A romák helyzete a csatlakozásra váró országokban és itthon
Farkas László
2003/11/28 05:49
666 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az Európai Unió a szervezet jövő májusi bővítése után szembesülni fog, a roma tanulókat a kelet-közép-európai országokban sújtó diszkrimináció.

A hátrányos megkülönböztetés minden formáját egyértelműen elutasító EU nyomására a közép-európai országok kormányai fokozták a roma kisebbséghez tartozók oktatási rendszerbe integrálását célzó erőfeszítéseiket. Az EU-hoz kevesebb, mint öt hónapon belül csatlakozó Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban összesen több mint 1,5 milliós roma kisebbség él. A szervezetbe 2007-ben belépni szándékozó Bulgáriában 600 ezer, Romániában 1,5 millió romát tartanak nyilván.

Az említett országok mindegyikében előfordul, hogy a roma diákokat elkülönítik a többi gyerektől. Románia cigány közösségének egyharmada írástudatlan. A romák elkülönítéséről gyakran iskolaigazgatók határoznak, akik a gyerekek bőrszíne alapján alakítják ki az egyes osztályokat. Az ily módon elkülönített gyermekek szinte minden esélyüket elveszítik, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.

Bulgáriában a roma fiatalok csaknem 70 százaléka a többségtől elkülönítve, külön iskolába jár. Az ilyen iskolákat, amelyekben a többi intézménynél rendre alacsonyabb színvonalú az oktatás, még az előző rendszerben hozták létre. A csehországi roma gyerekek 75 százaléka jár "problémás" tanulók számára létrehozott külön osztályokba.

A hátrányos megkülönböztetés minden formáját mereven elutasító EU nyomására a közép-európai országok kormányai fokozták a roma kisebbséghez tartozók oktatási rendszerbe integrálását célzó erőfeszítéseiket. A magyar kormány vállalta, hogy 2008-ra megszünteti azt a Magyarországon is előforduló gyakorlatot, amely szerint egy adott osztályba kizárólag roma diákok járnak.

Szlovákiában két iskolában kísérleti jelleggel tanítani kezdték a cigány nyelveket, a cseh kormány pedig elindított egy programot, amely lehetővé teszi a szegény családból származó roma diákok számára, hogy középiskolai tanulmányokat folytassanak. Az intézkedések hatását azonban gyengíti, hogy a roma tanulók gyakran hiányoznak igazolatlanul az iskolából, és túl korán abbahagyják tanulmányaikat. Romániában és Bulgáriában minden második roma még az általános iskolát sem fejezi be, és csak tizedük tanul tovább középiskolában.

Szlovákiában és Magyarországon ennél valamivel jobb a helyzet: a szlovákiai romák átlagosan 16-17 éves korukig tanulnak, Magyarországon 18-19 éves korban hagyják abba a tanulást. Tanulás és képzettség nélkül pedig esély sincs arra, hogy megoldódik a romák társadalmi integrációja - jelentette ki a Romaügyi Hivatal vezetője november 25-én, Salgótarjánban, egy tanácskozáson.

"Tartósan alulképzetten a munkaerőpiac senkit nem akar ma már fogadni, és nem tartható, hogy aktív korú munkavállalók 13-14 éve rövidebb-hosszabb időre kirekesztődnek a legális munkaerőpiacról, és egyedüli lehetőségük a közmunka és a közhasznú munkaprogramokban való részvétel" - mondta Berki Judit helyettes államtitkár. Hozzátette: "az egyedüli kiút ebből a szörnyű helyzetből, hogy bizonyos időre be kell ülni az iskolapadba, mert egyébként semmi esély nincs arra, hogy a romák társadalmi integrációja meg fog történni". A települési és kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, a munkaügyi központ és a területfejlesztési tanács részvételével zajló programot Nógrád Megye Közgyűlése koordinálja majd - mondta.

A Romaügyi Hivatal vezetője hangsúlyozta: a tanulás alapvető feltétele annak, hogy megvalósuljon a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő, 2006-ig szóló, az esélyegyenlőség megteremtését célzó középtávú roma program.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek