A magyar dinoszaurusz-vadász
Nádori Gergely
2006/11/29 15:37
2426 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egészen a legutóbbi évekig hazánk egy szempontból nem tudta felvenni a versenyt a világ számos jelentős hatalmával: nem voltak saját dinoszauruszaink. Ez változott meg 2000-ben, amikor Ősi Attila a Bakonyban dinoszauruszok maradványáaira akadt. Az alábbiakban vele olvashattok interjút.

-Mikor döntötted el, hogy paleontológus leszel?

- Úgy 14 éves korom körül lettem biztos benne. Előtte is megvolt bennem a gyűjtési szenvedély. Kezdetben ásványokat, kőzeteket gyűjtöttem, aztán egyre jobban koncentráltam a kövületekre, azok közül is gerincesek érdekeltek. Találtam cápafogakat, teknőspáncélt.

- Felteszem, a pályaválasztás ezek után nem volt nagy dilemma.

- Az ELTE-n végeztem geológusként. Itt egyre jobban koncentráltam a földtörténeti középkor, a mezozoikum időszakára. Az érdekelt, hogy miért olyan ritkák a mezozoikumi gerinces leletek hazánkban. Vajon azért mert nem is nagyon voltak, vagy csak azért mert nem tárták fel őket.

- Miért nem tárták fel?

- Európában nem könnyű szárazföldi gerincesekre akadni, mivel ekkoriban Európa helyén nem összefüggő kontinens, hanem egy szigetvilág volt. A dinoszauruszok pedig szárazföldi élőlények voltak, ezért csak elszigetelt kisebb helyeken éltek a mai Európa területén. Amerikában vagy Kínában, ahol akkor is nagy szárazföldi területek voltak, sokkal könnyebb dinót találni.

- Hogyan fogtál neki a kutatásnak?

- Először olyan helyeket kerestem Magyarország geológiai térképén, ahol a kőzet a mezozoikumból származik és nem tengeri üledék, hanem szárazföldi, édesvízi, lehetőleg olyan helyen, ahol hozzá is lehet férni. Az első jelöltek között volt Iharkút a Bakonyban. (Iharkút a Google Map oldalon.) Ankylosaurus rekonstrukció (c: MDV)

- Milyen üledékek vannak ott?

- Ezen a területen homokos, agyagos, folyóvízi, ártéri üledékes kőzetekkel találkozunk. A folyó pedig, mely akkoriban ezt az üledéket szállította, kb. Rába méretű lehetett, aminek kb. egymillió év kellett ahhoz, hogy ilyen vastagságban rakja le az üledékét. Szerencsére a területen külszíni bauxitbányászat folyt, ami gyönyörűen feltárta a kőzeteket. Hatalmas szerencsénk volt. Amikor először odamentünk, gondoltuk, egy kicsit megnézzük miféle kőzet ez, veszünk belőle egy kis mintát a későbbi vizsgálatokhoz, és két óra múlva megtaláltuk az első csontot. De nem csak ebben volt és van szerencsénk, szerencse az is, hogy a bányaművelésnek köszönhetően feltárták a kőzetet, sőt néha még abban is segítenek, hogy lerobbantják nekünk a fedő rétegeket.

- Milyen korból származik ez az üledék?

- A csonttartalmmú kőzet felső-kréta korú, tehát durván 83 millió évvel ezelőtt rakódott le. Ez egy olyan időszak, amiből nem sok lelet van Európából, ezért is érdekes.

- Milyen állatok kövületeit találtátok meg?

- A legérdekesebbek: egy 4 méter hosszú páncélos növényevő, amit Hungarosaurusnak neveztünk el. A családjából talán az Ankylosaurus a legismertebb, de a hazai forma több ősi jegyet hordoz. Megtaláltuk még két kistermetű ragadozó csontjait és egy nagyobb ragadozó fogát is. Ugyan nem dinoszaurusz, de érdekes lelet a 4 méteres szárnyfesztávolságú Bakonydraconak nevezett repülő hüllő is, mely valószínűleg halakkal táplálkozott. Találtunk ezen kívül még teknősöktől, krokodiloktól, madaraktól és a mai gyíkokkal rokonságban álló, de azoknál jóval nagyobbra növő vízi hüllőtől a Mosasaurustól származó csontokat.

Mennyire különleges ez a fauna?

Európa faunája alapvetően eltér Amerikáétól, hiszen a kréta időszak közepén elválik egymástól a két kontinens (bár Európa jelentős területe még víz alatt van). Az apró szigeteken bizonyos esetekben lelassult az evolúció, ezért is fordulhat elő, hogy a mi Hungarosaurusunk primitívebb jegyeket mutat, mint a több tízmillió évvel korábban az amerikai kontinensen élt Ankylosaurusok. Más szempontból viszont az apró szigetek kedveznek a fajképződésnek, endemikus (bennszülött) fajok jönnek létre. Ennek köszönhető, hogy a bakonyi fauna család szinten megegyezik az európaival, genus (vagy nem) szinten viszont már eltér.

- Meg lehet állapítani pár csontmaradványból, hogy azok milyen állat maradványai és hogy melyik fajhoz tartoztak?

- Az őslénytanban nem pontosan abban az értelemben használjuk a faj fogalmát, mint a biológiában, hiszen azt, hogy szaporodóképes utódokat tud-e két egyed egymással létrehozni nem próbálhatjuk ki. Itt úgynevezett morfológiai fajokról van szó.

- Mennyi munka van még Iharkúton?

- 30-40 évre még bőven elegendő anyagot szolgáltat ez a lelőhely. Évente csak két hetet töltünk terepen, a fennmaradó időben a begyűjtött anyagot dolgozzuk fel.

- A fajok meghatározása után hogyan folytatódik a munka?

- A fajok ismeretéből megpróbálhatjuk rekonstruálni az egykor élt közösséget, ez a paleoökológia. A világ más területein talált leletekkel összevetve a bakonyi életközösséget, megpróbálhatunk az állatok elterjedésére, a fajok kialakulására is levonni következtetéseket, ez a tudomány a paleobiogeográfia.

- További jó munkát!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek