A környezeti nevelés iskolai programja a budapesti Szűcs Sándor Általános Iskolában
2003/04/07 22:18
1457 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Írásukban a Szűcs Sándor Általános Iskolában folyó szakembereket és pedagógusokat foglalkoztató környezeti nevelési szakmai, pedagógiai és módszertani munkáról, erről a majd mindenkit megmozgató csapatmunkáról számolnak be a szerzők.

Iskolánk pedagógiai programja

Sajátos környezeti adottságú, lakótelepi iskolánk Budapest északi részén, Újpesten működik. Megtalálható itt egymás mellett az egyre romló és egyre szemetesebb természetes környezet és a lakótelepi betonerdő. E sajátos környezet, illetve a lakótelepen élő gyerekek egyre súlyosabb szociális helyzete indított bennünket az iskola pedagógiai programjának olyan alakítására, hogy az lehetőséget adjon a gyerekeink megóvására az érzelmi elsivárosodástól, továbbá arra, hogy megtanítsuk őket a közvetlen környezetükben lévő természeti és ember alkotta értékek megismerésére és megbecsülésére.

Iskolánk pedagógiai programja a törökbálinti kísérleti iskolában kimunkált értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiára épül. (...) A gyakorlatközeli pedagógiai koncepcióba szervesen beépül az iskola környezeti nevelési programja. (...) A gyerekek gondolkodásmódjának megváltoztatása mellett az iskolán túlmutató ötletek megvalósításával a közvetlen lakókörnyezetet is befolyásoljuk.

Pedagógiai programunkban az alábbi konkrét környezeti nevelési célokat foglaltuk össze:

  1. Igényes környezeti kultúra kialakítása az iskolában és az iskola körül.
  2. A helyes fogyasztási szokások kialakítása.
  3. Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés.
  4. A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása.
  • A lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése.
  • Meghatározott terület rendszeres ellenőrzése, rendbetétele az iskolában és az iskola körül.

A környezeti nevelés programja az iskolai munkatervnek is szerves részét alkotja. (...)

Földrajzi helyzetünk és iskolánk útkeresése vezetett bennünket a környezeti nevelés szükségességének felismerésére, mely számtalan lehetőséget teremt a gyerekek személyiségének sokoldalú fejlesztésére. Tudjuk, a környezetvédelmi tevékenység általában csoportos cselekvést, igazi csapatmunkát igényel, közösségformáló, természettudományos szemléletet alakító, felelős, előrelátó magatartást alakít ki, és mindezek mellett nagyon sok új ismeretet is ad.

A környezeti nevelés színterei

(...) A mi iskolánkban három szinten folyik a környezetvédelmi nevelés: az ökológia tantárgy keretében, a szaktárgyi órákon (természettudományos, humán, osztályfőnöki, művészeti), tanórákon kívül (témanap, szakkör, fakultáció, tábor stb.).

Ökológiaóra: Az idén kísérleti céllal bevezettük egy ötödikes osztályban a környezeti nevelés tantárgyat, amelynek célja a később részletezett dán-magyar oktatási program kipróbálása a tanórán. Nemcsak szemlélődő, hanem tevékeny embereket szeretnénk nevelni. (...) A szaktárgyi órákon keressük a direkt és indirekt környezeti nevelési lehetőségeket. A történelemoktatásban fontos nevelési cél a jövőért érzett felelősség múltbéli példáinak megjelenítése, és a magyar irodalom órán is izgalmas fogalmazás kerekedhet ebből a címből: Milyennek képzelitek el 20 év múlva országunkat? (...) A természettudományos tárgyak keretében direktebb módon foglalkozunk az egészséges életmóddal, természeti és épített értékeink védelmével. Az osztályfőnöki órákon is fontos feladat az ilyen irányú szemlélet kialakítása.

A tanórán kívüli tevékenységünk egyik formája a témanap (projektnap). A nyugat- európai oktatásban jól ismert és alkalmazott módszer hazánkban az erdei iskola mozgalommal terjed. Az "erdei iskolát" otthoni étkezéssel és szállással a közvetlen környezetünkbe helyeztük. (...) Tanulmányi kirándulásainkat, táborainkat is ebben a szellemben szervezzük. A zempléni természetkutató tábor a táj növényeit, állatait vizsgálja az élőhelyén. A vízi vándortáborban nemcsak a testüket építik a gyerekek, hanem a Tisza szépségeit is megismerik, miközben a környezet védelmére is odafigyelnek. (...) "Denevér" barlangász szakkörünk a budapesti barlangok természeti értékeit kutatja. Délutáni elfoglaltságként szakköri, fakultációs, szabadidős foglalkozáson kertet művelnek gyermekeink. (...)

A környezeti nevelési programmal párhuzamosan egy évvel ezelőtt elindítottunk egy egészséges életmódra nevelő programot is, amelynek keretében a gyerekek étkezési szokásait kívánjuk pozitív irányban befolyásolni. (...)

Kapcsolódás más környezetvédelmi programokhoz

A lakókörnyezetünkért való aggodalom és tenni akarás indított bennünket arra, hogy felvegyük a kapcsolatot más olyan csoportokkal, szervezetekkel. Bekapcsolódtunk a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomba. A gyerekeknek az a feladatuk, hogy válasszanak környezetükben fellelhető természeti értéket, ezt rendszeresen figyeljék, vegyék védnökség alá és óvják meg, ha szükséges. (...) Csatlakoztunk a Zöld Szív folyómegfigyelési programjához is. A Dunát és a Szilas-patakot vizsgáltuk. Előre elkészített feladatlap alapján a 4-5 fős csoportok megfigyelték a folyó, illetve patak élővilágát, a part állapotát, a növényekkel borítottság mértékét, a meder szélességét, állapotát, az aljzat anyagát, a víz sebességét. (...)

Az egyik program hozta a másikat, kapcsolódtunk az ELTE "Varangy Akció" csoportjához, hiszen a folyómegfigyeléssel összefügg a békamegfigyelés és -számlálás. A mi csoportunk békát számlált szaporodási időszakban, a Szilas-pataknál és a Dunakeszi környékén lévő tőzegtónál. (...)

Az Európai Levegőszennyeződési Projekttel savas esőt mérünk már több éve. Nagyon jó munkafüzetet mellékelnek a programhoz, amely a kémia, földrajz, biológia tantárgyakhoz is jól használható. Egy őszi hónapon át, októbertől novemberig mérjük az eső savasságát, következtetéseket vonunk le arra vonatkozóan, milyen hatást gyakorol ez az élőlényekre. (...)

Az Állatkerttel is sikerült jó kapcsolatot kiépítenünk, minden évben április 21-én, a Föld napján az iskola minden diákja és a tanári kar kivonul egy állatkerti akadályversenyre: az "állati jó suli-buli"-ra. (...)

Nagyon sok információról értesülünk, és jó ötleteket kapunk a Havas Péter által szerkesztett Körlánc környezeti nevelési projekt füzeteiből és a Geiszler János vezette Hírlevél című iskolahálózati kiadványból. (...)

Sok tanulónk ért el sikert a környezetvédelmi munkájával, olyanok is, akik a tantárgyi órákon nem mindig jeleskednek. Gyermekeink lelkesen tanulmányozzák az állatok és a növények életét, védelmét. Sikerült elérnünk, hogy a környezeti problémákra nyitottak legyenek.

Kapcsolódás egy dán-magyar projekthez

Egy két évvel ezelőtt indult dán-magyar hulladék-újrahasznosítással foglalkozó projekthez kapcsolódva megtaláltuk azt a formát, mely oktatható tananyaggá rendezi ezt az égető problémát. Kilenc másik iskolával - Csobod Éva irányítása mellett - megpróbáljuk Sren Breiting dán professzor könyveit adaptálni saját oktatási rendszerünkbe. A Nyugat-Európában alkalmazott projekt módszerrel mi elsősorban az ún. témanapokon foglalkoztunk. (...)

Egyik ilyen alkalommal a "Téltemető-Tavaszváró" ünnepi hetünkben pl. kézművesnapot szerveztünk. Volt a programban nemezelés, kiszebábkészítés, papírhajtogatás stb. is. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kerül a környezeti nevelés feladatai közé a néphagyományok megismerése. Gondoljunk csak arra, hogy a parasztemberek életmódja mennyire természetfüggő és a mai fogyasztásra orientálódott társadalommal szemben mennyire visszafogott volt. Vagy gondoljunk arra, milyen anyagokat használtak a paraszti világban mindennapi eszközeik, játékaik vagy a népszokások attribútumainak elkészítéséhez. (...)

A témanapokon az osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok maguk választhatják ki a témákat, a munkaformákat lakóhelyünk szemétlerakóinak feltérképezésétől kezdve a hulladéklerakás, -újrahasznosítás témáján keresztül akár a kérdőíves felmérésekig. Egy-egy témanap alkalmával az osztályok előzetes kutatómunkát végeznek az általuk választott területen. (...) Néhány példa a témanapokon eddig megvalósult programokból: intézmények meglátogatása (üzem- és gyárlátogatások, múzeumlátogatás, állatkerti séta), az iskola környékének és a lakótelepnek a vizsgálata, iskolai kísérletek (újrapapír készítése, hulladékok csoportosítása, patakból hozott vízminta elemzése)(...)Tanulóink a témanap után kiállítást, újságot készítenek lakókörnyezetük állapotának bemutatására. Így szerveződött egy maroknyi gyerekújságíró kis csapata, akik a "Zöldalma Újság"-ot szerkesztik, a "Körlánc" iskolarádió műsorát adják, mely heti műsoridőben sugározza adásait.

Hulladékgyűjtő-udvar

(...) Eddigi munkánk egyik legnagyobb eredményének tekintjük, hogy kezdeményezésünkre iskolánk mellett szelektív hulladékgyűjtő-udvar létesült. Mivel évek óta foglalkozunk a hulladékproblémával, halaszthatatlanná vált valamiféle megoldás keresése. Tanulóinkkal az iskolában keletkezett hulladékot szelektíven gyűjtöttük, de - a papír és az ételmaradék kivételével - az elszállítás együttesen, ömlesztve történt. Ezt a hibát a gyerekek is észrevették, és a legközelebbi diákönkormányzati ülésen a környezetvédelmi felelősök felvetették: mit ér a szelektív hulladékgyűjtés, ha a külön gyűjtött anyagok sorsa ugyanaz, mint a szemété?

(...)Jó megoldásnak kínálkozott a hulladékgyűjtő-udvar létrehozása, és kiválóan beleillett az iskola környezeti nevelési koncepciójába. A hulladékgyűjtő-udvar megnyitása új lendületet adott tanulóinknak ahhoz, hogy a már osztálykeretben tapasztalt szelektív gyűjtés hasznosságát családi életükben is meghonosítsák. Sikereinken, növendékeink lelkesedésén felbuzdulva szeretnénk elérni, hogy iskolánk összekötő kapocs legyen a hulladékgyűjtő-udvar és a lakótelep között. Egy holland példán felbuzdulva megpróbáljuk megszervezni, hogy a gyermekek kis csoportokban összeszedjék a papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékot. (...)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek