A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek
Farkas Zoltán
2003/10/02 22:23
3625 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A demokrácia hatékony működésének záloga az önkormányzatiság elve, illetve a civilszervezetek szabad működése. Mit takarnak ezek a fogalmak?

Az önkormányzatról

Az önkormányzat fogalma

A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak - más néven helyi társadalmának - joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak.

Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek. Az önkormányzatok működését sajátos kettőség jellemzi: saját ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is.

Az önkormányzati rendszer Magyarországon

Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből körülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgynevezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek. Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatékonyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejlesztésével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése.

Ezeket a problémákat oldják meg a területi önkormányzatok, a fővárosi és a megyei testületek. Az utóbbi időben megszerveződtek az ún. kisebbségi önkormányzatok is, amelyek a települések etnikai kisebbségeinek (szlovákoknak, németeknek, romáknak) érdekvédelmét szolgálják.A helyi önkormányzatok vezető szervezete a képviselőtestület, amelyet különböző pártok, vagy az ún. független jelöltek közül választanak a település lakói.

A képviselőtestület tagjai rendszeres üléseiken szavaznak az adott település életének szabályozásáról. Az önkormányzatok feladataihoz tartozik az adott területre vonatkozó igazgatási jogkör (pl. építési engedélyek kiadása, a hátrányos helyzetű emberek védelme stb.), a közösségi tulajdonnal való gazdálkodás, a helyi adók beszedése, számos közintézmény (pl. iskola) fenntartása. A képviselő testületi ülések nyilvánosak, sőt évente egyszer minden önkormányzat köteles úgynevezett nyilvános közmeghallgatást - fórumot vagy falugyűlést - tartani. Ennek alkalmával bárki kérdést intézhet az önkormányzat tagjaihoz.

Az önkormányzat élén a polgármester áll, aki összehangolja az önkormányzati döntéseket és azok végrehajtását. Az önkormányzati döntéseket az ún. szakmai bizottságok készítik elő. Az elfogadott határozatokat pedig az önkormányzat ún. szakalkalmazottai (hivatalnokai) hajtják végre. Az emberek nagy része számára tehát a politikai rendszer, az államhatalom a Polgármesteri Hivatal képében jelenik meg, hiszen ügyeik túlnyomó többségét a helyi hatóságoknál kell elintézni.

A civil társadalom - érdekvédelmi szervezetek

Önkormányzati szervezeti egységek.

A civil társadalom fogalma

Az államhatalomtól függetlenül szerveződő közösségek személyes és intézményes hálózatát nevezzük civil társadalomnak. A társadalmi csoportok önszerveződésére egyrészt azért van szükség, mert az államhatalom önmagában nem lehet képes arra, hogy minden helyi problémát érzékeljen és orvosoljon. Másrészt - különösen diktatúrákban - szükség van arra, hogy az államhatalmat irányító politikai csoportok önkényességével szemben a társadalom tagjai érdekvédelmi közösségeket hozzanak létre. A legismertebb civil szervezetek az egyházak, ha nem állnak állami befolyás alatt, a különböző jótékonysági, illetve segítő intézmények (pl. a Vöröskereszt), illetve a szakmai érdekvédelmi szervezetek ( a szakszervezetek) és egyesületek (sportklubok, bélyeggyűjtők stb.)

A szakszervezetek és a kamarák

Az azonos foglalkozású emberek érdekvédelmi szervezeteit szakszervezetnek nevezzük. A szakszervezetek célja az, hogy képviseljék tagjaik anyagi érdekeit és javítsanak élet-és munkakörülményeiken. A nagyobb érdekvédelmi szervezetek vezetői szerepet játszanak az országos politika kialakításában is. Az érdekképviselet legfontosabb eszköze a tárgyalás, az érdekek egyeztetése. Ám ha ez nem jár sikerrel, gyakran folyamodnak a tüntetés és a sztrájk eszközéhez. A kamarák olyan foglalkozási ágak érdekképviseleti szervezeti, amelyek keretében a munkavállalók többnyire egyedül, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket. Ilyenek például az orvosok, a kisiparosok, a kiskereskedők, az ügyvédek stb.

A sajtó és a nyilvánosság

A demokratikusan kormányzott országokban állampolgári jog a gondolatközlés szabadsága. Ezekben az államokban ezért fontos szerepet játszik a közéletben a sajtó. A sajtó legfőbb politikai feladata az, hogy összekapcsolja az államhatalom képviselőit és az állampolgárokat. Az állam vezetői időről időre tájékoztatják a sajtót mindarról, amit nyilvánosságra szeretnének hozni, a sajtó képviselői viszont feladatuknak tekintik, hogy felhívják a hatalom figyelmét a társadalom körében tapasztalható problémákra. A sajtó egyfajta ellenőrző szerepet is betölt az államhatalom működése felett. Nyilvánosságra hozza a hatalmon lévők által elkövetett esetleges csalásokat, visszaéléseket.

A nyílt társadalom - információs társadalom

A demokratikus társadalom egyik alapvető célkitűzése az, hogy a politika, a társadalom irányítása ne csupán egy kiváltságos réteg kizárólagos ügye legyen, hanem valamennyi állampolgár joga és kötelessége. A hagyományos (zárt ) társadalmakban a politikai vezetők "elzárták" a társadalom többsége elől az államhatalom működtetéséhez szükséges információkat, illetve a politikai életbe való beleszólás lehetőségét. Ezzel szemben a ún. nyílt társadalomban mindenkinek alapvető joga, hogy hozzájuthasson az információkhoz. (Azért nevezik sok helyen a mai társadalmakat információs társadalmaknak, mert az elektronikus hálózatok, pl. az Internet révén erre technikailag meg is van már a lehetőség). A nyílt társadalom másik fontos elve az, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa alapvető szabadságjogait, hogy élhessen a társadalmi önszerveződés és érdekvédelem lehetőségével - amennyiben betartja a közösség által hozott szabályokat és törvényeket.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek