A közoktatási törvény módosításának céljai és fontosabb elemei
Bognár Bálint
2003/04/18 12:20
964 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Sulinet érdeklődésére Sipos János közoktatási helyettes államtitkár elmondta, mik a közoktatási törvény készülő módosításának főbb okai, miért van szükség az oktatási rendszer megreformálására,és mi a változások fő iránya.

Az utóbbi években nemzetközi és hazai kutatások fényt derítettek a magyar oktatási rendszer néhány súlyos hiányosságára. Az OECD által készített PISA kutatás eredményei sokkolták a magyar közvéleményt, a pedagógusokat és a döntéshozókat egyaránt. A kutatás eredményei alapján ugyanis a magyar diákok jelentős része nem jól érti az olvasott szöveget, nem tudja megfelelően hasznosítani a matematikai és természettudományos ismereteit. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar iskolarendszer jelenlegi formájában nem hogy csökkentené, hanem inkább növeli a diákok otthonról hozott hátrányos helyzetéből fakadó problémáit (sőt Magyarország ebben a tekintetben dobogós helyet szerzett a kutatásban részt vevő 32 ország között). Szintén statisztikai adatok bizonyítják, hogy országunk polgárainak idegen nyelv és informatikai ismeretei is jóval elmaradnak a nyugat-európai országok lakóinak tudásától.

Mindezen problémák orvoslást kívánnak, amennyiben el akarjuk érni, hogy a magyar állampolgárok versenyképes munkaerőként léphessenek fel az Unió munkapiacán. Meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás feltételeit is, ehhez pedig az alapkészségek megfelelő elsajátítása minimum követelmény. A társadalom boldogulása pedig szükségessé teszi, hogy a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózhassanak, a társadalomban tátongó szakadékok ne mélyüljenek tovább, hiszen nemcsak a hátrányos helyzetűek, hanem az egész ország érdeke, hogy a társadalomban ne legyenek kirekesztett csoportok. Ehhez természetesen több kell, mint a közoktatási törvény módosítása, hiszen itt éles ellentétekről és mélyen gyökerező előítéletekről van szó, azonban az oktatás változása jelentheti az első lépést egy elfogadóbb, összetartóbb társadalom felé.

Ennek megfelelően a törvény módosításának egyik nagy vonulata a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatási lehetőségének megteremtése. Már az óvodába kerüléskor súlyos gondot jelent, hogy számos család nem tudja kifizetni az óvodai étkeztetés költségeit, így a gyerekeket nem adják óvodába. Ezen probléma orvoslására szolgál a javaslat, mely szerint a hátrányos helyzetű családok gyermekei az óvodában ingyen étkezhessenek.
Az általános iskola első éveiben a gyermekek igen különböző mentális fejlettségűek, így nem egyformán birkóznak meg a feladatokkal. Hazánkban jelenleg elterjedt gyakorlat, hogy a rosszabb képességű gyermekeket fogyatékosnak minősítik és kisegítő iskolai nevelésüket javasolják. Ezek között a gyermekek között rendkívül nagy számban vannak olyanok, akik nem értelmi fogyatékosságuk, hanem otthonról hozott problémáik, hátrányos helyzetük (elsősorban roma származásuk) miatt kerülnek ki a "rendes" iskolákból. A törvény ezért megszigorítaná a kisegítő iskolába kerülés folyamatának ellenőrzését, hogy a kisegítő iskolai nevelés ne válhasson bizonyos diákok kirekesztésének eszközévé.

További módosítás, hogy alsó tagozatban az egyéni foglalkozás időkeretét duplájára növelnék (a jelenlegi 5%-ról 10%-ra). Továbbá létrehoznának minden iskolában fejlesztő pedagógusi munkakört, ezzel lehetővé téve azt, hogy a diákokat szakemberek segítsék a kezdeti nehézségek megoldásában, és felzárkóztassák azokat, akiknek nehézséget jelentenek az iskolai követelmények. Valamint alsó tagozatban a tanítóknak szöveges értékelést kellene írnia. A szöveges értékelés ugyanis sokkal jobban rávilágíthat arra, hogy egy-egy diák miben sikeres, milyen területeken vannak problémái. A "jegy" ugyanis a 10 legfontosabbnak tartott intelligencia-komponensből mindössze kettőt értékel.

Ez hozzájárulhatna ahhoz is, hogy alsó tagozatban kevesebb legyen a sikertelen diákok száma, és negyedik évre minden gyerek közel azonos szinten sajátítsa el az alapkészségeket. A médiában oly sokat emlegetett "bukás" megszüntetése is ezt a célt szolgálja. A törvény nem zárja ki az évismétlés lehetőségét, azt azonban az első három évben a szülő beleegyezéséhez köti.

Végül meg kell említenünk a törvény azon törekvését, mely a jövőben a fogyatékos gyerekek integrált (vagyis a többi diákkal egy osztályban való) oktatását tűzi ki célul. A finn oktatás példája azt mutatja, hogy ilyen módon jelentősen csökkenthetők az otthonról hozott hátrányok. A törvény szövegéből kikerül a "fogyatékos" megjelölés, és helyébe a "speciális képzési igényű gyermek" fogalma kerül. A törvényalkotók szándéka szerint pedig, azokban az iskolákban, ahol erre megvannak a szükséges feltételek, már a jövő évtől megkezdődhetne az integrált oktatás.
A törvény módosításának második nagy vonulata a készségfejlesztés erősítése, a mai lexikális tudásra összpontosító rendszer helyett. Mint már említettük, a kutatások jelentős hiányosságokra hívták fel a figyelmet ezen a területen. Komoly gondok jelentkeztek az olvasott szöveg értése, valamint az alapvető matematikai és természettudományos ismeretek gyakorlati használata során, holott a gyerekek lexikális tudása hatalmas anyagot ölel fel. Egy felmérés során a következő kérdésre például a diákok három százaléka válaszolt helyesen: Ha van egy pizza, amelynek átmérője 30 cm és 30 koronába kerül, és van egy másik, amelynek átmérője 40 cm és 40 koronába kerül, a kettő közül melyiket éri meg jobban megvásárolni?

Ilyen és hasonló megdöbbentő kutatási eredményre kíván megoldást nyújtani a törvény módosítása számos eszközzel. Alsó tagozatban, elsőtől negyedik osztályig csak tanító taníthatná a gyerekeket, szaktanárok néhány speciális esetet kivéve (idegen nyelv, testnevelés stb.) nem tanítanának ezeken az évfolyamokon. Ennek oka, hogy az alsó tagozat elsődlegesen az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő szintű elsajátítását célozná. Ez a későbbi tanulást is megkönnyítené, és hatékonyabbá tehetné. Felső tagozatban is nagyobb hangsúllyal szerepelnének a készségfejlesztő tantárgyak mint jelenleg.

További fontos szempont az idegen nyelv és az informatika hatékonyabb oktatása. Ezért a középiskolában lehetővé válna egy "nulladik" évfolyam indítása, mely során a rendelkezésre álló időkeret legalább 40%-át az idegen nyelv oktatására kellene fordítani, és jelentős szerephez jutna az informatika oktatása is. Ehhez a javaslathoz is kapcsolódik az előrehozott érettségi lehetőségének megteremtése. Ez azt jelenti, hogy 10-től kezdve, amennyiben a diák már úgy érzi, hogy elérte az érettségi szintjét, előrehozott érettségit tehetne, ami adott esetben állami nyelvvizsga megszerzését is jelenthetné.

Ez a lehetőség természetesen elsősorban az idegen nyelvet és az informatikát érintené a gyakorlatban. (ezen javaslat nem a közoktatási törvény részét képezi, hanem az érettségiről szóló kormány rendeletét, azonban koncepciójában szorosan kapcsolódik a közoktatási törvény törekvéseihez). A kétszintű érettségi rendszer bevezetése pedig azt eredményezné, hogy az emelt szintű érettségi egyben felvételi vizsga is lenne. Ez azt jelentené, hogy a diákoknak olyan tudásról kellene számot adniuk a felvételin, amelyet a középiskolai oktatás során megszerezhettek. Így elkerülhetővé válna, hogy az így is túlterhelt diákok a felvételire előkészítők és külön tanulás árán készülhetnek csak föl.
Ez a változtatás már előrevetíti a törvénymódosítás harmadik nagy vonulatát, nevezetesen a diákok túlterheltségének csökkentését. Szintén sokat hallani a házi feladat "eltörléséről". Valójában a törvény nem tiltaná meg központilag a házi feladat feladását, lehetővé tenné azonban, hogy a tantestület és a szülők és középiskolában a diákok megegyezésre jussanak az írásbeli házi feladat kérdésében, és a pedagógiai program tartalmazza az ehhez kapcsolódó legfontosabb elveket. Így lehetőség nyílna arra, hogy a diákok manapság sokszor irreális terhei enyhüljenek.

A fenti rövid ismertetésből is kitűnik, hogy a tervezett reform nem egyszerű törvénymódosítás, hanem egy új irány kijelölése az oktatásban. Ez az irány hozzásegíthetné az oktatási rendszert ahhoz, hogy megküzdjön a jelenlegi problémáival, megfeleljen az Európai Unió kihívásainak, és eredményes legyen abban, hogy a magyar társadalom e tekintetben is modern társadalommá válhasson.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek