A szénbányászat kezdetei II.
2004/06/21 12:30
1305 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Többször megindult az ipari méretű termelés a brennbergi bányászatban, de komolyabb fellendülés csak 1753-ban következett be, amikor egy Rieder János nevű kovácsnak sikerült meggyőződnie arról, hogy a Bánfalva község határában fellelt szén valóban használható. A "nagyüzemi" azonban még egészen 1791-ig váratott magára, mert a valódi igény csak akkorra jelentkezett a helyi iparosok és a közeli osztrák üzemek részéről.

A Mecsek első közfogyasztásra termelő bányája 1782-ben nyílt meg a Vasason. A századfordulón már 30-40 kisbányában folyt a termelés, igaz, még nem túl korszerű eszközökkel. Pécsi Kincstári Bányaigazgatóság is csak 1807-ben alakult meg. Ebben, és a mecseki kőszénkutatás, bányaművelés, bányabiztonság területén múlhatatlan érdemeket szerzett magának Bergs Péter bányakapitány. Kiállt a bányászok érdekei mellett, humánus gondolkodású emberként védelmezte a bányászokat a földesúri és a nemesi vármegye önkényeskedései ellen, ezen kívül szorgalmazta a nyolc órás földalatti műszakot is. Hatására a pécsi medencében 1852-ben tudott megkezdődni a korszerű bányászat a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) megjelenésével. Ez a társaság azért üzemeltetett saját szénbányákat, hogy hajói olcsó és jó minőségű szénhez jussanak. A szén elszállítását pedig a saját tőkével kiépített Pécs (Üszög) - Mohács vasútvonalon valósították meg.

Azért, hogy a széntermékek minőségét javítani tudják, szénmosókat és szénosztályozókat alakítottak ki, valamint kokszolóműveket, brikettgyárakat, mészégetőket, téglagyárakat, és több homokbányát, kőtörőt, gőzfűrésztelepet, gőzmalmot is üzemeltettek. A Duna Gőzhajózási Társaságnak sikerült a munkakultúra, a munkaszervezés, gazdálkodás és ennek érdekében működtetett szociális ellátórendszer tekintetében az akkori viszonyok legkorszerűbb változatait megvalósítania. A társaság dolgozói a bányatelepeken lakásokhoz jutottak, és a saját működtetésű élelemtárból lettek élelemmel ellátva. Ezen kívül saját kórházat, orvosi rendelőt működtettek, a megfelelően szakképzett egészségügyi személyzettel. A DGT működtette a bányatárspénztárat, oktatási- és művelődési intézmény hálózatot, "kölcsönkönyvtárakat", sportpályákat épített, sportfelszerelést vásárolt, a bányászgyerekek számára pedig ingyenes tanszerellátást biztosított. Hasonló szociális ellátást nyújtott az ország más területein az SKB Rt. és a MÁK Rt. is.

Carlnüthzen a Selmecbányai Bányabíróság engedélye alapján 1771-1772-ben kutatott Verőce vidékén (Nógrád) és hajtott ki tárót a Váci Püspökség birtokán a Katalin völgyben. Ez nem bizonyult szerencsés választásnak, ugyanis az egyház - mint birtokos - tiltakozott a bánya nyitása ellen, mely tiltakozást húsz éven át tartó pereskedés követett, minek eredményeként megtiltották a bányászat folytatását. A területen történő szénbányászás csak 1813-ban folytatódhatott, akkor is csak rövid ideig. Ugyanis a megye területén a technikai gondok, pénzügyi és jogi nehézségek ellenére már száz lelőhelyen ástak szenet, főleg a helyi igények kielégítésére. A dorogi szénbányászatról 1781-es dátummal szolgálnak az első írásos adatok. Ekkor egy bizonyos Rückschuss Antal, Ruhr-vidéki bányász érkezett a területre széntelep feltárására és művelésére. A Csolnok melletti Miklós-berekben 1802-ben már négy aknából termeltek szenet. Egy 1815-ből származó főszolgabírói jelentés szerint pedig Sárisáp, Csolnok és Tokod határában termelt szén jelentős részét hasznosították már ipari célra, illetve szállították viszonylag messzire: Budára, Pestre és Komáromba.

A DGT Mecseki bányanyitását követően nem volt már szükség a dorogi szénre, az egyik legnagyobb fogyasztóját vesztette el a dorogi bányászat, de szerencsére ekkor már egyre nagyobb felvevőpiacot jelentett a pesti téglagyártás és gőzmalmok. A hazai bányászati krónika szerint a zsemlyei (Vértessomló) bányászkodás 1780-ban indult meg és 1893-ig tartott. Ez afféle uradalmi bányászat volt, gyenge műszaki felszereltséggel és kevésbé szakszerű irányítással. Számottevő piaca az egyenetlen termelés és a rendkívül nehézkes szállítás miatt nem alakult ki. Az időnkként elakadó munkák előbbre vitelére ugyan neves korabeli szakértőket kértek fel, azok szakvéleményeiben megfogalmazott javaslatokat általában nem valósították meg, s ebben nagy szerepe volt az állandó tőke hiányának is.

A szénbányászatban létrejövő robbanásszerű fejlődésre csak a kiegyezés után kerülhetett sor. Még 1868-ban 6.832.000 q szenet bányásztak, addig 1873-ban az országos vasútvonal kiépítésétől kapott lendülettől már 14.738.000 q-t. Magyarországon is elindult az ipari forradalom, s egész Európában példátlan gazdasági fejlődést és alapvető társadalmi változásokat okozott. Ennek a fejlődésnek egyik főszereplője volt az akkor alig százéves magyar szénbányászat, biztosítva az ehhez szükséges energiát.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek