A mekkai zarándoklat
Farkas Zoltán
2006/01/14 23:12
1623 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A mekkai zarándoklaton (háddzs) legutóbb is több mint két és fél millió muszlim zarándok vett részt. Majd' egyhetes szertartás keretében járulnak Allah színe elé. A háddzs részesei csak muszlimok lehetnek, ám virtuálisan most te is jelen lehetsz!

Előzmények és előkészületek

Mohamed futása (hidzsra)


A zarándoklat eredete minden valószínűség szerint az iszlám megjelenése előtti időkre vezethető vissza, ugyanis a Kaba-követ már jóval Mohamed próféta előtt zarándokok ezrei keresték fel - ez egy olyan ősi pogány hagyomány volt, melyet maga a próféta sem tudott s nem is mert megszüntetni. A zarándoklat ellen még Medinába történő átköltözése (a hidzsra) után sem emelte fel a szavát, sőt idővel az iszlám öt oszlopának egyikeként tartották számon a hitvallás, az ima, az alamizsna és a böjt mellett.
Maga Mohamed úgy tartotta, hogy a Kaba-követ Allah küldte az égből, s az ő parancsára Ábrahám szentélyt emelt körülötte. Amikor Mekka visszafogadta Mohamedet, a próféta a Kaba-kő tiszteletének új tartalmat is kölcsönzött, voltaképpen megreformálta a zarándoklatot - azóta Mekkában hitetlenek nem tartózkodhatnak.
Megkülönböztette az ún. kis és nagy zarándoklatot, az első esetben (umra) csak körbefutják a szentélyt.
A nagy zarándoklaton a Korán szerint minden olyan muszlimnak kötelessége életében egyszer részt vennie, aki épelméjű, egészséges, szabad, akinek nincs tartozása, aki képes biztosítani zarándoklatának költségeit, s egyúttal az otthonmaradottak ellátásáról is gondoskodni tud. A háddzs-ra a muszlim év tizenkettedik hónapjában kerül sor, magának a szónak az eredeti jelentése: elindulni egy bizonyos hely felé.
A zarándokok az út veszélyei miatt évszázadokkal korábban már fegyveresek által kísért karavánokban mertek csak vállalkozni, s Kairóban és Isztambulban álltak össze ezek a karavánok.
Mielőtt Mekka szent földjére (haram) lépnének, először is a zarándokoknak lelkileg meg kell tisztulniuk. A rituális előkészületek részeként leborotválják a fejüket, rituálisan megmosakodnak, majd egy varrótű által nem érintett lepelbe (ihrám) bújnak. (A nőknek ilyenkor nem kell fátylat hordaniuk.) Ezzel az egyforma öltözékkel a muszlim testvériséget fejezik ki, valamint azt, hogy megszűnnek a köztük lévő különbségek: a zarándoklaton részt vevők Allah elé járulván elfeledkeznek evilági létük minden eleméről, a vagyonukról, a rangjukról, a családjukról, hovatartozásukról. Egyúttal arra is utalnak, hogy az Ítélet Napján is egyforma öltözékben fognak megjelenni az Úr előtt. Egyszóval a teljes önmegtagadás jegyében zajlik maga a haddzs. A lelki felkészülés időszakában tartózkodniuk kell a nemi élettől, a szükségletek végzésétől és a vérontástól. Mielőtt a zarándoklatba kezdenének, ősi szavakat kiáltanak: Labbaika allahoma labbaika! (Ím itt vagyok, Istenem, itt vagyok, megjelentem a te színed előtt!)

A zarándoklat eredete minden valószínűség szerint az iszlám megjelenése előtti időkre vezethető vissza, ugyanis a Kaba-követ már jóval Mohamed próféta előtt zarándokok ezrei keresték fel - ez egy olyan ősi pogány hagyomány volt, melyet maga a próféta sem tudott s nem is mert megszüntetni. A zarándoklat ellen még Medinába történő átköltözése (a hidzsra) után sem emelte fel a szavát, sőt idővel az iszlám öt oszlopának egyikeként tartották számon a hitvallás, az ima, az alamizsna és a böjt mellett.
Maga Mohamed úgy tartotta, hogy a Kaba-követ Allah küldte az égből, s az ő parancsára Ábrahám szentélyt emelt körülötte. Amikor Mekka visszafogadta Mohamedet, a próféta a Kaba-kő tiszteletének új tartalmat is kölcsönzött, voltaképpen megreformálta a zarándoklatot - azóta Mekkában hitetlenek nem tartózkodhatnak.
Megkülönböztette az ún. kis és nagy zarándoklatot, az első esetben (umra) csak körbefutják a szentélyt.
A nagy zarándoklaton a Korán szerint minden olyan muszlimnak kötelessége életében egyszer részt vennie, aki épelméjű, egészséges, szabad, akinek nincs tartozása, aki képes biztosítani zarándoklatának költségeit, s egyúttal az otthonmaradottak ellátásáról is gondoskodni tud. A háddzs-ra a muszlim év tizenkettedik hónapjában kerül sor, magának a szónak az eredeti jelentése: elindulni egy bizonyos hely felé.
A zarándokok az út veszélyei miatt évszázadokkal korábban már fegyveresek által kísért karavánokban mertek csak vállalkozni, s Kairóban és Isztambulban álltak össze ezek a karavánok.
Mielőtt Mekka szent földjére (haram) lépnének, először is a zarándokoknak lelkileg meg kell tisztulniuk. A rituális előkészületek részeként leborotválják a fejüket, rituálisan megmosakodnak, majd egy varrótű által nem érintett lepelbe (ihrám) bújnak. (A nőknek ilyenkor nem kell fátylat hordaniuk.) Ezzel az egyforma öltözékkel a muszlim testvériséget fejezik ki, valamint azt, hogy megszűnnek a köztük lévő különbségek: a zarándoklaton részt vevők Allah elé járulván elfeledkeznek evilági létük minden eleméről, a vagyonukról, a rangjukról, a családjukról, hovatartozásukról. Egyúttal arra is utalnak, hogy az Ítélet Napján is egyforma öltözékben fognak megjelenni az Úr előtt. Egyszóval a teljes önmegtagadás jegyében zajlik maga a haddzs. A lelki felkészülés időszakában tartózkodniuk kell a nemi élettől, a szükségletek végzésétől és a vérontástól. Mielőtt a zarándoklatba kezdenének, ősi szavakat kiáltanak: Labbaika allahoma labbaika! (Ím itt vagyok, Istenem, itt vagyok, megjelentem a te színed előtt!)

A zarándoklat


Maga a zarándoklat két szakaszra különíthető el, az umrára, vagyis a körbefutásra, illetve magára a haddzsra. Az umra során a Kaba-szentélyt futják körül hétszer (tavaf), majd ugyancsak hétszer futják le a Szafa és a Marva domb közötti távolságot. Eredetileg a futásra csak a szent hónapban (radzsab) lehetett sort keríteni, ám a XII. századtól egész évben lehetősége nyílik erre minden muszlim hívőnek. Az umra mindig egyénileg végrehajtandó szertartás, míg a zarándoklat további elemei mindig csak csoportosan hajthatók végre, s csakis szigorúan meghatározott menetrend szerint, melyet még maga Mohamed alakított ki 632 márciusában, amikor nagy betegen elindult élete utolsó zarándoklatára. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik:
7-én a Kaba-mecsetben imádkoznak; 8-án este indulnak Minába; 9-én az imádat napját az Arafat dombon töltik (Mozdalifa); 10-ére visszatérnek Minába, ahol a Mozdalifában gyűjtött kavicsokkal megdobálják az oszlopokat; 11-én, 12-én, 13-án újabb kövezés, illetve visszatérés Mekkába, a Kaba-szentély újbóli felkeresése.

A zarándoklat (haddzs) egyes szakaszai: A zarándoklat (haddzs) egyes szakaszai:

1.1. Először hétszer körbejárják a Kábát.

2.2. Hétszer oda-vissza futnak a két kis domb, az al-Szafa és az al-Marva között. (Ma sétaút köti össze a két dombot.) Annak a bibliai eseménynek az emlékét elevenítik fel, amikor Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy hagyja el feleségét, Hágárt, és kisfiúkat, Izmaelt. Hágár ekkor ugyanis kétségbeesetten szaladgált a dombon, hogy vizet találjon, és eközben rábukkant a Zemzen kútra.

3.3. Ezt követően a Minához vezető 5 mérföldes utat teszik meg.

4.

4. Ezután az Arafat síksághoz vezető 10 mérföldes gyalogút következik. Itt a hívek egy napot elmélkedéssel töltenek, illetve 49 kavicsot gyűjtenek.

5.5. Másnap 5 mérföldet tesznek meg, így eljutnak Muzdalifába.

6.6. Majd újból Minába mennek, ahol az összegyűjtött kavicsokat ahhoz a három oszlophoz dobják, melyek azt a helyet jelölik, ahol a Sátán megkísértette Izmaelt, és rá akarta venni, hogy tagadja meg atyjának az engedelmességet.

7.

7. Az utolsó állomás Mekka, ahol az Id al Adha ünnepségen áldozatot mutatnak be: kecskét tehenet vagy tevét áldoznak. Arra az eseményre emlékeznek, amikor Ábrahám isteni parancsra fel akarta áldozni fiát, Izsákot, de az utolsó pillanatban Isten Izsákot felcserélte egy báránnyal. (A muszlimok szerint nem Izsákot, hanem Izmaelt követelte az Úr áldozatként.)

A zarándoklatot elvégzők nevüket kiegészíthetik a Hádzsi előnévvel.
A zarándoklatot elvégzők nevüket kiegészíthetik a Hádzsi előnévvel.
Maga a zarándoklat két szakaszra különíthető el, az umrára, vagyis a körbefutásra, illetve magára a haddzsra. Az umra során a Kaba-szentélyt futják körül hétszer (tavaf), majd ugyancsak hétszer futják le a Szafa és a Marva domb közötti távolságot. Eredetileg a futásra csak a szent hónapban (radzsab) lehetett sort keríteni, ám a XII. századtól egész évben lehetősége nyílik erre minden muszlim hívőnek. Az umra mindig egyénileg végrehajtandó szertartás, míg a zarándoklat további elemei mindig csak csoportosan hajthatók végre, s csakis szigorúan meghatározott menetrend szerint, melyet még maga Mohamed alakított ki 632 márciusában, amikor nagy betegen elindult élete utolsó zarándoklatára. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik:
7-én a Kaba-mecsetben imádkoznak; 8-án este indulnak Minába; 9-én az imádat napját az Arafat dombon töltik (Mozdalifa); 10-ére visszatérnek Minába, ahol a Mozdalifában gyűjtött kavicsokkal megdobálják az oszlopokat; 11-én, 12-én, 13-án újabb kövezés, illetve visszatérés Mekkába, a Kaba-szentély újbóli felkeresése.

A zarándoklat (haddzs) egyes szakaszai: A zarándoklat (haddzs) egyes szakaszai:

1.1. Először hétszer körbejárják a Kábát.

2.2. Hétszer oda-vissza futnak a két kis domb, az al-Szafa és az al-Marva között. (Ma sétaút köti össze a két dombot.) Annak a bibliai eseménynek az emlékét elevenítik fel, amikor Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy hagyja el feleségét, Hágárt, és kisfiúkat, Izmaelt. Hágár ekkor ugyanis kétségbeesetten szaladgált a dombon, hogy vizet találjon, és eközben rábukkant a Zemzen kútra.

3.3. Ezt követően a Minához vezető 5 mérföldes utat teszik meg.

4.

4. Ezután az Arafat síksághoz vezető 10 mérföldes gyalogút következik. Itt a hívek egy napot elmélkedéssel töltenek, illetve 49 kavicsot gyűjtenek.

5.5. Másnap 5 mérföldet tesznek meg, így eljutnak Muzdalifába.

6.6. Majd újból Minába mennek, ahol az összegyűjtött kavicsokat ahhoz a három oszlophoz dobják, melyek azt a helyet jelölik, ahol a Sátán megkísértette Izmaelt, és rá akarta venni, hogy tagadja meg atyjának az engedelmességet.

7.

7. Az utolsó állomás Mekka, ahol az Id al Adha ünnepségen áldozatot mutatnak be: kecskét tehenet vagy tevét áldoznak. Arra az eseményre emlékeznek, amikor Ábrahám isteni parancsra fel akarta áldozni fiát, Izsákot, de az utolsó pillanatban Isten Izsákot felcserélte egy báránnyal. (A muszlimok szerint nem Izsákot, hanem Izmaelt követelte az Úr áldozatként.)

A zarándoklatot elvégzők nevüket kiegészíthetik a Hádzsi előnévvel.
A zarándoklatot elvégzők nevüket kiegészíthetik a Hádzsi előnévvel.

A zarándoklat állomásai

A Korán a zarándoklatról

Zarándokok a Kaba-szentély körül.


"196196 Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajánljatok fel] áldozati állatot (hady), ami könnyen előteremthető nektek! Ne nyírjátok le fejeteket, mielőtt az áldozati állat meg nem érkezik az áldozó helyre (mahill)! Aki beteg közületek, vagy fájlalja a fejét, az kárpótlással tartozik: böjt vagy alamizsna vagy áldozati állat formájában! Ha azonban biztonságban vagytok, és bárki kihasználja az alkalmat, hogy az umrát elvégezze a zarándoklatig, annak [engesztelésképpen] áldozati állatot kell [felajánlania], ami könnyen előteremthető. Aki azonban nem talál elő semmit, az böjtöljön három napot a zarándoklat idején és hetet azután, hogy visszatértetek [Mekkából Medinába]. Ez tíz teljes nap. Ez az előírás csak azt illeti meg, akinek a családja nem lakik a Szent Mecset mellett. Féljétek Allahot! Tudnotok kell, hogy Allah büntetése rettenetes!


197197 A zarándoklat az ismert hónapokban [történik]. Aki kötelezően magára vállalja [e hónapokban] a zarándoklat elvégzését, annak a zarándoklat idején tilos a szeretkezés (rafat), a kihágás és a torzsalkodás! Ha valami jót cselekesztek, arról Allahnak tudomása van. Lássátok el magatokat útravalóval! Ám a legjobb útravaló az istenfélelem. Féljetek engem ti, akiknek van eszetek!


198 198 Nem róható fel véteknek nektek, ha gyarapodást (fadl) áhítoztok Uratoktól. Ha elvégeztétek a rituális futást Arafattól [Muzdalifáig], emlékezzetek meg Allahról a szent szertartáshelyen (al-masar al-haram)! Emlékezzetek meg róla, miként vezetett benneteket az igaz útra, noha előtte a tévelygők közé tartoztatok!


199 199 Aztán végezzétek el a rituális futást, onnan ahonnan a [többi] ember elvégezte és kérjétek Allah bocsánatát [bűneitekért]! Allah megbocsátó és könyörületes.


200 200 Amikor aztán bevégeztétek a szertartásokat, akkor emlékezzetek meg Allahról, amiképpen megemlékeztek atyáitokról, vagy még bensőségesebben! Akadnak az emberek közt olyanok, akik azt mondják: "Urunk! Add meg nekünk már evilágon [az osztályrészünket]!" Ám az ilyen embereknek a túlvilágon nem lesz osztályrészük!" (Részlet a Koránból, Simon Róbert fordításaRészlet a Koránból, Simon Róbert fordítása)

"196196 Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajánljatok fel] áldozati állatot (hady), ami könnyen előteremthető nektek! Ne nyírjátok le fejeteket, mielőtt az áldozati állat meg nem érkezik az áldozó helyre (mahill)! Aki beteg közületek, vagy fájlalja a fejét, az kárpótlással tartozik: böjt vagy alamizsna vagy áldozati állat formájában! Ha azonban biztonságban vagytok, és bárki kihasználja az alkalmat, hogy az umrát elvégezze a zarándoklatig, annak [engesztelésképpen] áldozati állatot kell [felajánlania], ami könnyen előteremthető. Aki azonban nem talál elő semmit, az böjtöljön három napot a zarándoklat idején és hetet azután, hogy visszatértetek [Mekkából Medinába]. Ez tíz teljes nap. Ez az előírás csak azt illeti meg, akinek a családja nem lakik a Szent Mecset mellett. Féljétek Allahot! Tudnotok kell, hogy Allah büntetése rettenetes!


197197 A zarándoklat az ismert hónapokban [történik]. Aki kötelezően magára vállalja [e hónapokban] a zarándoklat elvégzését, annak a zarándoklat idején tilos a szeretkezés (rafat), a kihágás és a torzsalkodás! Ha valami jót cselekesztek, arról Allahnak tudomása van. Lássátok el magatokat útravalóval! Ám a legjobb útravaló az istenfélelem. Féljetek engem ti, akiknek van eszetek!


198 198 Nem róható fel véteknek nektek, ha gyarapodást (fadl) áhítoztok Uratoktól. Ha elvégeztétek a rituális futást Arafattól [Muzdalifáig], emlékezzetek meg Allahról a szent szertartáshelyen (al-masar al-haram)! Emlékezzetek meg róla, miként vezetett benneteket az igaz útra, noha előtte a tévelygők közé tartoztatok!


199 199 Aztán végezzétek el a rituális futást, onnan ahonnan a [többi] ember elvégezte és kérjétek Allah bocsánatát [bűneitekért]! Allah megbocsátó és könyörületes.


200 200 Amikor aztán bevégeztétek a szertartásokat, akkor emlékezzetek meg Allahról, amiképpen megemlékeztek atyáitokról, vagy még bensőségesebben! Akadnak az emberek közt olyanok, akik azt mondják: "Urunk! Add meg nekünk már evilágon [az osztályrészünket]!" Ám az ilyen embereknek a túlvilágon nem lesz osztályrészük!" (Részlet a Koránból, Simon Róbert fordításaRészlet a Koránból, Simon Róbert fordítása)

Forrás


1.

1. Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza

Helikon - Magyar Könyvklub, Bp., 1996


2.2. Makai György: Allah és gyermekei

Kozmosz könyvek, 1980


3.3. Korán

Helikon K., 1987


4.4. Michael Rogers: A hódító iszlám

Helikon K., 1987


5.5. Új Szó

6.6. Új Szó


7.7. National Geografic

8.8. Az arabok és az iszlám

9.9. Az arab időszámítás

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek