A hátrányos helyzetű gyerekek
Szendrei Judit
2007/11/19 20:19
1138 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak illetve azon gyermekek, kiknek szülei tanulmányaikat az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével nem folytatták tovább.

Cikkünkben arról olvashatnak, hogy az iskola a gyermek esetleges hátrányainak ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervezhet. Ennek során a tanuló fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, esetleges tanulási nehézségeinek megelőzése, és a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása valósulhat meg.

A hátrányos helyzetű gyermek

A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121 §-a tartalmazza a hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket:

Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

A fentebbieket egészíti ki a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D §-a azzal, hogy amennyiben a gyermek szülei tanulmányaikat az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével befejezték, s tovább nem folytatták, a gyermek ez okból is hátrányos helyzetűnek minősül.

Ez a rendelet határozza meg azt is, hogy az iskola a hátrányos helyzetű gyermek szociális körülményeiből fakadó esetleges hátrányok ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervezhet. Ennek során a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása mellett, fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, esetleges tanulási nehézségeinek megelőzése, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, összegezve tehát a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása valósul meg.

A 11/1994 (VI.8.) MKM rendlelet 39/E §; (1) bekezdése szerint a képességkibontakoztató felkészítés egyúttal integrációs felkészítés is § ami nem azonos az integrált neveléssel, amely az SNI gyermekekre vonatkozik §, hiszen továbbra is egy osztályba járnak azokkal a gyermekekkel, akik nem vesznek részt képességkibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés során tehát a hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelése valósul meg.

A képességkibontakoztató, ill. integrációs felkészítést az alább sorolt tényezők segítik:

Először is létrejött az ún. Országos Oktatási Integrációs Hálózat, mely arra hivatott, hogy az integrált oktatásra vállalkozó iskoláknak szakmai segítséget nyújtson. A költségvetési törvény a képességkibontakoztató felkészítésben - és az integrált nevelésben - résztvevő intézményeknek minden tanévben meghatározott összegű kiegészítő hozzájárulást biztosít. Továbbá a közoktatási törvény 2003. évi módosítása kötelezővé tette fejlesztőpedagógusok alkalmazását az integrációs felkészítést vállaló iskolákban.

Mind a képességkibontakoztató, mind az integrációs felkészítésben résztvevő intézményekre vonatkozóan a rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése, oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történhet. Ez az integrációra felkészítő pedagógiai rendszer nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, azonban kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés alapvető szükségességét.

Alapelve, hogy a tanulók közti különbségeket nem pusztán a tanulmányi eredményekben megmutatkozó különbségek testesítik meg. A tényleges különbségek rendkívül sokfélék, s csak a személyiség széles dimenzióinak figyelembevételével írhatók le. A differenciálás ennek alapján nem azonosítható kizárólag a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel; a differenciálás alkalmazása nem korlátozódhat pusztán a tanulmányi eredményesség szintjéhez. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve a már meglévő tudásszintet, s annak gyengébb illetve erősebb vonatkozásait. Figyelembevéve pedig nem utólsósorban a tanuló személyes törekvéseit, érdeklődését, személyiségének egyedül rá jellemző vonásait.

Nyilvánvaló tehát, hogy a megváltozott pedagógiai szemlélet és gyakorlat okán, nélkülözhetetlenné vált a fejlesztőpedagógusok alkalmazása a befogadó intézményekben.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek