A józan gondolkozásnak elősegéllésére
Farkas Judit
2007/11/10 13:55
1345 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A felvilágosodás hatására átalakulóban volt Magyarországon az irodalmi élet, amelynek egyik legfontosabb eleme a sajtó. Ha nincsenek újságok, folyóiratok nem lehet megjeleníteni az új eszméket, nincs hol vitatkozni, a közönség nem ismerheti meg az új műveket.

Kelet-Európában a felvilágosodás viszonylag később alakult ki, mint Angliában vagy Franciaországban. Ennek oka elsősorban az ezen a területen lévő országok gazdasági, társadalmi berendezkedésében keresendő. A megmerevedett feudalizmus, a polgárság hiánya megnehezítette az új eszmék terjedését, így volt ez Magyarországon is. A polgárság hiányában a nemesi társadalom egyes szabad szellemű tagjainak jutott a feladat, hogy elősegítsék a polgári fejlődést – ami valljuk be, meglehetősen paradox helyzetet eredményez! Az 1700-as évek második felétől egyes főurak könyvtárában már megtalálható néhány kötet a francia felvilágosodás íróinak munkáiból, de ez nem lenne elég ahhoz, hogy ezek a gondolatok szélesebb rétegekhez eljussanak. Bessenyei György portréja

Nagyobb jelentősége van annak a magyar testőrségnek, melyet Mária Terézia 1760-ban Bécsben felállított, s ahová gazdagabb köznemesi ifjakat választottak be. Így kerül Bécsbe Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor. Mária Terézia udvara ebben az időben a felvilágosodás egyik központja, tehát az ifjak találkozhattak a német, francia és angol földről érkező eszmékkel. Ennek hatására kezdtek foglakozni a magyarországi viszonyokkal, és elsősorban Bessenyei munkásságában megfogalmazódnak azok a problémák, melyek meghatározzák a következő évtizedek irodalmi, kulturális életét. Ilyen például a magyar nyelv ügye, az irodalommal, a tudománnyal foglalkozó társaságok hiánya. Batsányi János portréja

Mária Terézia halála után fia, II. József feloszlatta a magyar testőrséget. Az 1780-ban trónra lépő új uralkodó terveivel megosztotta a magyar írók táborát. Jelentős polgárosító intézkedéseket vezetett be, ugyanakkor központosítani kívánta birodalmát, és ezért a német nyelvet tette kötelezővé. De ami elkezdődött azt már nem lehetett megállítani. Kialakulóban volt Magyarországon az irodalmi élet, amelynek egyik legfontosabb eleme a sajtó. Ha nincsenek újságok, folyóiratok nem lehet megjeleníteni az új eszméket, nincs hol vitatkozni, véleményt mondani, a közönség nem ismerheti meg az új műveket. Tudták ezt a magyar felvilágosodás második nemzedékének tagjai is - Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Verseghy Ferenc (ő a Marseillaise, a franciák forradalmi indulójának, későbbi himnuszának első magyar fordítója a Marseillaise, a franciák forradalmi indulójának, későbbi himnuszának első magyar fordítója), Kármán József, hogy csak a legismertebb neveket említsük. Barótó Szabó Dávid portréja

Ezért indította meg 1788-ban Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid a Magyar MuseumMagyar Museumcímű folyóiratot Kassán. A szerkesztők között hamar nézeteltérések támadtak, amely a korábban jelzett - II. József politikája - problémából adódtak. Kazinczy ugyanis jozefinistajozefinista volt ( II. József politikájának híve), Batsányi viszont a nemesi nemzeti ellenzéknemesi nemzeti ellenzéket képviselte. Kazinczy az első szám megjelenése után ki is szállt a szerkesztésből, - bár írásaival még szerepel az első kötet többi számában, Lépésének ürügye az volt, hogy a közösen írt bevezető tanulmányt Batsányi a nemesi ellenzék ízlésének megfelelően átdolgozta, és így jelentette meg. A háttérben azonban mélyebb ellentétek húzódtak. Kazinczy inkább egy szépirodalmi jellegű folyóiratot szeretett volna, amely főleg fordításokat és kritikákat közölt volna, Batsányi általánosabb, világnézeti jellegű lapot kívánt létrehozni.

Az első szám még a három szerkesztő megállapodása szerint csak saját írásaikat tartalmazta: verseket, műfordításokat, irodalmi megemlékezéseket, fordításról szóló tanulmányt, könyvkritikát. A kortársak örömmel fogadták a lapot, új írók, költők jelentkeztek. A Magyar Museumban megjelenni az irodalmi életben való jelenlétet jelentette, és egyszersmind állásfoglalást is az új szellem, a felvilágosodás mellett. A Magyar Museum egyik címlapja - Neumann-ház http://www.irodalmikepek.hu/_kazinczy_kep.html

De nem csak a szerkesztők ellentétei nehezítették az első magyar nyelvű folyóirat sorsát. Konfliktusba került a cenzúrával. A második kötet első száma már 1790 nyarán elkészült, de csak 1792-ben jelenhetett meg. Ebben a számban látott napvilágot Batsányi híres verse A franciaországi változásokra. Még ebben az évben, többek között Batsányi verse miatt is, megindult a hajsza a lap ellen. Egy főszolgabíró a köznyugalom megsértésével vádolja a lapot, és betiltását követeli. A budai cenzor nem csak ezt a verset sérelmezte, hanem több más írást is sérelmesnek tartott, és elrendelte az összes példány elkobzását. És bár voltak olyanok is, akik Batsányi segítségére siettek, a lapot már nem lehetett megmenteni, 1793 júliusában jelent meg az utolsó szám. A lapból tehát 5 év alatt 8 szám látott napvilágot, de jelentőségét nem ezen lehet lemérni, hanem azon, hogy ettől kezdve egyre több magyar nyelvű folyóirat létezik az országban.

De ne feledkezzünk meg Kazinczyról sem! Amint távozott a Magyar Museum szerkesztői közül, nyomban hozzálátott saját lapjának alapításához. Ez lett az OrpheusOrpheus, amely a szerkesztő szabadkőműves mozgalomban használt nevét viselte.De ne feledkezzünk meg Kazinczyról sem! Amint távozott a Magyar Museum szerkesztői közül, nyomban hozzálátott saját lapjának alapításához. Ez lett az OrpheusOrpheus, amely a szerkesztő szabadkőműves mozgalomban használt nevét viselte. Az első szám 1789 decemberében látott napvilágot. Havi folyóiratnak indult " a józan gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történeteknek elősegéllésére".

Az első szám 1789 decemberében látott napvilágot. Havi folyóiratnak indult " a józan gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történeteknek elősegéllésére". Az Orpheus egyik címlapja Elsődleges célja a felvilágosodás eszméinek terjesztése volt, és természetesen a magyar nyelv pallérozásának igénye. Ez utóbbit Kazinczy nem annyira elméleti tanulmányokkal (majd ennek is eljön az ideje - a nyelvújítás kora - de addig Kazinczynak még hét évet kell börtönben töltenie a Martinovics-összesküvésben való részvételéért), mint inkább színvonalas fordításokkal akarja szolgálni.Elsődleges célja a felvilágosodás eszméinek terjesztése volt, és természetesen a magyar nyelv pallérozásának igénye. Ez utóbbit Kazinczy nem annyira elméleti tanulmányokkal (majd ennek is eljön az ideje - a nyelvújítás kora - de addig Kazinczynak még hét évet kell börtönben töltenie a Martinovics-összesküvésben való részvételéért), mint inkább színvonalas fordításokkal akarja szolgálni. A folyóiratban a kor magyar irodalmának számos jelentős képviselője szerepelt. Köztük sok olyan, aki a Magyar Museumban is publikált. A legkülönbözőbb műfajok jelentek meg a lapban: rövid írói életrajzok, útleírások, levelek, fordítások. A folyóiratban a kor magyar irodalmának számos jelentős képviselője szerepelt. Köztük sok olyan, aki a Magyar Museumban is publikált. A legkülönbözőbb műfajok jelentek meg a lapban: rövid írói életrajzok, útleírások, levelek, fordítások. Kazinczy Ferenc portréja

Kazinczynak ugyanolyan nehézségei voltak a kiadással, mint Batsányinak. A nyolcadik számot 1791-ben kezdték szedni, de még a következő év tavaszára sem készült el. A terjesztés is nagy problémákat okozott. A helytartótanács nem engedélyezte a postai terjesztést, ezért a füzeteket egyenként kellett terjeszteni, vagy szekereken szállítani a távolabbi vidékekre. Így érthető, hogy bár Kazinczy havilapnak tervezte az Orpheust, 1789-1792 között csak nyolc szám látott napvilágot. Ezzel Kazinczy újságszerkesztői karrierje egy időre félbeszakad, de munkásságának lesz még egy második – igen termékeny és nagy hatású - szakasza.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek