A hologram atyja
2004/06/05 08:00
7245 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
104 évvel ezelőtt, 1900. június 5-én született meg a hologram feltalálója, a magyar származású, Nobel-díjas villamosmérnök, Gábor Dénes.

Gábor Dénes

A fizika már egészen kisgyermek korában elbűvölte, hatása alól később sem sikerült szabadulnia. Eyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem elektromérnöki fakultásán kezdte meg, de diplomáját már a berlin-charlottenburgi Technische Hochschulén szerezte 1924-ben. A műszaki tantárgyak hallgatása mellett gyakran tűnt fel a berlini egyetemen is, hogy nagynevű fizikusok előadásain vehessen részt. 1927-ben doktori értekezését a katódsugárcsőről írta. Dolgozni is Németországban kezdett, egy nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársaként került kapcsolatba az elektronoptikával és az elektronsugaras berendezésekkel. Később a plazmajelenségek vizsgálatával foglalkozott, 1934-ben pedig Angliába települt, ahol a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott.

A holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette, ugyanis felismerte hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető.
1949-től a londoni Imperial College-ban elektronikát tanított. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki. Egy olyan Wilson-féle ködkamrát szerkesztett, melyben a részecskéknek a sebessége is mérhető volt. De alkotott holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót is. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén vált jelentőssé.

1967-ben vonult nyugalomba, de az egyetemmel továbbra is kapcsolatban maradt, és sok időt fordított az emberi civilizáció jövőjén való elmélkedésre is. 1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért érdemelte ki a FIZIKAI NOBEL-DÍJAT. A díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A hologramban tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ sűrűséget, ráadásul az információ előhívása is sokkal gyorsabb. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját, melynek következtében már a hologram kicsiny részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen elosztott teljes információt.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külső tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora. Nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 79 éves korában, 1979 február 9-én Londonban halt meg.

Képek forrása

  • http://www.opakfi.mtesz.hu/

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek