A jegyzetkészítés fortélyai
Érsek Dóra
2007/10/18 17:46
2504 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Tanulni kell, sokat, gyorsan, s ha lehet, akkor a lehető legkevesebb energia ráfordításával, igen, szerintem sokak számára ismerős a képlet. A történelemkönyv fölött töltött hétvégékről már nem is beszélve, amikor megfogadja az ember, hogy inkább jegyzeteket készít, ahelyett, hogy az órán beszélgetne. Íme, tehát néhány jó tanács, hogyan készítsünk jegyzetet!

Azok a szép középiskolás évek, amikor az ember még fittyet hány a szabályokra, s az órákon is inkább levelezik, vagy dumál, ahelyett, hogy az ott elhangzottakról jegyzetet készítene. Pedig mennyivel könnyebb dolga lenne, hiszen dolgozatírás előtt csak a jegyzetet kellene átfutni, s akkor talán a felmérőre kapott osztályzat sem lenne egyes. Már pedig én bevallom őszintén, mindig is utáltam jegyzetet készíteni a középiskolában, arról nem is beszélve, hogy gyakran kaptam azért egyest, mert a füzetemben minden volt, csak ami az órai elhangzott az nem. Aztán az egyetem évei alatt rá kellett jönnöm, nincs is annál hasznosabb és célravezetőbb, ha jegyzeteket készít az ember, hiszen a több száz oldalas könyveket nem lehet átfutni egy-egy vizsga előtt, a jegyzetet viszont igen. Na és akkor ugrott a majom a vízbe, pontosabb én a többszöri vizsgaismétlések tengerébe, mert ugye, amit a gimiben elmulasztottam, azt az egyetem első évében gyorsan pótolnom kellett. Nem mondom, hogy tökéletesre fejlesztettem a jegyzetírási képességeimet, de azért tudok néhány jó tanáccsal szolgálni, hogy te ne kerülj majd hasonló helyzetbe. 

Kezdjük talán az első és nagyon fontos szabállyal, amiről én nem egyszer megfeledkeztem, még pedig azzal, hogy próbáljunk meg szépen és olvashatóan írni. Tudom, hogy egy kicsit nehézkes a dolog, főleg amikor a tanár úgy hadar, hogy nem győződ körmölni a mondatokat. Ez azért fontos, mert a tanulás során rengeteg energiát elvesz, ha úgy kell kisilabizálnod, hogy az most Hitler vagy Himmler, arról nem is beszélve, hogy így akár hibásan tanulhatsz meg néhány dolgot. S most térjünk vissza még egy kicsit az órán elhangzottakra, vagyis arra, hogy a tanár mondandójából mi lehet számodra fontos. Igen, igazad van, ezt valóban nehéz megállapítani, viszont a jegyzetnek nem az a lényege, hogy leírjuk A-tól Z-ig, mindent amit a tanár mond. Azok a szép középiskolás évek, amikor az ember még fittyet hány a szabályokra, s az órákon is inkább levelezik, vagy dumál, ahelyett, hogy az ott elhangzottakról jegyzetet készítene.

Pedig mennyivel könnyebb dolga lenne, hiszen dolgozatírás előtt csak a jegyzetet kellene átfutni, s akkor talán a felmérőre kapott osztályzat sem lenne egyes. Már pedig én bevallom őszintén, mindig is utáltam jegyzetet készíteni a középiskolában, arról nem is beszélve, hogy gyakran kaptam azért egyest, mert a füzetemben minden volt, csak ami az órai elhangzott az nem. Aztán az egyetem évei alatt rá kellett jönnöm, nincs is annál hasznosabb és célravezetőbb, ha jegyzeteket készít az ember, hiszen a több száz oldalas könyveket nem lehet átfutni egy-egy vizsga előtt, a jegyzetet viszont igen. Na és akkor ugrott a majom a vízbe, pontosabb én a többszöri vizsgaismétlések tengerébe, mert ugye, amit a gimiben elmulasztottam, azt az egyetem első évében gyorsan pótolnom kellett. Nem mondom, hogy tökéletesre fejlesztettem a jegyzetírási képességeimet, de azért tudok néhány jó tanáccsal szolgálni, hogy te ne kerülj majd hasonló helyzetbe. 

Ki kell tehát szűrni a lényeget, ez persze nem fog mindjárt elsőre sikerülni, gyakorolni kell, s ha már jól megy a dolog, akkor meglátod a következőt sem lesz nehéz betartani, vagyis azt, hogy ne használjunk a jegyzetekbe barokk körmondatokat, hiszen azok nem átláthatók. Arra akarok ezzel célozni, hogy rövidítsünk mindig amennyire csak lehetséges, szem előtt tartva azt, hogy a rövidítésekből azért számunkra érthető legyen, hogy mire akartunk ott utalni, s ne kelljen mindenféle keresztrejtvényt megfejteni ahhoz, hogy megértsük, mondjuk az első világháborús konfliktusokat. Persze, az sem árt, ha használunk kiemeléseket, aláhúzásokat, nyilakat, stb., hiszen ha azokról tudjuk, hogy mi célt szolgáltak a jegyzetünkben, már szemünkkel átfutva is be fog ugrani, hogy miről is szól az adott tananyag. Mindig a lényeget, fontos dátumokat, eseményeket, személyek nevét emeljük ki, s próbáljunk meg információkat kötni hozzájuk, akár úgy is, hogy zárójelbe kulcsszavakat írunk, s máris tudjuk, ki és milyen okból is volt fontos azokban az irodalmi vagy történelmi mozzanatokban.

Ha könyvből készítünk jegyzetet, ne felejtsük el, hogy nem kell lemásolni szó szerint, ami a tankönyvbe le van írva. Ott is mindig a lényeget próbáljuk meg kiszűrni, persze azt mindenki tudja, hogy az apró betűs részeket sem szabad átugorni, hiszen ahogy a töri tanárom mondta régen: „a lényeg van az apró betűs részben van.” Szóval aki nem szeretne órai feleletre egyest kapni, az semmiképpen se hagyja ki ezeket a részeket, nézze át azokat is jó alaposan. Ja, és még egy jó tanács, készíthetünk kis kártyákat is, amelyekre fogalmakat, évszámokat, személyek neveit, stb. írhatjuk, s ha már megtanultuk a leckét, ezekkel próbára is tehetjük tudásunkat. Mintha kérdezz-felelek játékot játszanánk, csak közben megtanulja az ember a tananyagot, s akkor nem lehet gond másnap a történelem nagydolgozattal.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek