A jód
Főző Attila László
2007/11/17 14:31
4595 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A halogének sokarcú és fontos eleme a jód. Megjelenései a környezetünkben nem pusztán érdekesek, sokszor látványosak is. Vegyületei a mindennapi életben is körülvesznek minket az asztali só vagy éppen egyes fertőtlenítők révén.
  • A jód a periódusos rendszer VIIa oszlopában található a halogén csoportban. Z=53, A=126,90
  • Olvadáspont: 113,5 °C
  • Forráspont: 184,4 °C
  • Sűrűség: 4,93 kg/m3
  • Elektronszerkezet: Kr 4d105s25p5
  • Egyetlen természetes izotópja van.
  • A jódot 1811-ben fedezte fel Bernard Courtois.

a jódgőzök tűszerű kristályok formájában lecsapódnak

Előfordulása és előállítása

A természetben elemi állapotban csak egyes hőforrások vizében fordul elő. Jodid formájában a kloridok mellett fordul elő kísérőként. A chilei salétrom (NaNO3) 0,1% mennyiségben tartalmaz nátrium-jodátot. A jód előfordul egyes algákban és korallokban, valamint a kőolajat kísérő vizekben. Előállítása tengeri növények hamujából oxidációval és a chilei salétrom anyalúgjából: NaIO3 + 2 SO2 + 3 H2O= NaI + 3 H2SO4 a NaI-ból klórral vagy nátrium-jodáttal szabadítják fel a jódot.

Fizikai tulajdonságok

A jód fekete fémes fényű szilárd nemfém. Már szobahőmérsékleten is szublimál, gőze ibolyaszínű (ahogyan ez a második fotón is látható). A jód I2 molekulákból áll szilárd állapotában és 300 °C alatt gőzében is. Kristályrácsa molekularács.

jódtinktúra

Kémiai tulajdonságok

A jód vízben alig oldódik. Jodid ionok jelenlétében azonban vízben is oldódik a I3- komplex ionok jóvoltából (I2 + I- <=> I3-). Ekkor sárgásbarna, ún. Lugol-oldat keletkezik, amelyet a biológiai vizsgálatokhoz is használnak. A lugol-oldat keményítővel kék színeződést ad, amely egy igen érzékeny kimutatási lehetősége is a jódnak.

Szerves oldószerekben a jód különböző színnel oldódik: kloroform (ibolya), benzol (vörös), oxigéntartalmúak (barna). Vegyületeiben a jód többnyire -1, ritkábban +1, +3, +5 és +7 oxidációs számmal fordul elő.

Fontosabb vegyületei

A HI (hidrogén-jodid) és sói a jodidok. Gázhalmazállapotú, vizes oldata erős sav. Az AgI (ezüst-jodid) a fényképezés egyik fontos vegyülete. Jódsavak, a jód oxosavai: a hipojódossav, amely igen bomlékony - HIO, a csillogó kristályokat alkotó jódsav HIO3, a perjódsav, amely csak sói, a perjodátok formájában létezik - HIO4.

Orvosi alkalmazása van a jódtinktúrának, amely a jód és a KI alkoholos oldata és a jodoformnak (CHI3). Mindkettőt sebek fertőtlenítésére használják. A jód nitrogénnel alkotott vegyülete a NI3, amely ütésre és akár hang hatására is robban.

Biológiai vonatkozások

A pajzsmirigy működéséhez szükséges jód (jodid-ionok formájában) beviteléről tengeri halak, algák fogyasztásával gondoskodhatunk, de ma már a háztartási só is jódozott (kálium-jodid tartalmú). A jódhiány a pajzsmirigy megbetegedéséhez, struma kialakulásához vezet. Az élelmiszerek közül a szeszesitalok (bor, pezsgő, sör) is tartalmaznak jódot.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek