A mozgáskorlátozottság nevelés- oktatás szempontú osztályozása
Érsek Dóra
2008/05/19 15:47
1320 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A SNI gyermekek osztályozása megkülönböztetett figyelmet és megfelelő szaktudást igényel a pedagógusok részéről, akinek különböző iránymutatások szerint kell értékelni a sajátos nevelés igényű gyermekek tanórai tevékenységét. A következő néhány sorban ezek az iránymutatások kerültek összegyűjtésre.

A mozgáskorlátozottság nevelés- oktatás szempontú osztályozása

  • Végtagredukciós fejlõdési rendellenességek és szerzett végtaghiányok 
  • Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák s Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek
  • Egyéb eredetû mozgásrendellenességet okozó kórformák Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók integrációjának feltételei: 
    • Az intézmény megközelíthetõsége, közlekedés akadálymentesítése 
    • Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedõk számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztõ eszközök) 
    • Személyi feltételek: elfogadó nevelõtestület, szomatopedagógus/konduktor/ terapeuta 

Pedagógiai feladatok 

  • Kommunikációs hátrányok enyhítése 
  • Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendõk végzése 
  • Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása 
  • Észlelés, figyelem fejlesztése 
  • Értelmi fejlesztés 
  • Önállóság kialakítása 
  • Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai 

1.2.4. Hallássérültek

  • Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, idõnként nem egyenletes, nem jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon) 
  • Súlyosság szerinti osztályozás:  Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB), Súlyos (60-90 dB) Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett) 
  • Okok: veleszületett (Rh inkompatibilitás, magzati fertõzések - szerzett (középfülgyulladás, meningitis) 
  • Formái: vezetéses, idegi típusú
  • Másodlagos tünetek:  Lassú beszéd-, és nyelvfejlõdés, Szûkebb szókincs, Grammatikai hibák, Artikulációs zavarok

1.2.5. Látássérültek 

A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos, vagy annál szûkebb a látótere (WHO) Látássérülés osztályozása: gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális úton vakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50 

1.2.6. Beszédfogyatékosok

Veleszületett vagy szerzett idegrendszeri mûködési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentõs mértékû a beszédbeli akadályozottság. Átmeneti, vagy tartós zavaok a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. 

Tünetek: 

a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavarai, a beszédritmus sérülése, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlensége, általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesése, a hangadás kóros elváltozásai. 

Tünetcsoportok: 

megkésett beszédfejlõdés,diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,illetve ezek halmozott (pl. komplex nyelvi fejlõdési zavar, akadályozott beszédfejlõdéshadarás- dadogás) elõfordulása.

A sajátos nevelési igény megállapításában illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok:

Országos szakértõi és rehabilitációs feladatok: 

  • hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat 
  • látás-, értelem- és személyiségvizsgálat 
  • mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat 
  • beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat 

Megyei/fõvárosi tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok: 

  • a pszichés fejlõdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság megállapítása, vagy kizárása (Ktv.121.§(1)29/b) - az értelmi fogyatékosság megállapítása, vagy kizárása (Ktv.121.§(1)29/a) - az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerõsített - megállapítása vagy kizárása(Ktv.121.§(1)29/a) 

Óvodai és iskolai integrációt, inklúziót elõsegítõ feltételek, szervezési feladatok 

Az inklúzió, integráció vállalásának feltételei: 

  1. Alapító okirat - az intézmény alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság meghatározásával történõ feladatellátást. Pl: Az intézmény vállalja a ………….. élõ (pl tanulási akadályozottsággal, pszichés fejlõdési zavarai miatt a…, pl. diszlexia, stb) tanulók nevelésétoktatását. A pontos meghatározás szükséges, hiszen minden problémakör más feltételrendszert, más szervezési feladatokat kíván. 
  2. Az alapító okiratban rögzített feladatvállalást a nevelési programban/ pedagógiai programban rögzíteni kell. Meg kell fogalmazni a cél és feladatrendszerben, a tantárgyi és ismeretrendszerben - különös tekintettel a követelményrendszer felállításában - az értékelési rendszerben, továbbá tartalmaznia kell a rehabilitációs foglalkozások rendszerét is. 
  3. A különleges gondozás megszervezése azoknál a gyermekeknél/tanulóknál 168 Függelék és akkor lehetséges (ilyen módon a különleges gondozás normatívája abban az esetben igényelhetõ), ha a gyermeket/tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság megvizsgálta, szakértõi véleménye tartalmazza azt a diagnózist, mely a Ktv. 121§ (1) bekezdés, 29/a és/vagy 29/b pontjában rögzített sajátos nevelési igény (SNI) fogalomkörbe tartozik. 
  4. A különleges gondozás törvényes megszervezése abban az esetben lehetséges, ha a szakértõi véleményben az adott intézmény nevesítve lett a feladatellátásra. „Különleges gondozását ellátó intézmény:…“

A szakértõi véleményben megfogalmazott információk (szakértõi vélemény a mellékletben) A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése:

  1. Csoportlétszám/osztálylétszám kialakítása: SNI esetén 2-3 tanulónak számítható (a normatíva igénylése esetén egy gyermek/tanuló) A SNI-tanulók aránya: kedvezõen szervezhetõ, ha a 15% fölé nem emelkedik. 4-5 fõ esetén kis létszámú osztályban megvalósuló ellátás biztosítja optimálisan a fejlõdésüket. 
  2. Kötelezõ és nem kötelezõ órák szervezése: Nincs eltérés a tanulók közt. Felzárkóztatás, képesség kibontakoztatás céljából a Ktv. 52.§ (11) alapján a szükséges tantárgyakhoz rendelhetõ fela dat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történõ automatizálása. 
  3. Rehabilitációs célú foglalkozások szervezése: Kötelezõen megszervezendõ feladat, melyet a Ktv. 52.§ szerint a kötelezõ órák 15%-ban kell tervezni osztályonként. Abban az esetben, ha a SNI-tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, a rehabilitációs célú foglalkozások számát nyolc SNI-tanulónként kell kiszámítani. A rehabilitációs célú foglalkozások létszáma és gyakorisága az osztályok között átcsoportosítható, így a rehabilitációs célú foglalkoztatás gyakorisága különbözhet az osztályfokra megállapított órák számától egyes tanulóknál. A szükséglet minimumát a szakvélemény tartalmazza. A rehabilitációs célú foglalkozásokat a SNI-nek megfelelõ végzettséggel rendelkezõ szakember végezheti [Ktv. 30.§ (11)-b]. Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történõ rögzítésével az alkalmazások lehetõségének elsajátítása.

Pedagógus illetékességek: 

Tanulási nehézség, hátrányos helyzetbõl adódó hátrányok csökkentése: fejlesztõ pedagógus. Sajátos nevelési igényû tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatása: a zavar/akadályozottság típusának megfelelõ gyógypedagógiai tanári, konduktori, terapeuta végzettség. 

A SNI-tanulók nevelésében oktatásában részt vevõ gyógypedagógus, terapeuta: 

  • programokat, programcsomagokat állít össze, 
  • részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelõ pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában, 
  • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, 
  • együttmûködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra, 
  • közremûködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülõ rehabilitációs tevékenység tervezésében, ezt követõen a konzultációkban, 
  • terápiás fejlesztõ foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelezõ rehabilitációs órakeretben. 

A szükséges pedagógiai többletszolgáltatások biztosítása: 

  • Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek. 
  • Speciális gyógyászati, tanulást, életvitelt segítõ technikai eszközök.

Gyakori pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célú terápiák a nevelés-oktatás rendszerében: 

  • Logopédiai egyéni és csoportos terápia 
  • Kommunikációs tréningek 
  • Diszlexia prevenció, reedukáció 
  • Diszkalkúlia prevenció, reedukáció 
  • Szenzomotoros terápiák 
  • Báb-terápia
  • Drámaterápiás foglalkozások 
  • Egészségügyi rehabilitáció: 
    • Gyermekneurológiai ellátás 
    • Pszichoterápia
    • Gyógyúszás 
    • Gyógytortna 
    • Konduktív terápia 
    • Gyógylovaglás 
    • Relaxációs tréningek 

A rehabilitációs célú foglalkozások dokumentációja a 2006/2007. tanévtõl hivatalos formanyomtatványon történik, melynek vezetése négy évig lehetséges. 

Tantárgyak, tantárgyrészek minõsítése alóli mentesítések: 

A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészbõl minõsítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértõi véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idõi és tartalmi intervallumában egyéni program szerint módosítani kell [Ktv. 30.§ és 11/1994. rendelet]. Az egyéni fejlesztési tervet a tantárgyat tanító pedagógus készíti a gyógypedagógus iránymutatásai alapján. Az egyéni fejlesztési napló vezetése az osztályt tanító pedagógus feladata. A módosítás rövidebb idõben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen ahogy a rehabilitáció sikeressége elõsegíti a fejlõdés felgyorsulását, a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatást megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlõdésének biztosítása.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek