A Képes Krónika kódexe
Farkas Zoltán
2003/10/02 21:57
2085 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Forrástani sorozatunkban ezúttal a magyar krónikás hagyomány egyik legismertebb emlékéről, a Képes Krónikáról olvashatsz. Mielőtt nekikezdenél, korábbi írásunk segítségével elevenítsd fel a 14. századi krónikakompozícióról szerzett ismereteidet.

A kódex

A Képes Krónika a 14. századi krónikakompozíció szövegét tartalmazó kódex, amelynek történetében máig sok homályos időszak van, és amelyet mintegy háromszáz éven át a bécsi Udvari, majd az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őriztek. Innen ered, hogy sokszor Bécsi Képes Krónika néven is emlegetik. A Kódex egy 1932-ben megkötött kultúregyezmény alapján került vissza Magyarországra.

Könyvtári munka: Nézz utána, hogy mit jelent a 'kódex' fogalma és milyen főbb ismertetőjegyei vannak!

A kódex 1462 előtt a francia király és a szerb fejedelem tulajdonában volt, majd 1479-ig bizonyosan Magyarországon őrizték. Bécsben először egy 17. század első évtizedeiben készített könyvtári leltár említi. A kódex sorsa mellett nem kevésbé vitatott összeállítójának személye, illusztrációinak készítési helye és ideje. A legelfogadottabb álláspont szerint a kódex összeállítása - ezt maga a szöveg közli is - 1358 május 15-én kezdődött, és az 1360-as évek elejére is átnyúlt.

Az illusztrációk készítése a szöveg leírásával párhuzamosan folyhatott. A kódex szerzőjét a tudomány - noha szintén nem viták nélkül - általában Kálti Márk székesfehérvári kanonokkal azonosította. A kódex 75 pergamenlapból, illetve ezekhez később hozzákötött papírlapokból áll. A krónika szövege elejétől végéig egy kéz írása, valószínűleg magyar másoló munkája. A szöveg beosztása kéthasábos, minden hasáb - teljes írástükörnél - harminchárom sorból áll. A krónika szövegét lapszéldíszek, iniciálék és miniatúrák (ebből összesen 147 található benne) díszítik.

Könyvtári munka: Nézz utána, hogy mi az iniciálé és a miniatúra! Iniciálék

A kódex ábrázolásai szoros kapcsolatban állnak a szöveggel, de sokszor önálló, a szöveg mondandójától eltérő értelmezéseket is lehetővé tesznek. Az ábrázolások nem korhűek, a 14. századi fegyverzetet és viseletet (pl. lándzsa, heraldikai díszítettségű pajzsok, lovagi nyereg, páncéling) vetítik vissza a korábbi időszakokra is, így a 14. századra vonatkozóan értékes forrást képviselnek.

Ismétlés: Korábbi cikkünk segítségével elevenítsd fel a forrásértékkel kapcsolatban szerzett ismereteidet!

Példaként íme néhány ábrázolás a Képes Krónikából.

Az S iniciáléban Szent István látható harci díszben. A király kék háttér előtt, sziklás talajon áll, férfikora teljében. Lábán barna, aranypettyes lábvért, páncélingét piros-fehér csíkozású ruha borítja. Glóriás fején királyi korona, jobbjában zászlót, baljában pajzsot tart, mindkettőn az apostoli király voltát jelképező kettős keresztes, hármas halmos címer. A kettős kereszt motívuma a miniátor saját "ötlete", a szöveg nem említi, ám a miniátor nyilván tudta, hogy István nemcsak koronát, hanem az apostoli hivatást jelképező keresztet is kapott a pápától. A kettős kereszt és a hármas halom a kialakuló magyar államcímer fontos része lett.

A szövegtükör egész szélességét kitöltő miniatúra István király Keán bolgár vezér fölött aratott győzelmét ábrázolja. A képen sziklás hegyi táj előtt középen a glóriás István király, kettős keresztes címerrel díszítetten, páncélingben, mindkét lábával az elesett, jobbjában íjat tartó, földön fekvő Keán testén áll. István nyugat-európai lovagi nyereggel ellátott lovának kantárját és kettős keresztes pajzsát csatlósa fogja. A háttérben a magyarok menekülő, keleti ruhás bolgár harcosokat üldöznek. A képen jól megfigyelhető a középkori ábrázolások egyik legjellemzőbb vonása, az időbeli és/vagy térbeli sűrítés, amikor időben vagy térben távol történt eseményeket egyazon képen ábrázolnak.

P iniciálé, amelynek ábrázolásában László herceg birokra kel a lányrabló kunnal. Mögöttük az elrabolt, koronás fejű lány áll, a háttérben pedig a magyarok - középen Salamon király és Géza herceg - üldözik a menekülő kunokat. Ez az epizód László életének egyik legismertebb jelenete, amely számos magyarországi templomi freskó témájául is szolgált.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek