A kokain hatásmechanizmusa
Nádori Gergely
2007/11/28 01:43
5070 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kokain a gazdagok kábítószere? eufóriát és hallucinációkat is okoz? magabiztossá tesz és afrodiziákumként is működik: Gyorsan alakít ki fűggőséget és rohamtempóban építi le az eredeti személyiséget. Ez a drog is a sejtek közti kapcsolatokat, a szinapszisokat rendezi át. Hogy miként, azt bemutatja cikkünk.
A kokain molekulája

A kokain (kokó, koksz) a kábítószerek felsőbb kategóriájába tartozik. Annyira drága, hogy általában csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak a használatát. A dél-amerikai indiánok már évezredek óta ismerik, szent növényként tisztelik. A spanyol hódítók kezdetben tiltották a használatát, majd belátták, hogy a magas hegységekben sokkal jobban bírják a munkát a bennszülöttek, ha kokalevelet rágcsálhatnak.

A levélből nyert kokapaszta aztán hamarosan átkerült Európába és megkezdte hódító útját. Megismerkedett vele William Shakespeare is. 1860-ban izolálták a növény hatóanyagát, a kokaint. Nagy rajongója volt Sigmund Freud, Robert Louis Stephenson, sőt a novellák tanúsága szerint Sherlock Holmes is. A XX. század elején sokféle gyógyszer és csodaszer alapanyaga volt, kedvelt ital volt a kokainos bor, a Vin és a Coca-Cola is.

Fél évszázada már nyílvánvalóvá vált, hogy a kokain az eufórián és a és fokozott teljesítőképességen kívül mást is okoz: függőséget, depressziót, hallucinációkat, elmebetegséget. Bár a fizikai rászokást máig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani a kokain esetében, a pszichés függőség a leggyorsabban ennél a szernél alakul ki, elvonási tünetei pedig éppen olyan súlyosak, mint a fizikai függőséget okozó heroinnál.

A kokain az amfetaminhoz hasonlóan szintén a dopamin- és noradrenalin-háztartást befolyásoló szer. Hogy a kokain működését megérthessük, egy kicsit az idegrendszer általános működésével kell foglalkoznunk.

Szinapszisok

A szinapszisoknál két idegsejt találkozik, ezeket preszinaptikus és posztszinaptikus idegsejtnek nevezzük. Az ingerület a preszinaptikus idegsejtről terjed át a posztszinaptikusra. Az ingerületet az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) adják át. Ezek különféle vegyületek lehetnek, az idegsejt fajtájától függően. A preszinaptikus sejtben az ingerületátvivő anyagok hólyagocskákban (vezikulumokban) tárolódnak, ingerület esetén ezek a vezikulumok ürülnek ki a két idegsejt közti szinaptikus résbe.

A posztszinaptikus idegsejt receptorai felfogják az ingerületátvivő anyagokat, ennek hatására ez a sejt is ingerületbe jön (vagy éppen gátlás alá kerül, a receptorok típusától függően). Az ingerületátvivő anyagok aztán rövidesen leszakadnak a receptorokról, ekkor a preszinaptikus sejt újra felveszi őket, egy részüket lebontja, többségüket újra a hólyagocskákba továbbítja, ahol várják a következő ingerületet. A szinapszis működését a lentebb található animáció szemlélteti.

Dopamin és noradrenalin

Dopamin molekula

Sokféle ingerületátvivő-anyag van a szervezetben, az amfetamin és származéka, a jóval hetékonyabb metamfetamin ezek közül kettőre, a dopaminra és a noradrenalinra hat. Mindkettő a tirozin nevű aminosav származéka. A dopamin főleg mozgáskoordinációért és az érzelmekért felelős csíkolt testben és fekete rétegben termelődik, a noradrenalin pedig a fokozot figyelmet, izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyaga.

Mindkét anyag erősen befolyásolja az érzékelést és a hangulatot. Mind hiányuk, mind túltermelésük kóros állapotokat eredményez. A dopamin hiánya a Parkinson-kór, ami a mozgáskoordináció zavarával, állandó remegéssel jár, túltermelése egy elmebetegség, a skizofrénia kialakulását okozhatja. A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki.

Szimpatikus idegrendszer

Hogyan működik a kokain?

A kokain kötődik azokhoz a szállítómolekulákhoz melyek a szinaptikus résből visszajuttatják az ingerületátvivő anyagokat az idegsejtbe. Az ingerületátvivő anyagok tehát ki tudnak jutni a résbe, de nincs útjuk visszafelé, ezért egyre több gyűlik ott fel. Ennek következtében a posztszinaptikus idegsejt fokozott és állandó izgalomba jön. Ez okozza az élénkebb figyelmet, a fáradtság elmúlását, a testsúlyvesztést (ezek a noradrenalin hatásai), a nagyobb magabiztosságot, az emelkedett hangulatot (ezek a dopaminéi). A kokain hatása az amfetaminénál gyorsabban jelentkezik és hamarabb el is múlik.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek