A magyar kertészet arcképcsarnoka - Porpáczy Aladár
Lénárt Ágnes
2009/01/07 12:23
965 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2003. december 16-án nyílt kamarakiállítás keretében emlékeztek meg Porpáczy Aladár (1903-1965), a magyar korszerű gyümölcsnemesítés megalapítója és megszervezője születésének 100. évfordulójáról.

A budapesti m. kir. Kertészeti Tanintézetben tanult, műkertészi képesítést szerzett. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia Kertészeti Tanszékén 1927-től két éven át gyakornokként oktatott, mellette növényélettani és genetikai kutatásokat végzett. A budapesti Kertészeti Tanintézet Dísznövény-termesztési Tanszékén 1929-től 1931-ig kertészeti gyakorlatokat vezetett, valamint kertészeti üzemrészt irányított. 1931-től 1945-ig az Esterházy-hitbizomány kertészetének főkertészeként és kertészeti intézőjeként dolgozott. Az Esterházy-kastély kertészeti növénynemesítő telepén gyümölcsnemesítéssel is foglalkozott. 

Az eszterházai hitbizomány megszűnt, de területén megszervezte és 1945-től igazgatója volt a hazai első Állami Kertészeti Kísérleti Telepnek. Következő évben, Budapesten, a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertész oklevelet, 1947-ben az egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán agrármérnöki oklevelet szerzett. Az Esterházy-kastélyban 1946-ban kertészeti szakmunkásképző iskolát és kertészeti középiskolát indított be, oktatója és igazgatója volt az intézménynek.

Az Állami Kertészeti Kísérleti Telepet négy év múlva összevonták a Mezőgazdasági Kísérleti Teleppel, és az eszterházai hitbizomány területein állami gazdaságot szerveztek. Még ebben az évben megalapítják a Kertészeti Kutató Intézetet (KKI), ahol igazgató-helyettes lett. A fertődi osztály vezetőjeként 1951-től külön költségvetéssel gazdálkodik, majd a következő négy évben a Fertődi Kísérleti Gazdaság igazgatójaként munkálkodik.
1957-ben egyesítik a fertődi és a sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetet, ahol igazgató lett, kicsit később pedig az Intézet gazdaságának az igazgatója volt. A Kísérletügyi Tanács munkáját hatékonyan segítette.

A budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, később az egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a hatvanas évek elején. A Kutató Intézetben élettani és biokémiai kutatásokat folytatott, kertészeti növényfajokat nemesített. 11 gyümölcsfajon, ugyanennyi zöldségfajon, 10 mezőgazdasági növényfajon, 7 illóolaj- és gyógynövényfajon végeztek nemesítési és összetett termesztés-technológiai, feldolgozási kutatásokat. Rájött, hogy a gyümölcsök ivartalan - vegetatív módszerekkel végzett -  szaporításával a nemes és új fajtákat a vad ősökre való visszaütés veszélye nélkül szaporíthatók. A hatékonyságot tovább növelte, hogy a szaporítóanyag előállítása gyors és fertőzésveszélytől mentes volt. Kipróbálta kísérleteiben a serkentő hormonokat, és foglalkozott a szövettenyészés kérdéseivel is. Egyedülálló kísérleteinek eredménye volt a diófák szaporítása, amellyel elősegítette a hazai gyümölcsnemesítés ügyét. 13 saját elismert és bejelentett fajtája van.

1960-ban alapította a fertődi Felsőfokú Gyümölcstermesztési Technikumot, amit öt évig igazgatóként vezetett, és biológiai-élettani ismeretekkel kiegészítve fejlesztette a gyakorlati oktatást. Fertődön tartósító üzemet is létrehozott 1963-ban.

Elismerései

  • 1952. MTA mezőgazdaság-tudományok doktora
  • 1952. Kossuth-díj arany fokozata
  • 1954. MTA levelező tagja
  • 1958. Munka Érdemrend
  • 1963. Munka Érdemrend

Forrás

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek