A munkavállalói részvényopciók rendszere
Érsek Dóra
2004/11/06 14:46
3890 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszhatnak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

A munkavállalói részvényopció feljogosítja tulajdonosát, hogy társasága részvényeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzített, általában az opció adományozásának időpontjában érvényes piaci árfolyamáron. Az EU-ban a munkavállalói részvényopciók általában nem eladhatók, és ha egy munkavállaló az átruházási időszak vége előtt megválik a cégtől, azzal gyakran elveszíti az opció érvényesítésének jogát is. Ezáltal a részvényopciók szoros pénzügyi köteléket hoznak létre a társaság és az alkalmazottak között. A munkavállalói részvényopciókat hagyományosan az unió tagországaiban a nagyvállalatok felső vezetőinek javadalmazására használják, csupán az 1990-es évek vége fele kezdtek elterjedni a szélesebb körű opcióprogramok. A 90-es években Európában főként az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban rendelkeztek MRP-tervekkel (munkavállalói részvény program). A többi európai országban csak a 90-es évtized vége felé kezdett elterjedni ez a megoldás, részben az adó- és társasági törvények módosítása következtében.

A legtöbb EU tagországban főleg nagyobb vállalatok működtetnek részvényopció-tervet, és inkább csak a felső vezetés tagjai számára. A munkavállalói részvényopciók léteznek Norvégiában, illetve több csatlakozásra váró országban is, leggyakrabban a külföldi cégek leányvállalatainál. A tőzsdék erősödésével a részvényopciók számos előnye következtében ez a javadalmazási forma egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a csatlakozó országokban is. Az unióban egyre inkább általánossá válik az a vélemény, hogy a munkavállalói részvényopciókon szerzett haszon alkalmazotti jövedelem, és eszerint kellene adóztatni. Mindazonáltal a munkavállalói részvényopciók adóztatása számos lényeges ponton eltér az egyes európai országokban. Vannak tagországok, amelyek az MRP-ket az opció adományozásakor, vagy a jogok gyakorlásának megnyílásakor (átruházásakor) adóztatják, a legtöbb ország viszont az opció érvényesítésekor adóztat. Több európai ország kedvezőbb adószabályokat biztosít a munkavállalói részvényopciók számára, ha a részvényopció-terv eleget tesz bizonyos követelményeknek.

Bár Európa-szerte igen hasonlók a kedvezményes adózás alá eső tervek alapvető jellemzői, számos részletszabály eltérő. Ezért ha egy társaság több országban akar létrehozni munkavállalói részvényopció-tervet, és igénybe szeretné venni a kedvező adózási lehetőségeket is, kénytelen minden országra külön tervet kidolgozni, vagy az anyaországban használt tervet a többi ország követelményei szerint módosítani.Az egyes országok adószabályaiban, különösen az adóztatás időpontjában mutatkozó különbségek miatt ha egy munkavállaló más országba költözik át, miközben munkavállalói részvényopció birtokosa, kettős adóztatás alá eshet vagy esetleg egyáltalán nem adózik az opciók után. Az EU Bizottság az OECD tagállamaival együtt dolgozik ennek a problémának megoldásán, oly módon, hogy a kettős adóztatást elkerülő modellegyezmény konkrétan foglalkozna a munkavállalói részvényopciók adóztatásával. A munkavállalói részvényopciókra vonatkozó számviteli elvek sem egyértelműek az EU-ban.

Míg egyrészt kétségtelen, hogy a tulajdonosokat és potenciális befektetőket teljes körűen és egyértelműen tájékoztatni kell a társaság részvényopció-tervéről, az már nem ilyen biztos, hogy ezeknek az opcióterveknek a költségeit tényleg költségként kell elszámolni az eredmény kimutatásban. Míg az EU összes vállalkozásának több mint 99 százaléka kis- és középvállalkozás, becslések szerint ezeknek csupán a 2-4 százaléka használ munkavállalói részvényopciókat. Ezek a társaságok némelyike óriási növekedési potenciállal rendelkezik, és közép- vagy hosszú távon jelentőssé válhat. Emellett ezek a csúcstechnológiai ágazatokban működő, gyorsan növekvő vállalkozások sokszor fontos inputot szolgáltatnak a gazdaság egészének technológiai váltásához. A magyar kormány szándéka szerint támogatja az MRP-s cégek létrejöttét és működését. Az együttesen 50 milliárd forint jegyezett tőkével rendelkező mintegy 170 magyar MRP-s cég csaknem 70 ezer társtulajdonos munkavállalót foglalkoztat, működésük eredményesebb és a felszámolás is kevesebb ebben a körben, mint a magyar magántulajdonú egyéb cégeknél.

Magyarországon a személyi jövedelemadó-törvény is támogatja az MRP-s cégek létrejöttét, mivel kimondja, hogy az ennek keretében juttatott 500 ezer forint alatti részvény adómentes. Ha azonban az MRP-s értékpapírt a résztulajdonos később értékesíti, akkor az árfolyamnyereség után adóznia kell. Emellett az MRP-ben résztvevők egynegyedének a tisztségviselők közül kell kikerülnie, ám ők legfeljebb 50 százalékos tulajdonosi részaránnyal rendelkezhetnek. A tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok 500 ezer forintos felső adómentes határának megállapításakor az volt a cél, hogy minél több dolgozó vehessen részt az MRP működésében.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek