A Nemzeti alaptanterv informatikai stratégiája
Abonyi-Tóth Andor
2003/12/01 11:58
1587 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
2003-ban a közoktatási törvényben foglaltak szerint felülvizsgálatra került a Nemzeti alaptanterv (NAT). Az informatika tantárgyat érintő változásokat Dancsó Tünde összefoglalásában olvashatjuk.

2003-ban a közoktatási törvényben foglaltak szerint felülvizsgálatra került a Nemzeti alaptanterv. A felülvizsgálat eredményeképpen a tanterv nagy változáson ment át, alapjaiban új tanterv keletkezett, amely az ismeretközpontú, tevékenységközpontú, személyiségközpontú tantervek nyomán leginkább a fejlesztésközpontú jelzőt viselheti.

Az iskolák tantestületeire újabb kihívás vár, 2004. június 30-ig módosítaniuk kell pedagógiai programjaikat. A helyi tantervek módosítása azonban csak a harmadik szinten jelenik majd meg a szabályozási folyamatban, amelynek első szintjét a Nemzeti alaptanterv, második szintjét a kerettantervek és az oktatási programok fogják alkotni. A harmadik szinten belépő helyi tantervkészítés tervezését közvetlenül a kerettantervek, közvetve pedig az Országos Köznevelési Tanács által elfogadott Nemzeti alaptantervben megfogalmazott fejlesztési célok is befolyásolják.

A Nemzeti alaptanterv a www.om.hu  lapon olvasható.

I. szint: a Nemzeti alaptanterv

A tartalmi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumának a célja a közoktatás szemléletének megalapozása, azaz minden magyar iskolára érvényes általános célrendszer meghatározása.

A Nemzeti alaptanterv három részből épül fel, tartalmazza a műveltségi területeket, tartalmi szakaszolásokat és a fejlesztési feladatokat.

II. szint: A kerettanterv

Az egyes műveltségterületeket építő tantárgyak tartalmának szabályozása a kerettanterveken és oktatási programokon keresztül a helyi tantervekben valósul majd meg. A kerettantervek szabályozzák majd a tartalmi egységet, és teszik lehetővé az iskolák közötti átjárhatóságot. Elkészítésük a jelenlegi NAT mellett elengedhetetlenül szükséges, és két oldalról lehet megközelíteni: az iskolák gyakorlatát konkrétan segítő pedagógiai és szakmai tartalom mellett a Nemzeti alaptanterv kiemelt célrendszerének támogatását kell szem előtt tartani majd az alkotóknak.

III. szint: A helyi tanterv

A Nemzeti alaptanterv tartalmi területeken önállóságot biztosít az iskoláknak, akiknek módjukban áll helyi tanterveikhez átvenni egy, a Nemzeti alaptanterv elfogadása után elkészített kerettantervet, vagy összeállíthatják azt több oktatási program alkalmazásával. Az innovatív iskolák tantestületei törvényben meghatározott órakedvezmény igénybevétele mellett saját helyi tantervet is fejleszthetnek. Valószínű, hogy ez utóbbi lehetőséggel azok az iskolák fognak élni, ahol a tantestület eddig is iskolafejlesztő tevékenységet folytatott, ezért a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterveknek és az akkreditált programoknak meghatározó szerepük lesz az elkövetkezendő évek közoktatási feladataiban.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai közé tartozik az információs és kommunikációs kultúra kialakítása mellett többek között a helyes önismeret kialakítása, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, a tanulás, a testi és lelki egészség, a felnőtt lét szerepeire történő felkészítés is. Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok az egyes műveltségi területekben is megjelenhettek volna, fejlesztésüket az informatikai műveltségterület egyes elemei is kiválóan tudnák szolgálni, és ez szilárdítaná az egyes szintek közötti összetartozást. De természetesen megjelenhetnek ezek az alapelvek majd az egyes iskolák pedagógiai programjaiban is nemzeti értékrendünk közös mutatóiként.

Az informatikai műveltségi terület

A tanterv az alapelvek és célok közé emelte az információ társadalmi szerepét, az információszerzés, -feldolgozás, az adattárolás, adatszervezés, és átadási technikák képességének kialakítását, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályainak ismeretét. Foglalkozik az esélyegyenlőtlenségek kezelésével, illetve az iskola megváltozott szerepkörével. Fontos célként jelöli meg az informatikai eszközök, valamint az iskolai könyvtárak által biztosított információszerzés lehetőségének megismerését.

Az informatikai fejlesztési feladatok közé tartoznak az alábbi témakörök:

  1. Az informatikai eszközök használata
  2. Az informatika-alkalmazói ismeretek
  3. Infotechnológia
  4. Infokommunikáció
  5. Médiainformatika
  6. Az információs társadalom
  7. A könyvtári informatika

Mint láthatjuk, vannak olyan szerkezeti elemek, amelyek az előző NAT egyes témaköreinek fejlesztéseként értelmezhetők, de megjelentek teljesen új fogalmak, informatikai irányzatok is, amelyek közoktatásban való alkalmazására ezután kell felkészülnie a pedagógus társadalomnak.

A fenti feladatok ellátására az informatikai műveltségterület a tervezet szerint a következő százalékokban lesz jelen a többi műveltségterület között:

  1-4. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály 9-10. osztály 11-12. osztály
Informatika 2-5 4-8 6-10 6-10 10

  Az informatika irányai jól beazonosíthatóak, de az új témakörök megnevezése közös értelmezést igényel, új fogalmakat kell a pedagógusoknak szótáraikba beilleszteni.

Az informatika műveltségterület fejlesztési feladatai

1. Az informatikai eszközök használata

A fejlesztési témakör célja az informatikai eszközök ismertetése, használata, a számítógép és perifériák működési elveinek bemutatása és kezelése, a megfelelő eszköz kiválasztása az adott feladathoz.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek

Ez a témakör tartalmaz minden dokumentumkészítéssel kapcsolatos alkalmazói ismeretkört, azaz összefoglalja a szövegkörnyezetben, képi úton vagy táblázatban megvalósítható dokumentumkészítést.
Különválasztja a dokumentumkészítéstől az adatbázis-kezelés témakörét, amelynek célja az adatok csoportosításától a közhasznú információforrások kezelésén át az információ szemléltetéséig vezet.

3. Infotechnológia

Az infotechnológia az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás témakörének utódja, amely az algoritmizálás, adatmodellezés ismeretkört takarja. Itt jelenik meg a tantermekben eddig még ritkán alkalmazott csoportos tevékenység vagy projektmunka is. Az algoritmizálás témakörének célja egy fejlesztő rendszer megismerése, illetve annak feladatmegoldásra történő alkalmazása.

4. Infokommunikáció

Az infokommunikáció az információ és a kommunikáció szavak összeolvadásából keletkezett, és keresztezi az információval kapcsolatos műveleteket a kommunikációs tevékenységekkel. Az előbbi témájában az információ közlését, keresését, elrendezését, valamint az információ szerzésének tapasztalatát, míg az utóbbi a kommunikációs eszközökkel történő információ küldését, fogadását tartalmazza.

5. Médiainformatika

A médiainformatika a média és az informatika integrálódását jelenti, és az internetes média megismertetésétől a hagyományos médiákon keresztül a jövőbeli lehetőségek alkalmazásáig vezet. Lehetőséget ad például elektronikus könyvek, szótárak megismerésére, használatára. A témakör az internetes média terjedése annak minőségi változását is eredményezi, amelyek megismerése és mindennapos használata az információszerzés újabb eszköze lesz.
 

6. Az információs társadalom

Az információs társadalom a számítástechnika történetével és az informatika etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseivel, valamint az adatbiztonsággal foglalkozik. Az informatika gyors fejlődésének az ember életére vonatkozó lehetséges hatásaira hívja fel a figyelmet. Az informatikai eszközök ismeretének, majd az ismeretből eredő használatának köszönhetően megváltozhat a hétköznapi tevékenységek folyamata, helyszíne, a folyamat végzéséhez szükséges idő és a résztvevők száma lecsökken. Megfelelő felkészítés esetén tehát a folyamatok leegyszerűsödhetnek, felgyorsulhatnak. Az elektronikus társadalomban fel kell hívni az emberek figyelmét a veszélyekre, az adatok biztonságos kezelésére. Az információs társadalom témakör célja tehát az elektronikus-humán kultúra kialakítása, közös digitális értékrend megalapozása.

7. A könyvtári informatika

A könyvtári informatika fejlesztési feladatként fogalmazza meg a forrásközpontú tanulás kialakítását, stratégiai célként jelöli meg a könyvtárak tartalomszolgáltatásban betöltött szerepét. A könyvtárismeret támogatja a fő fejlesztési célként meghatározott tanulási módszerek kialakítását, ösztönzi a tanulót az önálló tanulásra és az informatikai fejlesztési feladatokkal integráltan fejleszti a tanulók tanulási kompetenciáját.
 

A NAT informatika műveltségi terület irányzatai

Az informatika tanterv tehát az Internet, a média és a kommunikáció által behatárolt területek irányába mozdult el. A tanterv szerint kisebb hangsúlya lesz az előző NAT hatásaként az oktatásban eddig megerősödött alkalmazói rendszereknek, és nagyobb szerepet szán az informatikai eszközök által megszerezhető információ alkalmazásának. Az egyes területek egymást átfedik, és az informatika megőrzi saját tudományos ismeretkörét.

A témakörök kifejtése egymásra épített, mélyíti az alkalmazás szintjét, az ismerettől a képesség kialakításán át a készségszintű használatig vezeti a tanulót. A témakörök kidolgozottsága azonban csak a kerettantervek megjelenésével lesz az iskolák számára értelmezhető. Az irányzaton kívül még nem láthatók tisztán a helyi tantervírók feladata, ezért a három szint csak a felépítés sorrendjében építhető meg.

A műveltségterületek közötti elosztásból ugyanakkor az világosan látható, hogy a kormányzat kimagasló szerepet szán az informatikai kultúra elterjesztésének és fejlesztésének.

A nemzeti alaptanterv bevezetésekor új kihívások elé néznek az informatika szakos tanárok. A felkészülést a tanterv alkotói folyamatos, 12 évre tervezett bevezetésével kívánták lehetővé tenni. Ez a hosszú bevezetés ugyanakkor az informatika célrendszerének akkori időszerűségét biztosan megkérdőjelezi, egészen lehetetlen megjósolni az informatikaoktatás 12 év múlva esedékes irányzatait, az akkor aktuális oktatási célokat.

A Nemzeti alaptanterv elsősorban a kerettanterv készítőinek szól, meghatározza a főbb fejlesztési irányokat a kerettantervek, programok összeállításakor, és remélhetőleg fejlesztő hatással lesz az iskolák életére is.

A kerettantervek döntik majd el a fejlesztési célok arányát, valamint az egyes témakörök pontos tartalmi megfeleltetését, így igazi, tartalmi vitákat várhatunk ebben a kérdésben. A közoktatás minden szereplőjének közös érdeke, hogy a NAT szemlélete alapján készülő kerettantervek figyelembe vegyék a fejlődési irányokat, a hétköznapi életre nevelő, információközvetítő, sőt információteremtő tudást közvetítő tartalmi szabályozássá alakuljanak, és a szó szoros értelmében is nemzeti alapértékeinkké váljanak.

Szakirodalom:

  • Nemzeti alaptanterv 2003. - Informatika műveltségterület (www.om.hu)
  • Nagy József: Tanterv és személyiségfejlesztés ((Educatio 1994/3.sz.)
  • Szebenyi Péter: Tantervkészítés egykor és most (Educatio 1994/3.sz.)
  • Vass Vilmos: A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata (Iskolakultúra 2000/6-7. szám)

Dancsó Tünde

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek