A konduktor feladata és szemlélete
Szendrei Judit
2007/11/24 00:00
6060 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A konduktor olyan pedagógus, aki a nevelési folyamat során rávezeti a mozgássérültet az élet adta feladatok önálló megoldására. A konduktív pedagógia célja és fő irányultsága ugyanis az aktivitás humán dimenziójának kiteljesítése.

A konduktor rendelkezik az általánosan ismert jó pedagógusi tulajdonságokkal, különös tekintettel az aktivitás létrehozásának képességével, illetve az együttműködés, a figyelem és az operatív megfigyelés képességével is.  A konduktív pedagógia az eredményes habilitáló, rehabilitáló nevelés alapvető feltételének - a metodikai rendszer mellett - a konduktor komplex nevelői tevékenységét tartja. 

A megfelelő működés, más néven ortofunkció, ebben a megvilágításban tulajdonképpen azt a célt jszolgálja, hogy az ember képessé váljon mások számára is jelentőséggel bíró munka végzésére, azaz képes hasznossá válni embertársai számára, és nem csak önmagával, saját problémáival, hanem másokkal is tudjon foglalkozni. 

A konduktor szemlélete és viselkedése azt tükrözi, hogy az emberre jellemző tulajdonságok még az idegrendszer súlyos károsodása esetén is jelen vannak. 

A konduktor céljának elérése érdekében az olyan tulajdonságokra épít, mint az ember törekvése arra, hogy a körülötte lévő eseményeket megértse, valamint hogy nem közömbös a külvilág történései iránt, hogy feltétlen önkifejezésre törekszik, kommunikálni szeretne.
A konduktív pedagógia elismeri minden emberi lény megismételhetetlen, kreatív létezését. A feldolgozott, megértett s így megtanult információkból felépített világ- és önkép, nem puszta másolata az "eredetinek", hanem újonnan létrejött, egyszeri konstrukció, mely a személyiség tudatában mély összefüggést alkot. 

A konduktor tehát ezen általános humán dimenziókra, egyúttal pedig az egyénekben differenciáltan megjelenő tulajdonságokra, képességekre építi fel munkája nevelési- és oktatási célrendszerét.
A konduktor általános célja, a mozgássérült gyermek öntevékenységének előidézése, a tevékenység szükségességének interiorizációja.
A hétköznapi cselekvések közben, mint játék, óvodai, iskolai foglalkozások, a tevékenység és önellátás minden szakaszában rávezeti a gyermeket az önálló megoldásokra, a feladatok aktív módon történő végrehajtására, sőt a feladatok kivitelezésének önálló tervezésére is.
A konduktor az intenciót, azaz valamely cselekedet szándékát ajánlja fel, s hogy ez visszhangra találjon a gyermekben, a belső késztetést létrehozó feltételeket mozgósítja. 

A figyelem és érdeklődés felkeltése az első lépés, melyet mindig megújuló, gazdag tartalommal telített élmények nyújtásával mozdít elő. A feladatok megoldandó problémajellegét kihangsúlyozva idézi elő és fokozza a belső motivációt. 

A felkínált kihívás, az egyén pozitív képességeire való feltétlen támaszkodás, a szociális siker perspektívái növelik a gyermekek kognitív és érzelmi indíttatású aktív részvételét a tanulás folyamatában.
A pedagógus pontos programvégrehajtása esetén is sikertelen az a foglalkozás, amely a gyerekek valódi aktivitása nélkül jön létre, e nélkül ugyanis mozgássérült gyermekek esetében nem érhető el számottevő eredmény.

Forrás: Dr. Hári Mária, A konduktív pedagógiai rendszer, Nemzetközi Pető Intézet, Budapest 1991.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek