A Hortobágy kritikus poétája
Farkas Judit
2007/11/08 20:08
1313 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ady a régi és az új harcát nem kívánta az irodalomra korlátozni. Egy nagy hagyománnyal dicsekvő ám megújulásra képtelen népies irodalommal és ízléssel szemben lépett fel, így nem meglepő, hogy jelentős ellenállásba ütközött. De nem egyedül küzdött.

Ady Endre portréja

1877-ben Érmindszenten született elszegényedett nemesi családban. Nagykárolyban, Zilahon és a debreceni jogakadémián tanult. Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. A Nagyváradi Napló és a Szabadság jelentette meg cikkeit. Ezekben a körökben ismeri meg a polgári radikalizmus eszméit, de a divatos filozófusokat: Schopenhauert, Nietzschét, Marxot is. Ebben a nagyváradi körben érik nagy politikai publicistává, Ady ugyanis költői nagysága mellett a magyar politikai újságírásnak a legnagyobb alakja. Hamarabb volt jó újságíró, mint jó költő. Nagyváradon ismerkedett meg Dióssy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, akihez majd tíz éves szenvedélyes szerelem fűzte. Ez az érzés az ihletője a Léda-verseknek, melyek már nem a biedermeier hagyományok idillikus világát tükrözik, nála a szerelem végzetté vált. Nyíltan ír férfi és nő viszonyának feloldhatatlan paradoxonairól, ezért szerelmi költészete szakítás minden hagyománnyal, az álszemérem nélküli szenvedélyes szerelem költője lett. Úgy egy évtizedig Léda volt az ihletője, majd más asszonyok, végül végső éveinek nagy szerelmi élménye a felesége: Csinszka.

A nagy szerelem: Léda - Neumann-ház http://www.irodalmikepek.hu/_ady_kep.html

Ebben az időben 1904 és 1907-11 között évente Párizsban tartózkodik, Léda, a művelt nagypolgári asszony bírta rá az utazásra. Megismerte a modern francia költészetet, mely újítóan hatott az ő költészetére is. 1905-ben Budapestre költözött és a Budapesti Napló munkatársa lett. 1906-ban jelent meg Új Versek című kötete, melyet a modern magyar líra nyitányának tekinthetünk. A kötet bizonyítéka annak is, hogy a magyar költészet ekkor az európaival szinte szinkronban volt. Ady sajátos szimbolista formanyelvet alakított ki, aminek megfejtése nem kis intellektuális kihívást jelent az olvasóknak. Ady Csinszkával

Az 1908-ban és 1909-ben megjelenő Holnap antológia közölte verseit, de az 1908-ban alapított Nyugat című folyóiratnak is a kezdetektől munkatársa volt. Munkásságát sok vita kísérte, a progresszív és a konzervatív eszmék hívei mind másképp ítélték őt meg. 1908-ban jelent meg Vér és arany című kötete, mely Baudelaire líráját idézi: verseit áthatja a dekadencia, tematikáját a halál, a pénz és az én-versek határozzák meg. Költészetére a gondolati és érzelmi elemek teljessége a jellemző. A magyar társadalom elmaradottságát, ellentmondásosságát panaszolja verseiben, mert a magyarságot tragikus, eltévedt népnek tekintette. Egy-egy művében hírül adja vallásos gyötrődéseit is, hiszen van egy mélységes, protestáns hagyományokon alapuló istenélménye, de úgy, hogy antiklerikális minden vallással szemben, s ez olykor pogány elemekkel keveredik. A modern ember meghasonlott lelkivilágát is meglepő őszinteséggel tárja elénk.

A Nyugat egyik címlapja

A világháborút ellenezte kezdettől fogva, ezért is sokan támadták. 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát, akihez a Csinszka-verseket írta. Már súlyos beteg volt, amikor kitört az őszirózsás forradalom, 1919. január 27-én halt meg Budapesten. Elkeseredett harcok folytak körülötte és érte haláláig, és még sokáig halála után is. Fiatalon halt meg, negyvenkét éves korában, a polgári forradalmat még nagybetegen megérte, a proletárforradalmat már nem.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek