A lezárás fontossága
2014/01/28 15:24
1664 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Akár fogalmazást írunk, akár tanórát tervezünk, az összegzés, a lezárás mozzanatának kiemelkedő jelentősége van.

aristotle-horizontal

Arisztotelész, a tragédia és a teljes

Arisztotelész a Poétikában többek között azt a megállapítást teszi a tragédiáról mint a költészet egyik műfajáról, hogy „befejezett és teljes cselekmény utánzata, amelynek meghatározott terjedelme van.” Amellett, hogy tudnunk kell: a görög filozófus nem korunkban elterjedt műnemi-műfaji besorolást használja (hiszen az csak egy sokkal későbbi konstrukció), és a tragédiát ugyanúgy költészetnek tekinti, mint az eposzt, a dithüramboszt vagy a komédiát – tehát mindezek mellett figyeljük meg, hogy mit nevez ő teljesnek:

„Teljes az, aminek van kezdete, közepe és vége. Kezdet az, ami nem következik szükségképpen valami más után, utána viszont valami más van vagy történik. A vég – ellenkezőleg – az, ami más után van vagy előtt történik (vagy szükségszerűen, vagy a gyakoriság alapján), utána viszont nincs semmi más. A közép az, ami más után következik, s ami után is van valami más.”
(Arisztotelész: Poétika, VII. Ford.: Sarkady János)

Ez a szerkezeti vázlat talán meglehetősen általánosnak és triviálisnak is tűnik; mégis magába foglalja azt a nagyon fontos tapasztalatot, hogy ezen – tulajdonképpen az irodalom, mi több: az élet számos területére alkalmazható – egységek (kezdete, közepe, vége) mindegyike tulajdonképpen magába foglalja a másik két egységhez fűződő viszonyát. Vagyis valaminek az eleje megteremt egy új kezdetet, majd várakozást kelt valamiféle folytatás iránt; a közép feltételez valamiféle kezdetet, amelyhez kapcsolódik, továbbá lezáratlanságot, amely egy további lezáró részegységet igényel. Valaminek a vége pedig kell, hogy kapcsolódjon valamihez, azonban utána nincsen létjogosultsága a hiányérzetnek, hiszen minden a teljeshez tartozó dolog előtte van már, illetve benne foglaltatik.

Teljességérzés

Az imént kifejtett tapasztalat tehát jóval túlmutat a tragédia fogalomkörén. Az esztétikai teljesség, a lezártság örömet okoz, hiszen immár átláthatjuk, felfoghatjuk, megérthetjük az egészet. A teljességérzés fontosságára utal az a törekvés, hogy az iskolai műelemző fogalmazásokban a bevezetés és a befejezés minél körülhatárolhatóbb legyen: a bevezetés utaljon arra, miről fog szólni a fogalmazás, teremtsen alapvető kapaszkodókat a tárgyalt témával kapcsolatban (például az előzmények vagy a főbb gondolati irányok bemutatásával); a befejezésben pedig az addig tárgyaltak szintézise következzék be. Koncentráljunk most a befejezésre, majd nézzük meg egy tágabb kontextusban!

A fogalmazás lezárása

Az iskolai műelemző fogalmazásoknak jellemző hibája, hogy az utolsó, befejezésnek szánt bekezdésben megjelenik egy újabb elemzési szempont, és a dolgozatíró úgy jut el a végső mondatzáró írásjelig, hogy azon a ponton valójában csak az utolsó részgondolatmenetét fejezte be, a teljes elemzést tekintve nem történt meg az összegzés. Pedig ennek az írásbeli produktumnak ez a legfontosabb dramaturgiai momentuma: miután a probléma több oldalról, sok szempontból megvizsgáltatott, le kell vonni a megfelelő tanulságot, ami semmi kétséget nem hagy az elemzés folytathatatlanságát illetően. A magyartanárok sokszor (és teljesen jogosan!) illetik emiatt kritikával diákjaik elemzését. Azonban a fogalmazás kontextusán kívül sok más olyan alkalom is adódik, amikor a szóban forgó dramaturgiai mozzanatnak érvényesülnie kell.

A tanóra lezárása

Nem szükséges görög tragédiaként tekintenünk a tanórára, hogy alkalmazni tudjuk Arisztotelésznek a teljesre vonatkozó megállapításait. Hány tanóra végződik úgy, hogy kicsöngetnek egy tanár- vagy diákmondat, esetleg egy feladat közepén (értsd: ami előtt volt valami, és ami után még kell következnie valaminek), és az osztály pakol és távozik, míg az aktuális tanóra témája továbbra is ott lebeg az osztályteremben – persze csak átvitt értelemben és úgy is csak egy rövid ideig, mert a következő órán már jóval halványabbak a releváns emlékek. A lezárás drámai pillanata jótékony hatást gyakorol a memóriára: az összegző gesztus révén egészében nyílik rálátás az elmúlt negyvenöt perc gondolatszövevényére (amely kapcsolódhat a másodfokú egyenlethez, Kanada természetrajzához vagy akár Beethoven munkásságának mérföldköveihez is), és legközelebb sokkal élesebb kontúrokkal jelennek meg az aktuális tanóra előző alkalmának főbb momentumai, mint az összegzés nélkül.

Csak még egy kis türelem, csak még néhány mondat még a házi feladat feladása előtt, és minden világosabb lesz. Különösen nagy szükség van erre a mozzanatra, ha az óra során sok vélemény, gondolat felmerült; ilyenkor szükség van arra, hogy a tanár összefoglalja a főbb gondolati irányokat, esetleg kulcsszavakat, rövid vázlatot írasson a csoporttal a füzetbe, és saját szakmai tapasztalatát is latba vetve mintegy „megemelje” az elhangzottakat. Így válnak az ismeretek megjegyezhetővé és egyszersmind inspirálóvá.

Legyen szó tehát akár egy fogalmazásról, akár egy egész tanóráról – de gondolhatunk itt életünk eseményeire, egy teljes karrierre is –, a lezáró gesztus létjogosultságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen nemcsak a megértést, hanem az emlékezést és a továbbgondolkodást is segíti egy jól összeszedett, megszervezett befejezés. És utána már tényleg nem várunk mást, mint a függönyt és a tapsot.

További érdekes ötletek: 

  • Bevezetés- és befejezésírásra egyébként érdemes teljes (magyar nyelv vagy irodalom) tanórákat is felhasználni. Adott egy téma, egy fiktív elemzés témája; ehhez először csoportosan ötleteket, szempontokat kell gyűjteni, ezeket logikusan elrendezni. Ezután ahelyett, hogy meg kelljen írni a vázlat alapján a teljes elemzést, kizárólag a bevezetést és a befejezést szükséges egyénileg megírni és aztán csoportosan összehasonlítani.

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek