A genealógiáról általában
Farkas Zoltán
2005/05/11 22:55
783 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az emberek egyéni és közösségi tudatát kezdettől fogva meghatározza a származás. A leszármazás kérdéseivel a genealógia foglalkozik. Erről a történeti segédtudományról szól írásunk, melynek segítségével saját családfád is könnyedén megalkothatod.
Eredetre utal a címer is.

A genealógia az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó klasszikus történeti segédtudomány. Tárgya alapján magyarul származástannak vagy családtörténetnek is nevezik. A genealógia elnevezése a görög eredetű 'genos' (=nem, nemzetség) szóból származik. A genealógia tárgya:
• valamely személy leszármazásának kutatása
• valamely család történetének feltárása
• bizonyos személyek közötti rokonsági kapcsolatok megállapítása
A genealógia kiemelkedő jelentőségű történeti segédtudomány, hiszen nélkülözhetetlen támaszt jelent például a helytörténeti és birtoktörténeti kutatásokhoz, emellett leggyakrabban talán az uralkodócsaládok története kapcsán találkozhatunk vele. A genealógia jelentőségét mutatja az is, hogy számos új segédtudomány (történeti demográfia, történeti szociológia) fejlődött ki belőle. A genealógia sokáig a mindennapi életben is jelentős, gyakorlati szerepet játszott, hiszen a nemesség számára létfontosságú volt származásának nyilvántartása, kiváltságos helyzetének igazolása.
Nem meglepő tehát, hogy a genealógia tudománya - számos más segédtudományhoz (pl. heraldika, diplomatika) hasonlóan - a gyakorlati életből nőtt ki. A leszármazásnak és a rokoni kapcsolatoknak a számon tartása az emberi közösségek megjelenésével egyidős. Az egyes egyének és embercsoportok leszármazásának tudata kiemelkedő jelentőségű az egyéni és közösségi azonosságtudat kialakulása szempontjából is. Az egyének és a közösségek legkorábban származásuk alapján különítették el magukat másoktól.
A származásnak és a rokoni kapcsolatoknak - legyenek azok akár valóságosak, akár fiktívek - a számon tartása már az ókorban is nagy horderejű kérdés volt. Minden nép saját eredetmondával, származástudattal rendelkezett, e nélkül önazonosságuk elképzelhetetlen lett volna. Az indiai kasztrendszerben az egyén egész életét megváltoztathatatlanul meghatározta származása. Az athéni demokráciából a nem athéni polgároktól származó személyeket kirekesztették. Az ókori Rómában a származás meghatározó lehetett a karrier szempontjából. Aki alacsony származása ellenére mégis magas méltóságokba emelkedett, arra külön elnevezést alkalmaztak: homo novus. (Ilyen volt például a római hadvezér Dentatus, vagy a szónok, politikus Cicero is.) Angol királyi dinasztiák A középkorban a származás bizonyítása elsősorban a nemesség számára volt fontos. Az öröklési jog praktikumában a származástan az egész történelem során kiemelkedő szerepet töltött be. A genealógia a polgári társadalmak kialakulása után is szerepet kapott, jóllehet korábbi társadalomformáló ereje erősen megcsappant. Az utóbbi időben a genealógia gyakorlati jelentősége a különböző jóvátételi, kárpótlási, hadigondozással kapcsolatos ügyek kapcsán ismét megnőtt. Emellett jól kitapintható jelenség, hogy az értékválságban lévő társadalmakban megnő a genealógai kutatások divatja, hiszen az egyén hovatartozásának és azonosságtudatának legalapvetőbb eleme a család és a vérségi kötelék.
A genealógiai kutatások számos forrásból táplálkoznak. Ezek között is elsőként említendő a főként levéltárakban őrzött igen sokszínű írott forrásanyag.
Az elbeszélő forrásoktól és az oklevelektől kezdve az önéletrajzon, egyházi anyakönyveken, családi feljegyzéseken át az orvosi, telekkönyvi iratokig, a születési, keresztelési, házassági és gyászjelentésekig számos olyan iratfajta említhető, amelyek értékes genealógiai adatokat tartalmaznak.
A genealógia szempontjából fontos forrás a szájhagyomány, amely különösen fontos a polgári, paraszti és munkás rétegek genealógiai kutatásában.

Ismétlő feladat : Elevenítsd fel a szóbeli forrásokról szerzett ismereteidet!

Az íráshordozó miatt speciális forrást jelentenek a különféle épületeken elhelyezett feliratok (pl. emléktáblák, domborművek, építési feljegyzések), valamint az úgynevezett funerális emlékek (síremlékek, sírkövek), amelyek elemzésével az epigráfia nevű történeti segédtudomány foglalkozik. A genealógia forrásai között megemlíthetők még a különféle ikonográfiai emlékek (festmények, grafikák, portrék, fényképek) is.

Kapcsolódó feladatok

1. Próbáld meg felderíteni környezetedben a genealógiai jelentőséggel bíró emlékeket, forrásokat!

2. Gyűjtsd össze a mindennapjaidból azokat a szituációkat, amelyekben a genealógia szerepet kap.



Ismerkedj meg a Családi emlékezet Programlehetőségeivel!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek