkozó legkülönfélébb információk (névváltozatok, ragadványnevek, iskolai végzettség, foglalkozás, vallás, születés és halál helye stb.) is felvehetők. Pl. ősjegyzék, lemenők jegyzéke, sógorsági (a családba beházasodott személyek) jegyzéke.
Az áttekinthetőség és a helytakarékosság miatt az egyes ábrázolási módszerek során a legfontosabb genealógiai eseményeket és viszonyokat egyezményes jelekkel kell rögzíteni. Így például a férfi jele négyzet, a nőé kör, az ismeretlen nemű családtagot háromszög jelöli. A születést csillag, a házasságot kettős kör, a halált pedig kereszt jelzi.

Feladat

A családban fellelhető iratok, tárgyi emlékek segítségével, lehetőleg egy idősebb rokonod segítségével próbáld meg elkészíteni leszármazási tábládat! (Ha túl sok adatod van, akkor az anyai és az apai ágat célszerű külön kezelni.)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek