A nő, ha költő
Farkas Judit
2007/11/13 19:37
1602 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Milyen lehetőségei adódtak a 16-18. században egy nőnek, ha gondolatait, érzéseit a költészet eszközeivel meg akarta mutatni a külvilágnak? A művelt, szellemes nő lehetett a társaság központja, de elhitték-e neki, hogy képes a versírásra? Mely korok kételkedtek ebben? Meglepő a válasz!

A férfi és női költők lehetőségei

Egy könnyed mozdulat

A női költők alkotásai a 16. századból maradtak fenn először, s ezek a férfiakéval teljesen egyenrangú művekként szerepeltek a nyomtatott vagy kéziratos énekkönyvekben. A művek megítélésénél mindenképp figyelembe kell venni azonban, hogy az adott társadalmi viszonyok között mekkora mozgástere, milyen lehetőségei voltak egy nőnek. Valószínűleg megalapozottabb képet kapunk akkor, ha egy korszak női költőinek műveit hasonlítjuk össze, és nem a férfiak alkotásait állítjuk mérceként. A kettő között nem minőségi különbség van, hanem egészen más életteret jelöltek ki a régi korok a nők és a férfiak számára.

A reformáció jelentősége

Egy kódex részlete

A középkorból számos olyan apáca nevét ismerjük, akik részt vettek a kódexek másolásában, a szövegek fordításában – alkotásaikban azonban nem személyes mondanivalójuk fogalmazódott meg. Művészi értelemben vett alkotások a reneszánsz korától jelentek meg, s ez egyben azt is jelentette, hogy a női és a férfi alkotók között jelentős különbség alakult ki. Ez abból fakad, hogy ahhoz, hogy valaki önálló, személyes hangvételű és jelentős művészi színvonalat képviselő alkotásokkal a színre lépjen, alapvetően széleskörű műveltségre, poétikai képzettségre, individuális motivációra és önvizsgálatra, önfeltárulkozásra való hajlamra volt szükség. Erre a lehetőséget a reformáció írástudást, az anyanyelvi műveltséget szélesebb körben terjesztő törekvései, az egyéni üdvözülés hirdetése, részben a reneszánsz művészi alkotásokat, az egyéniség megnyilvánulását támogató légköre teremtette meg. Az ellenreformációval összekapcsolódó barokk már jóval kevésbé tolerálta a női alkotók próbálkozásait, de az ekkorra már elterjedt szokásokat – pl. naplóírás, alkalmi verselés – visszaszorítani nem tudta.

Petrőczy Kata Szidónia

Petrőczy Kata Szidónia portréja

A leginkább művészi és – a lehetőségekhez képest – igen gazdag életmű Petrőczy Kata Szidóniáé (1662-1708). Az eredetileg Habsburg-ellenes családból származó nő férje révén is Thököly Imre környezetéhez tartozott, majd Thököly befolyása visszaszorulásával, óvatosan a Habsburgok felé közeledett a família. Petrőczy Kata Szidónia Felső-Magyarországon egy számára addig ismeretlen, mozgalmas, színes szellemi életet jelentő barokk udvarral találkozott Esterházy Pál nádor környezetében. Míg a korábbi alkotásai mélyen átélt személyes érzelmekkel átitatott verses imák voltak, az új környezetben témaválasztása is változott. Részben a barokk mitikus és csodálatos világa, részben személyes sérelmei: férje katolizálása, házastársi hűtlensége új színekkel gazdagították költészetét, s egyben a korábbinál tudatosabban megszerkesztett, megkomponált műveket, tömörebb képeket eredményezett.

Petrőczy Kata Szidónia maga is két részre osztotta műveit: ének címszóval jelölte meg a hosszabb lélegzetű, nótajelzéssel ellátott és szabályos strófaszerkezet mutató alkotásokat, míg a vers jelölésűek rövidek (1-4 versszakból állnak általában). Élete végén az újabb megpróbáltatások miatt költészetében megerősödött a vallásos elemek aránya, elsősorban a pietizmus hatására mély, érzelmes hit, misztikus Jézus-szerelem uralja a műveket. A leginkább művészi és – a lehetőségekhez képest – igen gazdag életmű Petrőczy Kata Szidóniáé (1662-1708). Az eredetileg Habsburg-ellenes családból származó nő férje révén is Thököly Imre környezetéhez tartozott, majd Thököly befolyása visszaszorulásával, óvatosan a Habsburgok felé közeledett a família.

Petrőczy Kata Szidónia Felső-Magyarországon egy számára addig ismeretlen, mozgalmas, színes szellemi életet jelentő barokk udvarral találkozott Esterházy Pál nádor környezetében. Míg a korábbi alkotásai mélyen átélt személyes érzelmekkel átitatott verses imák voltak, az új környezetben témaválasztása is változott. Részben a barokk mitikus és csodálatos világa, részben személyes sérelmei: férje katolizálása, házastársi hűtlensége új színekkel gazdagították költészetét, s egyben a korábbinál tudatosabban megszerkesztett, megkomponált műveket, tömörebb képeket eredményezett.

Daniel Polixenia és (Árva) Bethlen Kata

A 18. században a nő szerepe jelentősen megváltozott a társadalomban: a művelt, szellemes nő a társasági élet motorja, központja volt. A nők naplót, útinaplót írtak, fordítottak. Műveltségével ebből a körből kiemelkedett Daniel Polixenia – Petrőczy kata Szidónia unokája –, aki etikai, filozófiai és teológiai műveket is fordított. A korszak női írói közül az egyetlen, akinek nem műveltségéből, hanem életének személyes teréből, mélyen átélt szenvedéseiből táplálkoztak az alkotásai (Árva) Bethlen Kata volt. Bethlen Kata emlékirata miatt elsősorban prózaíróként ismert, de pietista hangvételű imákat is írt. Mélyen átélt, olykor – az önéletírásából is ismert – önkínzó személyességét saját kortársai is megismerhették halála évében (1759) kiadott kötetéből, az élet poklait is bemutatni képes, kíméletlen önelemző vallomását, az önéletrajzát azonban csak ezután rendezte nyomdakész állapotba udvari papja.

A felvilágosodás férfiközpontúsága

Egy nemesi család mulatsága a 18. században

A 18. század végén a felvilágosodás elterjedésével a női költők helyzete annyiban megváltozik, hogy nem az érzelmek, a lélekelemzés áll a művek középpontjában, hanem az eszmei, intellektuális mondanivaló. A férfi pályatársak bátorították a női alkotók megjelenését, hiszen az anyanyelvért, a műveltség elterjedéséért vívott felvilágosult harcban elsőrendű szerep jutott a családot összetartó, a gyerekek nevelését elsődlegesen meghatározó anyáknak. Ugyanakkor viszont jól mutatja a helyzet ambivalenciáját, hogy a női alkotásokat nem tekintették a férfiakéval egyenrangúnak a kortársak. Általános volt az a hiedelem, hogy nő nem írhat olyan jó verset, mint a férfiak, vagyis a kiváló művek – még ha női név alatt jelentek is meg – csak férfiak alkotásai lehetnek.

Forrás

  • S. Sárdi Margit: A magyar női költészet történetének első fejezete In. A magyar irodalom történetei I. Gondolat Kiadó, Budapest 2007
  • Petrőczy Kata Szidónia összes verse: http://mek.oszk.hu/01000/01015/01015.htm
  • (Árva) Bethlen Kata életműve: http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/276.html

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek