A redisztributív gazdaság
Farkas Zoltán
2003/10/02 19:51
3472 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mi a közös az ókori Egyiptom vagy Mezopotámia, a középkori Peru és a XX. századi diktatúrák vagy a fejlett Nyugat-Európai országok gazdasági mechanizmusai között? A megfejtés: redisztribúció! E kifejezés érdekes alakváltozásokat rejt. Olvass tovább!

A következőkben megismerkedhet az olvasó az egyik alapvető gazdasági sémával. Az órai feldolgozás támogatására tananyagszerűen mutatom be az ismereteket, de az iskolai feldolgozás iránt már nem igazán érdeklődő, ám a téma iránt fogékony olvasó is hasznosan töltheti az idejét az alábbiak tanulmányozásával.
A feldolgozott tananyagot két nagyobb részre bontva találja meg az olvasó. A felosztást az indokolja, hogy a redisztribúció jelenségét 9. osztályban ismerik meg a diákok - ez lesz a kiindulópont -, de a fogalom gazdasági és politikai összetevőinek komplexitását 12. évfolyamon tudják értelmezni. Az első egység tehát a kilencedikesekhez, illetve az őket oktató kollégákhoz szól, a második egység pedig tizenkettedikben alkalmas arra, hogy a nagy gazdasági folyamatok láncolatát, ezek érintkezését és működését a segítségével értelmezni lehessen. E második rész ad lehetőséget a témában való komolyabb elmélyedésre is. A mindkét részben megtalálható feladatok a fogalom értelmezését, a jelenség továbbgondolását hivatottak elősegíteni.

9. osztály

A fogalom meghatározása:
Redisztribúció: lat. 'újraelosztás': gazdasági és politikai elv, ill. gyakorlat; egy társadalmi csoport tagjai által megtermelt, ill. birtokolt javakat (v. azok meghatározott részét) egy közös alapba helyezik, ahonnan a későbbi szétosztás v. újraelosztás valamely központi döntés alapján történik. (Magyar Nagylexikon Bp. 2002.) A redisztributív gazdaság működési modellje.

Feladatok

A fenti animáció és a meghatározás segítségével kövesd végig a folyamatot!

1. Miért feltétele a jelenség fennmaradásának a központi hatalom kiépülése?
2. Az elosztási rendszer működött olyan társadalmakban, amelyek ismerték a pénzt, de olyanokban is, ahol nem alakult ki ez a fajta értékmérő. Miért lehetséges ez a kettősség?
3. Szükség van-e egyáltalán bármilyen értékmérőre ahhoz, hogy az elosztás működjön?
4. Miért nem engedi meg ez a gazdasági szisztéma a külkereskedelem központi hatalomtól való függetlenedését?
5. Hogyan függhet össze a redisztribúció az írás kialakulásával?
6. Mi lehet az oka annak, hogy a vadászatra épülő társadalmak történelmi kortól függetlenül megőrizték ezt az elosztási rendszert?

12. osztály

A központi elosztás ...

A már kilencedikben megismert fogalmi magyarázat kibővített változata:
Redisztribúció: lat. 'újraelosztás': gazdasági és politikai elv, ill. gyakorlat; egy társadalmi csoport tagjai által megtermelt, ill. birtokolt javakat (v. azok meghatározott részét) egy közös alapba helyezik, ahonnan a későbbi szétosztás v. újraelosztás valamely központi döntés alapján történik. A redisztribúció a mindenkori társadalompolitika gazdasági eszköze, a hatalomgyakorlás természetes funkciója. Lényege a piaci tranzakcióktól eltérő v. azokat kiegészítő mechanizmus, valamint a "centricitás" elve, amely a központ döntésjogát emeli ki. A II. vh. óta a fejlett piacgazdaságú Ny-i országokban is folyamatosan 40 % felett van az állam által újra elosztott javak értéke. (Magyar Nagylexikon Bp. 2002.)

A fenti meghatározás egyértelműen jelzi, hogy bár a redisztribúció fogalmát az Ókori Kelet történelme kapcsán ismerik meg a gimnazista diákok, magát a jelenséget minden történelmi korban megfigyelhetik. Az állam saját érdekeinek középpontba helyezése miatt nagyon ritkán mondott le a központi elosztásban rejlő politikai előnyökről. A beavatkozás mértéke és hangsúlya természetesen koronként, országonként eltérő volt, de ha más gazdaságpolitikai megfontolásokkal keveredve is, mindig rátalálhatunk a gazdasági folyamatok vizsgálata közben.
A redisztribúció megjelenése egyben feltételezte a központi hatalom azon intézményeinek létét, amelyek képesek voltak az árképzésre, a csereértékek meghatározására, a folyamatok szabályozására és a szabályokat megszegők szankcionálására is. A redisztributív rendszerben tehát a javak elosztása egy kézben összpontosul, módját pedig a szokás, a törvény vagy egy adott rendelet szabályozza. Olykor valóban együtt jár a termékek begyűjtésével és ezek kiosztásával. Vannak esetek viszont, amikor a "begyűjtés" az anyagi javak feletti rendelkezés - elsajátítás és elosztás - jogát jelenti.

Feladatok

- A redisztribúció fent említett két esete közül melyik jellemző az ókori államokra és melyik inkább a modern korok sajátja?
- Az állam, a központi hatalom számára tehát történelmi kortól függetlenül feladatként jelenik meg azoknak a rendelkezéseknek a kidolgozása, működtetése, amelyekre hivatkozva a lakosságtól begyűjti az anyagi javakat, bünteti a szabályokat kijátszó ügyeskedőket.
- Keressen példát az ókor, a középkor, és a XX. századi állam működésében ezekre a szabályozókra!
- Hogyan valósul meg ma "begyűjtés" egy fejlett országban? Milyen kényszerek működnek? - - Milyen intézmény határozza meg ezeket a szabályokat egy demokratikus berendezkedésű, illetve egy diktatórikus államban? Milyen szervezete(ek) büntetik meg a törvényszegőket?
- Hogyan valósul meg ma az elosztás egy fejlett országban? Soroljon fel olyan, az állami élethez kötődő, és olyan, a magánszférát is meghatározó funkciókat, amelyek ennek az elosztásnak köszönhetik működőképességüket!
- Mennyire függ a pillanatnyi politikai érdekektől az elosztási rendszer működtetése? Igazolja állítását a napi események közül vett példákkal!
- Az állami szabályozást bírálók gyakran hivatkoznak a "szabad piac" előnyeire. Lehet-e egyáltalán szabad a piac? Mi lenne, ha az állami szabályozók teljesen eltűnnének? (Gondoljon pl. a pénz értékét szabályozó rendelkezésekre, vagy a reklámtörvényekre!)
- Értelmezze és értékelje a következő idézetet: "Az államirányítás feladata, hogy létrehozzon és működtessen olyan közintézményeket, amelyek ugyan felbecsülhetetlen hasznokat nyújtanak egy társadalomnak, de jellegüknél fogva a rájuk fordított költségek nem térülhetnek meg profit formájában egy egyén vagy egy kisebb csoport számára, és amelyek létrehozása és működtetése ebből adódóan nem várható el az egyénektől vagy kisebb csoportoktól." (Adam Smith: A nemzetek gazdasága)

Szerző: Farkas Judit

Forrás

Polányi: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet
Gondolat Kiadó Bp. 1976
P. Heyne: A gazdasági gondolkodás alapjai
Tankönyvkiadó Bp. 1991
Magyar Nagylexikon
Bp. 2002.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek