A középiskolai tanácsadás
2003/09/30 15:00
749 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A középiskolai tanácsadás célja, hogy segítse a tanulókat pályaválasztási, pályatervezési és elhelyezkedési céljaik tisztázásában, megfogalmazásában és kitűzött célokhoz vezető út megtervezésében. A tanácsadás folyamatában hozott döntések hosszú távon meghatározzák a fiatalok jövőjét, életminőségét, ezért különösen nagy a tanácsadó tanár felelőssége.

Az alábbiakban összegyűjtött alapelveket azzal a szándékkal közöljük, hogy egyrészt segítsék a tanácsadó tanárt napi tanácsadói gyakorlatában, másrészt a munkája során felmerülő etikai kérdések, dilemmák megoldásában.

A tanácsadó elsődleges kötelessége, hogy mindig a hozzá forduló diák érdekeit tartsa szem előtt.

A tanácsadónak a tanácsadás kezdetén, vagy azt megelőzően tisztázni kell a tanulóval a beszélgetés célját. Tájékoztatni kell őt mindazokról a módszerekről, technikákról, speciális elvekről, amelyeket alkalmaz. Ezek az információk magukba foglalják a bizalmasság elvét, a tanácsadót érintő jogi korlátokat, továbbá annak eshetőségét, hogy szükség esetén a tanácsadó másik szakember segítségét kéri.

A tanácsadói beszélgetés során elhangzott minden információ bizalmas. Ezeket az információkat a tanácsadó senkivel nem osztja meg a diák előzetes hozzájárulása nélkül. Ez a megállapítás természetesen vonatkozik a beszélgetés során készült feljegyzésekre, teszteredményekre, hang és videofelvételekre, számítógépes adatokra és minden olyan dokumentumra, ami a tanácsadás során készül. A bizalom döntő jelentőségű az őszinte és hatékony tanácsadó-tanácskérő kapcsolat kialakításában és megtartásában.

Kivételek a titoktartási kötelezettség alól:

  • A tanácskérő beleegyezésével a tanácsadó megoszthatja másokkal is a tanácsadói beszélgetés során elhangzott információkat.
  • Ha a beszélgetés során felmerül, hogy a diák önmagára nézve veszélyes lehet, vagy kárt okozhat másoknak, a tanácsadó köteles az elvárható lépéseket megtenni (pl. másik tanácsadóval konzultál, értesíti a szülőket).
  • Ha a tanácsadó a tanulótól kapott információk alapján úgy véli, hogy a tanácskérő mások által veszélyeztetett, védelemre szorul, a tanácsadónak jogi kötelezettsége, hogy haladéktalanul a megfelelő hatósághoz forduljon segítségért.
  • A hatékonyabb segítés érdekében a tanácsadó konzultálhat és együttműködhet más szakemberekkel. Az együttműködés során azonban csak annyi információt oszthat meg a másik szakemberrel, amennyi az adott probléma megoldásához szükséges.

A tanácsadás célja, hogy segítse a diákot problémája megoldásában. A tanácsadónak tisztában kell lennie saját személyes értékrendjével, preferenciáival. A problémamegoldás és döntéshozatal segítése során tudatosan törekednie kell az elfogultságra és előítélet-mentességre.

A tanácsadó ismeri saját korlátait, kompetenciahatárait, és csak olyan segítő kapcsolatra vállalkozik, és olyan mélységben, amelyre nézve megfelelő szakmai képzettséggel vagy gyakorlattal és tájékozottsággal rendelkezik. Ha a tanácsadó úgy érzi, hogy kellően felkészült egy adott probléma megoldásának segítésére, a tanácskérőt tovább kell irányítania egy másik szakemberhez, vagy olyan szakmai szervezethez, ahol adekvát segítséget kaphat.

Abban az esetben, ha a tanácsadó munkája során valamilyen kérdőívet, tesztet vagy más értékelő eljárást alkalmaz, mindig világosan, a tanuló számára érthető módon magyarázza meg, mi a teszt célja, mi lehet az eredménye, és az mennyiben segítheti a tanácsadás folyamatát. Ez a kötelezettség az alkalmazott értékelő eljárás szándékát és célját illetően akkor is fennáll, ha a tanácsadó egy másik kollégájának vagy szülőnek ad információt a teszteredményekről. A tanácsadó ragaszkodjon a sztenderdizált tesztek kiválasztása és értékelése során a rájuk vonatkozó szakmai előírásokhoz.

A tanácsadáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, feljegyzéseket, teszteredményeket, rögzített hangszalagokat stb. hivatalos szakmai dokumentumoknak kell tekinteni. Mindezek a dokumentumok rögzítik a tanácsadás folyamatát; milyen problémával kereste fel a tanuló a tanácsadót, mit tűztek ki a tanácsadás céljául és mi lett a tanácsadás eredménye. A tanácsadótól elvárható, hogy kövesse ügyfelei sorsát, s visszajelzéseket gyűjtsön munkája hatékonyságát illetően.

Ha a tanácsadó munkája eredményét szeretné megosztani szakmabeliekkel, vagy kutatási eredményeit kívánja közzé tenni, köteles az érintett ügyfelek (diákok) előzetes hozzájárulását kérni, vagy csak olyan eseteket használhat fel, melyeknek adatai oly módon megváltoztathatók, hogy a tanácskérő személyének teljes anonimitást biztosítanak.

Csoportos tanácsadás esetén a program megkezdése előtt a tanácsadó kötelezettsége:

  • Ismertetni a résztvevőkkel a foglalkozás célját,
  • Bemutatni mindazokat a módszereket, technikákat, melyeket a foglalkozás során alkalmaz,
  • Felállítani azokat a csoportnormákat, melyek minden résztvevő számára megteremtik a biztonságos és bizalmon alapuló munkalégkört.

Különösen nagy a tanácsadó felelőssége a csoport résztvevőinek kiválasztásában, ha önismereti vagy önfeltáró jellegű csoportfoglalkozásokat tart.

Ha a tanácsadónak tudomása van arról, hogy a hozzá forduló diák egy másik szakember tanácsadói szolgáltatásait már igénybe veszi, ne lépjen addig a tanulóval tanácsadói kapcsolatba, amíg nem konzultált az illető szakemberrel, kivéve azt a rendkívüli esetet, ha a másik tanácsadói kapcsolat alapos mérlegelése alapján úgy dönt, hogy a tanuló érdeke ezt kívánja.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek