A háztáji radon
Főző Attila László
2007/11/29 21:27
2529 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A periódusos rendszer sarkában egy nemesgáz üldögél. Immár száz éve, hogy elfoglalta helyét a VIII. főcsoportban és a 6. periódusban. Szürkén megbújhatott volna, hisz nem sok kémiai reakcióban veteti észre magát. Azonban amióta kiderült, hogy radioaktív, jobban odafigyelünk rá és ki hinné, hogy hálószobáink állandó látogatójáról van szó.

Hogyan kerül radon a szobánkba?

Földünk belső melegét ma is radioaktív bomlások adják. A mélységben radioaktív tórium, urán és többek között kálium található. Bomlásuk lassú; a tórium felezési ideje 14 milliárd év, az uráné 4,5 milliárd év, míg a 40K izotópé 1,3 milliárd év. A fokozatos radioaktív bomlások nyomán újabb és újabb sugárzó, tovább bomló izotópok keletkeznek. Így keletkezik a tórium bomlássorában az 1 perc felezési idejű 220Rn (toron) , valamint az urán sorában a 3,8 nap felezési idejű 222Rn (radon). A radon nagyrészt a talajból kerül a lakásokba, kisebb részt az építőanyagból, a vízből, a konyhai gázból és a levegőből származik. A padlón a legmagasabb a radon koncentrációja és felfelé csökken. Éjjel (ha csukva van az ablak) a radon felgyülemlik, a szellőztetés és az ajtók nyitogatása nyomán azonban ez csökken. A tél az igazán "radondús" időszak, mert ilyenkor kevesebbet szellőztetünk, ráadásul a fűtött, meleg levegő felfelé áramlik és kiszökik a nyílásokon és a kéményeken. Ezért a szobában lecsökken a nyomás és szinte szívja a talajból a radont. A radon koncentráció télen akár kétszerese lehet a tavaszinak.

Hatások és teendők

A radon izotópok bomlása során radioaktív fémizotópok (polónium, bizmut, ólom) keletkeznek. Nemesgáz lévén, a radont belélegezzük és kilélegezzük. A fenti fémizotópok azonban ráülnek a porszemcsékre, a dohányfüst szemcséire és a tüdőbe kerülve fejtik ki sugárzó, roncsoló hatásukat. A bányászoknál már a középkorban felfedezték a radon káros hatását. Ma már tudjuk: a radon és bomlástermékei tüdőrákot okoznak!

Mit kell tennünk a kockázat elkerülése érdekében? A válasz egyszerű: szellőztetni, szellőztetni, szellőztetni télen is és nemcsak akkor, ha már "oroszlánszag" van. Azokon a helyeken, ahol a házak urándús talajra épültek (pl. Svédországban), a radon kiűzéséhez nem elegendő a szellőztetés, szívó ventillátorokkal vagy a lakások átépítésével érhető el eredmény.

Kitekintés

A tüdőrák kockázata a radonnal kapcsolatban nehezen mérhető, mert nem tartózkodunk egész nap a szobában. A legtöbb európai országban figyelmet szentelnek ennek a veszélyforrásnak, akár úgy is, hogy támogatást adnak az átépítéshez is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1988-ban megállapított a radonnak és bomlástermékeinek rákkeltő hatását. Ennek ellenére Magyarországon a jogszabályok szerint a radonból származó sugárzás természetes eredetű, így hivatalos formában nem foglalkoznak a kérdéssel. A budapesti Lauder Javne iskolában a ’90-es években működött RAD Lauder Labor keretén belül Dr. Tóth Eszter, illetve munkatársai és diákjai sokat tettek az ismeretterjesztés terén és méréseket is végeztek több ezer, háztartásban elhelyezett detektorral.

Irodalom

  • Marx György - Atommagközelben (Mozaik Oktatási Stúdió)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek