A hárem - mindenki egyért
Farkas Zoltán
2004/07/04 21:03
9825 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
"Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó" - tartja a török közmondás. Ha így van, miért kellett a szultánoknak sok ágyas is a négy feleséghez? Honnan az európai művészetben megjelenő titokzatosság, az erotika, a csábítás egzotikuma?
Topkapi szeráj

E szó hallatán a legtöbb ember - főleg, ha férfi - csábosan viselkedő, gyönyörű, csak egy férfi erotikára épülő szórakozását biztosító nőket képzel maga elé. Pedig az eredeti szó, az arab harím, az iszlám kultúrában mindenféle pikáns tartalom nélkül a nők elkülönített lakosztályát jelölte. A nők ilyen elkülönítésének szokása már a Mohamed előtti időkben is jellemző a sémi népeknél. A női és a férfi lakrészek elválasztása mellett ezt szolgálta a nőket tetőtől talpig beborító öltözet is. Mohamed tanításaiban az szerepel, hogy a moszlim férfinak négy felesége lehet, de az ágyasok számát nem korlátozza. Vannak azonban olyan szabályok, amelyek szigorúan meghatározzák a férj kötelességeit: a feleségért jegyajándékot kellett fizetni, a férfinek el kellett tartania asszonyait, a születő gyermekeket és az őket kiszolgáló személyzetet. Vagyis a hárem fenntartása - ágyasok nélkül, csak a négy feleség esetén is - igen költséges kedvtelésnek számított, nem csoda, ha csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak ezt a luxust. A török férfiak kb. tíz százaléka rendelkezett olyan anyagi háttérrel, befolyásos állással, ami lehetővé tette számára a egynél több feleség, és esetlegesen több-kevesebb ágyas ellátását. A hárem tehát egyrészt láthatóvá tette a férfi gazdagságát, másrészt pedig biztosította azt, hogy fiú örököse is szülessen.

A szultán háreme

Fogadás a szultáni udvarban

A legnagyobb - és a többitől eltérő módon működő - hárem a szultáné volt. A szultáni palota, a Topkapi szeráj egy elkülönített részén működött a hárem. Ide csak egy férfi léphetett be, maga a szultán, az az ember, akinek a kényelméért, szórakozásáért, hatalmának biztosításáért és igazolásaképpen ez az intézmény egyáltalán létrejött. Minden új szultán saját háremet alakított ki, aminek az élén - ha élt - akkor a szultán anyja, a valide állt. Az ő eltartásáról maguk az alattvalók gondoskodtak avval, hogy a birodalomban befolyó adók egy része automatikusan a "fényességes padisahot" világra hozó édesanya kincstárát gazdagította. Neki engedelmességgel tartozott minden háremben lakó nő: az uralkodó feleségei, ágyasai, a háremben szolgáló rabnők és szabad szolgálók, sőt a szultán még ott élő húgai, nőtestvérei is. De itt, a valide felügyelete alatt nőttek fel a szultán gyermeki is. A lányok a házasságkötésükig, a fiúk csak kis korukban, hiszen az ő neveltetésükről ezután külön mesterek gondoskodtak.

Az eunuchok

A fekete eunuchok vezetője

A hárem rendjéért az ún. fekete eunuchok feleltek. Ezeket a fekete bőrű, gyakran szándékosan eltorzított arcú herélt rabszolgákat a szultán iránti feltétlen hűségre és engedelmességre nevelték, ők nem a valide, hanem a kizlár aga irányítása alatt álltak. Az eunuchok különleges szereplői a háremek világának. Ők vigyáztak egyrészt a belső rendre, vagyis fegyelmet tartottak, a vitákat, veszekedéseket megpróbálták megakadályozni vagy elcsendesíteni. Nekik kellett megakadályozni, hogy a szultánon kívül más férfi bejusson a szigorúan elzárt falak közé. A szigorú elzárással próbálták azt biztosítani, hogy a háremben született minden gyereknek az éppen uralkodó szultán legyen az apja. Másrészt azonban ők kísérték a szultánhoz az éppen arra az éjszakára kiválasztott ágyast, ezért jelentős befolyásuk volt a nők életének alakulására. Ha valaki meg tudta szerezni egy eunuch segítségét, akkor egyrészt könnyebben juthatott a szultán ágyába, s evvel nagyobb esélye lett gyermeket szülni az uralkodónak. Másrészt mivel szabad kijárásuk volt, ezért elintézhettek kisebb bevásárlásokat, üzeneteket adhattak át - vagyis kapcsolatot tartottak a külvilággal. Az eunuchok jóindulatát elsősorban pénzzel lehetett megszerezni, hiszen ezeknek a szerencsétlen sorsú embereknek az anyagi javak gyűjtésén kívül nem sok öröme maradt az életben. De az eunuchok hajtották végre a különböző büntetéseket, halálos ítéleteket is.

A feleségek és az ágyasok

Mustra a rabszolgapiacon

A szultáni hárembe vagy ajándékozással vagy vásárlással kerültek az új ágyasok, a feleségek azonban általában hatalmi - diplomáciai okok miatt lettek háremlakók. A világ minden tájáról érkeztek lakók a hárembe, bár a legnagyobb létszámú csoportot egyrészt a török, másrészt pedig a cserkesz, tatár, grúz nők adták. Ez utóbbi három nemzet lányait tartották a törökök a legszebbnek. Az eunuchok szigorúan megvizsgálták a hárembe érkező nők meztelen testét, hiszen csak kiemelkedően szép és hibátlan alkatú szüzek kerülhettek be. Az intézmény belső világát szigorú hierarchia szabályozta, bár kivételes esetek természetesen itt is történtek. A hárem élén a szultán anyja, vagy az ő halála után elvileg az első feleség állt. Primátusa azonban sokszor csak annyit jelentett, hogy őt vette nőül legkorábban az uralkodó, nem biztos, hogy a tényleges hatalom is a kezében volt. Az ágyasok száma állandóan változott, de az biztos, hogy sokkal többen voltak annál, mint amennyit a szultán valaha bármilyen értelemben megismerhetett.

Márpedig ez a tény magában rejtette a belső harcok, az intrikák indítékát is. Minden nőnek az volt a célja, hogy az uralkodó közelébe kerüljön, minél több éjszakát töltsön vele, hiszen ez lehetett a biztosítéka annak, hogy gyermeket fogan. A gyermekszülés kiemelte az anyát a többiek közül, főleg, ha fiút hozott a világra. S ezért a célért sok áldozatra hajlandóak voltak. A nem iszlám vallásúak áttértek erre a hitre, török nevet vettek fel, megtanulták a szultán szórakoztatásának, a szexuális örömszerzésnek a titkait, igyekeztek szépek maradni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindez még kevésnek bizonyulhatott. A megvesztegetés, a vetélytársak elleni intrikák, a különleges, mérgezésre utaló halálesetek mind az egyetlen férfi, a szultán kegyeinek megszerzésért történtek. De a felemelkedéshez szerencse is szükségeltetett, méghozzá nem is kevés.

A szultáni gyermekek sorsa

Dísztőr

A szultán lányai - miután a trónt sem ők, sem gyermekeik nem örökölhették - ezért sokszor érzelmileg szorosan kötődtek apjukhoz. Vagyis, egyszerűen azáltal, hogy nem veszélyeztették uralmát, egészen másképp viszonyult hozzájuk az apjuk, mint az egyébként a trónöröklés miatt olyan nagyon várt fiúhoz. A fiú gyerek különleges helyzetű, de egyben örök veszély. Ha sokan vannak, akkor a szultán halála után trónharcok törtek ki, hiszen az iszlám jog - az európai keresztény világtól eltérően - nem az elsőszülöttség elvén örökíti az uralkodói címet. A rátermettség, a kapcsolatok, a janicsárok támogatásának megszerzése és a szerencse segítette ilyenkor trónra a következő uralkodót. S ő vagy megölette veszélyesnek tartott rokonait, vagy a Topkapi börtönébe záratta őket, ahol csak néma és terméketlenné tett rabnők szórakoztathatták a hatalomért vívott harcban alulmaradt öccsöket és idősebb testvéreket.

Az ezektől eltérő eljárás, tehát a békés együttműködés, meglehetősen ritka esemény volt. A szultán lányait mindig valamilyen hatalmi, diplomáciai céllal adták férjhez. Ha muszlim férfit ért a kitüntetést, hogy az uralkodó egy lányát a háremébe vezethette, akkor ő csak első feleség lehetett, megtarthatta apjától kapott vagyonát, sőt tőrt is viselhetett nő létére. Mivel férjénél mindenképp magasabb társadalmi rangúnak számított, ezért el is válhatott urától, sőt bármikor magához rendelhette a férjét, ha egy kis beszélgetésre vagy erotikus időtöltésre vágyott. Ez a kivételes helyzet azonban csak addig állt fenn, amíg az édesapa élt...

Forrás

  • Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció Gondolat Kiadó, Budapest 1981
  • Generál Tibor: Kelet Pompadurjai Tinta Könyvkiadó 2000
  • Welden: Háremek titkai Alexandra Kiadó é.n.
  • Ágoston Gábor: A régi Konstantinápoly erkölcse Rubicon 1998. 6. szám

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek