A globalizációról
Farkas Zoltán
2005/04/24 08:00
2406 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A globalizációban benne élünk, mégis vagy éppen ezért igen nehéz definiálnunk. Jelenlegi összeállításunkban olvasóinkat igyekszünk problémák, feladatok által közelebb vinni a multinacionális világhoz, az előnyök és hátrányok korrekt értékeléséhez.

A fogalom

A globalizáció nagyon összetett problematikájából ez a tananyag - terjedelmi okokból - csak néhány elemet emel ki. A feladatokat önállóan, egyedül vagy tanórai keretben, közösen, ill. csoportmunkában feldolgoztathatjuk a diákokkal. Az egyes írásokat, forrásokat tematikus egységekbe osztottuk, így több blokkban, de más-más kombinációban, akár több alkalommal is felhasználhatók.

  • Értelmezd a globalizáció fogalmát az alábbi meghatározás alapján! (Az aláhúzott szavak kiemelt szerepűek!) Milyen szerepük van a szegénység fenntartásában, ill. legyőzésében a globalizációs jelenségeknek? Tervezz egy vitaindító beszédet a fogalommeghatározás utolsó mondatáról! Gyűjts érveket a mondat cáfolatára, ill. alátámasztására!

"Globalizáció - a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk.

Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizáció-ellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából.

Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két legnépesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét." (Magyar Virtuális Enciklopédia)

1. A tömegkultúra is kultúra?

A tömegkultúra és a tömegkommunikáció szorosan összekapcsolódó fogalmak. Mi a tömegkommunikáció? Az alábbi részlet alapján megismerheted a legfontosabb jellemzőit, keress mindennapi életedből konkrét példákat az egyes jellemvonásokra!

A teljes cikk elérhető innen: Magyar Elektronikus Könyvtár - A tömegkommunikáció

"A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.

A tömegközlés sajátos jegyeit a következőkben foglalhatjuk össze:

  • a közlemények áramlása egyirányú, a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe);
  • a közlemények továbbítása a modern hírközlő eszközök útján történik;
  • közlő és befogadó között térbeli és vagy időbeli távolság van;
  • valamely adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik (ellentétben a személyközi kommunikációval, amelynek során a hírek gyakran eltorzulnak, szóbeszéddé, rémhírré fajulnak)
  • a szétsugárzott közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak (a személyközi kommunikációban túlsúlyban vannak a személyes érdekű hírek);
  • jellemző a tömeges jelleg, a szó mindkét fentebb említett értelmében."

A reklámok körülvesznek bennünket a mindennapokban. Írd le egy napodat, ami az alábbi reklámtípusok által befolyásolt fogyasztóként élsz át! Figyelj arra, hogy minden általunk megadott elem szerepeljen a megoldásban és mutasd be a fogyasztói attitűdöt, életérzést is!

  • Sampon
  • Sör vagy üdítő
  • Pelenka vagy tisztasági betét
  • Autó
  • Kávé vagy kakaó vagy tea
  • Csokoládé
  • Sportcipő
  • Arckrém/borotva
  • Dezodor
  • Légfrissítő
  • Zacskós leves vagy leveskocka
  • Banki hitel vagy biztosító társaság
  • Televízió vagy rádió csatorna

A következő dolgozatrészlet a médiavilág egyik jellegzetes, az egész világon elterjed műfajának, a talk shownak vizsgálatával foglalkozik.

  • Olvasd el a részletet, majd saját szavaiddal foglald össze, mi teszi az ilyen műsorokat annyira népszerűvé! Milyen következtetések vonhatók le a nézettségi szokásokról a szöveg után található adatokból? Végezz kutatást saját környezetedben ugyanezekkel a kérdésekkel, majd hasonlítsd össze a kapott eredményeket! Vonj le következtetést az esetleges azonosságok vagy eltérések okaira vonatkozóan!

Tanulói befogadásvizsgálat kis mintán a Mónika-show alapján (részlet Mihalik Árpádné dolgozatából.)

A Mónika-show tanulói befogadásvizsgálatát a 8. évfolyamon végezte a dolgozat készítője. A tanulók létszáma összesen 73 fő. Ebből 36 lány, 37 fiú.

"Világszerte népszerűek a show műsorok. Mint műfaj esztétikai szempontból valahol a színház és a cirkusz között helyezkedik el. Rokona a kabaré, a revü és az operett. E műfajok közös sajátossága a szórakoztatás. Számos televíziós műsor show formában jelenik meg, pl. topshow, talkshow stb.
A talkshow. A "talk" szó magyarul beszélgetést jelent, e műsortípust tehát az információs műsorok rokonának is tekinthetjük. Számtalan válfaja létezik.

Elképzelhető, hogy a műsorvezető és vendége kettesben beszélgetnek, esetleg fontosabb erkölcsi, esztétikai, közéleti problémákat tárgyalnak meg néhány vendég előtt. Az elnevezés azonban ma már a világon mindenütt inkább szórakoztató műsort takar. Leginkább közönség előtt felvett, egyéb szórakoztató elemeket is tartalmazó műsorok ezek, melyek vendégei sztárok, vagy éppen a műsor hatására lesznek azzá. Csak a televíziózás legprofibb műsorvezetői tudnak e műsorokban jó házigazdák lenni.

Azok, akik a televíziós interjú- és riportkészítés minden csínját-bínját ismerik, és mellette még képesek órákon át emelkedett hangulatot biztosítani a stúdióban. Többségük neve már nem is műsorvezető, hanem showman. A talkshow azért különösen nehéz műfaj, mert a beszélgetés többnyire bensőséges, olykor intim együttlét a riporter és a riportalany között. Ha mindez közönség előtt történik, akkor bizonyos fokig természetellenessé válik az egész. A siker igazi kulcsa azonban a műsorvezető. Neki beszélgetőtársait olyan helyzetbe kell hoznia, hogy azok még a természetellenes körülmények között is kitárulkozzanak. A feladatot csak olyan személyek tudják sikeresen megoldani, akiknek sajátos előadói, színpadi tehetségük és tudásuk van amellett, hogy jó riporterek, hiszen a talkshow-ban többnyire a műsor vezetője a főszereplő, nem pedig a vendég. Bármilyen meglepő, ez mégis így van.

A néző számára a műsorvezető az igazi húzóerő, tőle reméli, hogy adásról adásra érdekes figurákat vonultat fel, hogy jó műsorokat készít.Ilyen szórakoztató műsor a Mónika-show is, amelyet hetente öt alkalommal láthat a néző. Szereplői a meghívott vendégek, a közönség és a műsorvezető. A show alapját a különböző témák adják, amelyek helyszíne egy sajátosan berendezett stúdió. Részben a cirkuszhoz hasonlít a félkörben kialakított megemelt nézőterével, az előtte elhelyezkedő poronddal, ahol az attrakció zajlik. Ugyanakkor a "bevonuló" ajtó és a hosszú széles lépcső, amelyen kezdéskor a műsorvezető levonul a revü hangulatát kelti. A háttér (bárányfelhős égbolt) azt sugallja, hogy a műsor nyitott a világra és mindenkinek szól.

A színpadon vagy a porondon kényelmes székek várják a meghívott vendégeket, akik két oldalról jól kiválasztott, a témához vagy személyhez illő zenére jönnek a színtérre attól függően, hogy a megadott téma mellett vagy ellen szólnak. A téma tárháza kimeríthetetlen, olyan, mint a saját életünk, minden nap történik valami, valami más, valami új, arról pedig már lehet beszélni. A sikamlós, pikáns témák, az izgalmas hátborzongató történetek viszont mindig a képernyő elé csalogatják a nézőt."

  • A részlet alapján foglald össze saját szavaiddal, hogy mit jelent a tömegkultúra egyenlőség-elve és a magaskultúra minőség-elve! A média ilyen erős előretörését igazolják-e saját tapasztalataid? Milyen olvasási szokások jellemzőek közvetlen környezetedben? Végezz el az osztályban mindenki egy mini közvélemény-kutatást, majd ennek eredményét vitassátok meg egymással! Milyen tendenciákat vettél észre az adatokban s vajon mi magyarázza ezeket?

Arató Lászlónak (Magyartanárok Egyesületének elnöke) a tömegkultúráról a Beszélő c. folyóiratnak adott interjújából:

"Más helyen már többször elmondtam azt a közhelyet is, amit Heller Ágnes és Fehér Ferenc írt egy tanulmányában Tocqueville-re hivatkozva, hogy a tömegkultúra egyenlőség-elve (a piac egyenlőség-elve) és a magaskultúra minőség-elve konfliktusban vannak egymással. Magyarul, hogy ha piaci tömegdemokrácia van, akkor mindenki azt fogyaszt, amit akar, és egyre inkább egyenrangúvá válnak az értékrendek. Tehát ha általános a fogyasztói mentalitás, akkor a fogyasztók nem feltétlenül hajlandók a kulturális vagy politikai elit által kitüntetett magaskultúrát preferálni. És hát pont ez figyelhető meg ma.

Ehhez kapcsolódik az elektronikus tömegkultúra áttörése. 1997 választóvonal, mert ekkor jelentek meg a kereskedelmi televíziók. Jó, a televízió és a mozi már régóta nem számít újdonságnak, de egyáltalán nem mindegy, hogy két csatorna van, vagy öt-hét, és hogy az ember bármely napszakban nézhet-e játékfilmet, krimit vagy szappanoperát, vagy csak meghatározott időpontokban, hiszen csak két csatorna között választhat.A szabadidő-felmérések, például Nagy Attila felmérései, azt mutatják, hogy ma már egy átlagos magyar középiskolás jó három órát tölt a tévé előtt. Ez gyökeres különbség, a kilencvenes évek elején vagy a nyolcvanas években a diákok által a televízió előtt töltött idő ennek a közelébe se jött.

Másrészt a hatvanas évek végén, nevezetesen hatvannyolcban, a középiskolás diákok szabadidő-eltöltési prioritásai között az olvasás az első volt, ma a huszadik. Ez egy kemény tény. Ha ez tényleg így van, és így van, akkor a magyartanítás nem csinálhatja ugyanazt, mint korábban. Egy harmadik tény: nemcsak a diákok értékrangsorában, de az elolvasott szövegek mennyiségében is drámaian romlott az olvasás helyzete. Egy 2000-es felmérés (Gereben Ferenc felmérése) szerint a lakosság 51%-a évi egy könyvet sem olvas el. Ez is egy kemény tény.

2. Az információs társadalom

A nemzeti jövedelem és a globalizáció kapcsolata

  • A tanulmányrészlet elolvasása után válaszolj a kérdésekre! Hogyan függ össze az információs társadalom és a globalizáció? Az aláhúzott mondatot hasonlítsd össze a tananyag elején található globalizáció meghatározással! Melyik megközelítéssel értesz egyet? Gondold végig, van-e olyan elem, aminek mentén fel lehet oldani a két megközelítés között fennálló ellentmondást?

"A globalizáció az információs társadalom létrejöttével teljesedik ki - mintegy annak fonákjaként. Az internet, az információs társadalom alapvető kommunikációs közege, demokratikus és befogadó; a globalizáció önmagában antidemokratikus és kirekesztő. A globalizáció árnyoldalairól a magyar olvasó megbízhatóan tájékozódhat Martin és Schumann nálunk 1998-ban megjelentetett könyve alapján, melyből alább többször is idézni fogunk. Előtte azonban hadd utaljunk egy ma már klasszikusnak számító munkára, Barnet és Müller Globális hatótávolság címû, 1975-ben kiadott mûvére, amely a globalizáció jelenségét annak koraibb szakaszában, még az információs forradalom voltaképpeni kitörése előtt elemezte.

A multinacionális vagy "globális" társaságok hatalma, írta itt Barnet és Müller, "ezen társaságok ama egyedülálló képességéből ered, hogy a pénzügyeket, technológiát és fejlett piackutató és -teremtő eljárásokat a termelés világméretû integrálására használják fel, és így megvalósítsák az Egyetlen Nagy Piac ősi kapitalista álmát.... a világ vezető vállalati menedzserei ma a nemzetállamban, amely valamikor az ipari forradalom felett bábáskodott, a bolygóméretû fejlődés fő akadályát látják. ... A világmenedzserek szerint a globális vállalat az eszményi eszköz arra, hogy a bolygót integráljuk, mivel ez az egyetlen ember-létrehozta szervezet, amelynek sikerült megszabadulnia a nacionalizmus kötelékeitől."

A "világmenedzserek", folytatta Barnet és Müller, azt állítják, hogy a multinacionális vállalatok kínálják "az emberiség számára talán az utolsó valóságos lehetőséget arra, hogy olyan világot építsen, mely kevésbé elnyomó, mint a nemzetállamoké"; céljuk, úgymond, egy fogyasztói közösséget teremteni, "olyan kötelékeket, amelyek túlmutatnak fajon, földrajzi elhelyezkedésen és hagyományon". Barnet és Müller már 1975-ben rámutattak, hogy ezek a jelszavak nem megalapozottak. Hangsúlyozták, hogy változatlanul léteznek olyan feladatok, amelyeket csak a nemzetállam, mint területi és kulturális egység, oldhat - vagy oldhatna - meg. - Erre a gondolatra még többször is nyomatékkal vissza fogunk térni, ám előbb kövessük tovább Barnet és Müller hajdani gondolatmenetét. SMS

"A vállalat növekedése" - írták - "nem más, mint a szervezés folyamatos győzelme területi megkötöttségek felett. ... A vállalatok, amelyek mindenekelőtt világot-átfogó egyenlegük iránt éreznek lojalitást, szabadon mozognak a világban, jó üzleteket keresve a pénzügyek, a természeti kincsek és a munkaerő területén. De a háziasszony, aki egyensúlyba próbálja hozni a család élelmiszer-költségvetését, a munkás, aki állást keres, vagy a helyi iparosok, akik a hazai piachoz vannak kötve, már nem ilyen mozgékonyak. A nemzetállam raison d'être-je: valamely meghatározott terület védelme és fejlesztése."

Jóllehet a nemzetállamok, egészében véve, újra meg újra képtelennek bizonyultak ama alapvető feladatok megoldására, amelyeknek megoldását tőlük remélték, a multinacionális globális vállalatok akkori és jövőbe vetített stratégiái Barnet és Müller szerint valójában még kevesebb valós reményt keltettek a "tömeges éhezés, tömeges munkanélküliség és kiáltó egyenlőtlenségek" problémája megoldásával kapcsolatban. "Valójában a globális vállalat csak súlyosbítja mindezeket a problémákat, mert az a társadalmi rendszer, melynek létrehozásában segédkezik, megsért három alapvető emberi szükségletet: a társadalmi egyensúly, az ökológiai egyensúly és a pszichológiai egyensúly szükségletét."

Barnet és Müller nem állították, hogy a nemzetállamok hatékony nemzetközi együttmûködés hiányában is meg tudnák oldani problémáikat. Ám az ilyen együttmûködés nézetük szerint előfeltételezte volna, "hogy nemzeti kormányok és helyi közösségek ismét rendelkezzenek meghatározott lehetőségekkel arra, hogy saját területükön intézkedjenek". (Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra, a teljes tanulmány az alábbi oldalon található meg.)

  • Az információs társadalom sajátos jelenségét, az SMS-világot mutatja be az alábbi cikkrészlet. A cikk elolvasása után gondold végig, hogy az itt leírtak valamint az aláhúzással kiemelt részben megfogalmazott gondolatok hogyan függenek össze a globalizáció eddig megismert jelenségeivel! Mennyiben jellemző az Internet világára a cikkben is említett nyelvi változás? (A Nyíri Kristóf tanulmányában leírtakra érdemes e cikk elolvasása után visszatérni, a két szerző álláspontját összehasonlítani.) Egyetértesz-e avval, hogy egy új globális nyelv, egy speciálisan "lebutított angol" van kialakulóban az internetes fórumokon?

"A kezdeti technikai korlát új stílust teremtett. Egyes SMS-ek helyesírása sokkoló lehet a kívülállóknak: lehet úgy takarékoskodni a hellyel, hogy nem hagyunk szóközt, viszont minden szót nagybetűvel kezdünk, hogy a szöveg mégis érthető maradjon. Az "egy" gyakran 1, a "meg" , a "-hat" képző lehet 6, a "hogy" csak h, a "vagyok" "vok", és így tovább. Előállhatnak akár ilyen üzenetek: "1 tanár lát6ta h ott vok."Kétségbeesésre azonban semmi ok. Egyrészt mert ezek a rövidítések ugyanolyan konvencionálisak, mint maga a nyelv: akik írják egymásnak, azok értik is. Másrészt mert ez az SMS-ezésben is szlengnek számít: aki szokott így írni, az tud és szokott másképpen is. Harmadrészt pedig: nem ez a jellemző. A hiedelmekkel ellentétben az SMS-ek többségét a fiatalok is "rendesen" írják meg, szóközökkel, írásjelekkel.

Gyakori viszont, hogy az SMS-ekben különböző karakterekből szerkesztett hangulatjeleket találunk - korántsem az emotikonszótárakban bemutatott tömegben. Leginkább a humort, kedvességet kifejező :) = mosoly, illetve a kedvetlenséget, bánatot jelző :( = legörbülő száj fordul elő. Általános, hogy elmarad a megszólítás, a köszönés és az aláírás - ez utóbbira nincs szükség, az azonosítást a címzett telefonja végzi. Mindez nem az illemtudás hiánya. A műfajokat nem előre gyártva kapjuk, hanem mi alkotjuk, és az SMS-t úgy alakítottuk ki, hogy a levélben megszokott formulák az SMS-nek nem elengedhetetlen kellékei.

Mindez nem "sekélyesíti" a nyelvhasználatot, mint sokan vélik, hanem újabb műfajjal gazdagítja. Igaz, nem az írásbeliséget, hanem a szóbeliséget: az SMS valójában beszélt szöveg, akkor is, ha írjuk. Az írásbeliség több évezredes történetének csak az utolsó századában vált az írás és olvasás ismerete bárki számára hozzáférhetővé. Ezt az utóbbi évtizedekben az írott szövegek terjesztésének fölgyorsulása, előállításuk költségeinek csökkenése kísérte. Amíg az írás csak a társadalmi elit tulajdona volt, az írott szövegek lassan és drágán készültek, érthetően nagy gondot fordítottak egy-egy szöveg megírására. És ennek megfelelő tisztelet övezte az írásbeliséget, bár mindig is a szóbeliség volt alapvetőbb.

Az írásbeliség csak mostanában kezdi elveszíteni indokolatlanul nagy presztízsét. Az információközlés és -szerzés elsődleges formája ma már nem a nyomtatott sajtó, hanem a televízió, korábban a rádió. Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része pedig valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik. Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chatüzenetek szövegei beszélt szövegek, írott formában.

Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott, de lehetőleg magunktól kissé elidegenített mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. A "nemtom mér, de aszonta, mennyek" típusú írásmód nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás jele."

  • Sándor Klára SMS: Köldökzsinór az éterben. A teljes írás itt olvasható.

3. Az információtechnológiai forradalom és a globalizáció (ICT = Information and communication technologies) (Magyarul: IKT - Infokommunikációs technológia)

  • Az alábbi oldalon található ábrák lehetőséget adnak arra, hogy az információtechnológia gazdasági szerepét megvizsgáld. Figyeld meg az ábrákon Magyarország helyét! Emelj ki 8 országot, közte Magyarországot, és hasonlítsd össze az egyes diagrammok adatait! Milyen összefüggés állítható fel az egyes ábrák adatai között?

Az alábbi oldalakon található anyagok további, a témához kapcsolódó feldolgozási lehetőséget jelentenek az érdeklődők számára:

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek