A hazai szénbányászat kezdete I.
2004/05/07 09:17
2108 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A mai emlék pár száz éve a legvalósabb jelen volt, mert Magyarország a XI.-XVIII. század között Európa, s egyben a világ egyik legfejlettebb bányászati nagyhatalmának számított. A nemesfém- és réztermelés évszázadokon át világvezető, s a gazdaságot meghatározó tényezői közt szerepelt. Világszerte ismert és elismert volt a magyar bányászati-kohászati technika.

A XIV.-XV. században a külföldi uralkodók rendszeresen kértek országuk-iparuk fellendítéséhez Magyarországról bányászathoz és kohászathoz értő mesterembereket. Még a XVIII. században is számos külföldi szakember érkezett a Selmeci Akadémiára azért, hogy az ottani bányagépészetet és a kohászatot tanulmányozhassa. A látogatók később egyre inkább elmaradtak, a XIX. század elejére pedig az addig gazdag nemesérckészletek is kiapadtak, s néhány évtized leforgása alatt már csak történelmi emlék lett a korábbi magyar bányászati aranykor.

Nagy veszteséget jelentett, mert Magyarországon hosszú évszázadokon keresztül ez volt a legjelentősebb ipari tevékenység. Így a bányászatnak egészen a XIX. század elejéig más ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységet is fel kellett ölelnie, mi ma már nem tartozik szorosan hozzá, de akkoriban nem tudott működni nélküle. Ilyen volt a kohászat, az erdészet és faipar (erdőművelés, faszénégetés, faszerkezetek), a gépészet és gépgyártás, a vízépítés, az üveggyártás, az ipari méretű kovács mesterség, a szolgáltatások közül pedig az egészségügyi ellátás, az ipari méretű sör-és kenyérgyártás, valamint a húsellátás.
A XVIII. század második harmadára tehető a hazai kőszénbányászat megindulása, amikor főként a Selmec környéki gőzgépek számára kutattak fel széntelepeket, és akkoriban kezdték el vizsgálni a kőszén, mint tüzelőanyag kémiai, fizikai tulajdonságait, s hasznosításának gazdasági vonatkozásait.

A gőzgépek és a kőszén megjelenése a hazai modern civilizáció és technika első lépését jelentette. Egyre több mérnököt, műszaki szakembert képeztek, s 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével Bergshule néven elindult a hivtalos képzés Selmecbányán. 1762-ben pedig Mária Terézia királynő alapított akadémiát (Bergakademie, Academia Montanistica) a tanintézet helyett. Megjegyzendő, hogy ezen az akadémián oktattak először Magyarországon egyetemi szintű természettudományokat.

A XVIII. században jelentkező energiahiány az első tudatos szénkutatáshoz is elvezette a szakembereket. A meginduló iparosodás kiszolgálására már kevés volt a fa és a faszén. Mária Terézia 1766-ban jutalmat helyezett kilátásba annak, aki tőzeg vagy kőszénlelőhelyet talál, vagy aki szénnel olvaszt ércet, illetve 1782-ben II. József elrendelte a lelőhelyek összeírását. A századfordulót követően feltűntek az első széles látókörű, jó felkészültségű termelésirányító szakemberek, létrejöttek az első jelentősnek mondható "szénásó" társaságok, elkészültek az első szakszerűnek mondható bányatérképek is, és Brennbergben megtörtént az első kőszénkutató fúrás is.
Azóta is Brennberget tartják az első magyar kőszénbányának, hiszen 1753-ban ott kezdődött meg a szénbányászat, illetve 1759-ben az ipari méretű bányászat.
A XVIII. század végére már az ország valamennyi - később jelentőssé vált - szénterületén megkezdődött valamilyen szintű bányászati tevékenység, illetve meg ismerhetővé váltak a főbb előfordulások. Így már megindulhatott a rendszeres és iparszerű széntermelés, mely túlnyomóan helyi igényeket elégített ki.

A dunai gőzhajózás megindulása pedig fellendítette az esztergomi, majd a pécsi bányák termelését is. Amikor a XIX. század elejéhez értek, már száz lelőhelyen bányászták a kőszenet. Fő lelőhelynek Brennberg, a Dorogi-medence és a Mecsek számított.

A képek forrása:
http://www.co.yamhill.or

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek