A 'Szülők és az iskola' című kutatás ismertetése
Bognár Bálint
2003/02/17 13:16
1901 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Kurt Lewin Alapítvány az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából a 2001-2002-es tanévben országos vizsgálatot végzett a szülői jogok érvényesüléséről.

A kutatás során a legfontosabb dimenzió a szülők tájékozódáshoz való jogának érvényesülése volt, emellett a szabad iskolaválasztás, valamint a szülői érdekérvényesítés és önszerveződés területeit vontuk részletes elemzés alá. A vizsgálat kérdőíves módszerrel valamint interjúk készítésével készült országszerte 9 faluban, 3 városban, 1 megyeszékhelyen és a főváros XIII. kerületében. A kérdőíveket, melyeket az iskola vagy a vizsgálat készítői juttattak el hozzájuk, a szülők önként töltötték ki. A kutatás során a szülők jogait és kötelezettségeit egyaránt vizsgálták, mivel ezek nem egy esetben egymástól elválaszthatatlanok, egymásnak előfeltételei.

A kutatásról készült jelentés első része a szülők tájékoztatáshoz való jogával foglalkozik. A legelső kérdés, amely ebben a témában felmerül, hogy vajon a szülők milyen mértékben vannak tisztában saját jogaikkal. A kérdések az osztályzattal, bizonyítványosztással, fegyelmezéssel voltak kapcsolatosak, és olyan módon tették fel őket, hogy a szülőknek bizonyos szituációkról el kellett dönteniük, hogy jogszerű-e. Az öt kérdésből a szülők kb. 17%-a egyre sem tudott helyesen válaszolni, míg mindössze 1,7% volt azok aránya, akik mind az öt kérdésre helyesen feleltek. A vizsgálat azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők jobban ismerik jogaikat mint az alacsonyabb végzettségűek. A vizsgálat továbbá azt is megmutatta, hogy a jogok ismerete az egyes kérdéskörök alapján is változik. A szülők a személyes adatok védelmével kapcsolatban látnak a legtisztábban a jog erdejében, míg az intézmény-hatalom dimenziójában (pikkelő tanár, bizonyítvány kiadásának megtagadása) tapasztalható a legnagyobb bizonytanság. A legtöbben ( a megkérdezettek kb. 53%-a), arra a kérdésre adtak helyes választ, mely azt tudakolta, hogy a tanár ismertetheti-e a gyermek érdemjegyét a többi szülő nyilvánossága előtt. (A helyes válasz "nem", mivel az érdemjegy személyes adatnak minősül, így a szülő hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.)

A vizsgálat tanúsága szerint a szülők nem csak jogaikat nem ismerik hiánytalanul, hanem az iskola dokumentumainak tartalmát sem, sőt olykor azok létezéséről sincs tudomásuk. A kérdezők ebben a témakörben arról kérdezték a szülőket, hogy tisztában vannak-e bizonyos dokumentumok (házirend, szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program) létezésével és azok tartalmával. Az ismeretek hiányát részben az okozza, hogy az iskolák nem fordítanak kellő energiát arra, hogy dokumentumaikat megismertessék a szülőkkel, sőt azokat nem ritkán "bizalmas" iratokként kezelik, holott az lenne a feladatuk, hogy ezekről a dokumentumokról minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak. A vizsgálat készítőinek az volt a tapasztalata, hogy "az iskola intézménye, mondhatni, előszeretettel közöl névre szóló információkat a kutatóval.Ezzel szemben a pedagógiai programhoz való hozzájutás sok esetben körülményes, az iskola vezetősége gyakorta hivatkozik arra, hogy a benne foglaltak "saját szellemi termék", melyet nem kíván sem a kutató, sem esetleg más iskola számára elérhetővé tenni". A szülők a leginkább a házirend meglétével vannak tisztában, mivel az iskolák egyre inkább törekednek arra, hogy ezt a dokumentumot eljuttassák a szülőkhöz.

A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a szülői értekezlet. Ez a fórum sokszor megfelelő a szülők kellő tájékoztatására, ám ez nem minden esetben van így. A szülők egy része ugyanis nem megy el a szülői értekezletekre. Ennek oka lehet időhiány (a szülőnek annyit kell dolgoznia a megélhetésért, hogy nem tud elmenni az értekezletre, esetleg több gyermeket nevel egyedül, és a szülői értekezletek egy időpontban vannak), de sok szülő azért nem megy el, mert a szülői értekezleten "pénzt kérnek" tőle. Valóban sokszor előfordul, hogy az iskola a szülői értekezleten különböző okokból (tankönyv, egyéb tanszerek, kirándulások) pénzt szednek a szülőktől. Ezen problémák miatt némelyik iskola megpróbál túllépni a szülői értekezlet szűkös keretein, és intenzívebb személyes kapcsolatot alakít ki a szülővel (például rendszeres családlátogatás útján). Sok tanár feladatának érzi, hogy az osztályába járó gyermekek szüleivel rendszeres kapcsolatot tartson, és a gyermeket érintő fontos kérdéseket megbeszélje velük.

A szülők jogainak érvényesülése különösen megkérdőjeleződik az ún. speciális nevelési szükségletű tanulók esetében. A vizsgálatról készült jelentés részletesen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Ennek két oka van. Az egyik ok az, hogy arányuk látványosan nőtt az elmúlt évek során, a másik pedig az, hogy úgy tűnik, a valóban speciális nevelési szükségletű és a társadalom intézményei által speciális szükségletűnek percipiált tanuló fogalmai nem fedik egymást teljes mértékben, ráadásul a szülők anyagi-iskolázottsági háttere kimutathatóan ott bujkál e jelenség hátterében. Számos korábbi szociológiai kutatás rámutatott arra a tendenciára, hogy a kedvezőtlen szociális helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel minősülnek enyhe fokban értelmi fogyatékosnak a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálatain (egyáltalán: könnyebben kerülnek oda), s kezdik meg iskolai karrierjüket a gyógypedagógiai oktatási intézményekben, mint középosztálybeli társaik.

E területen tehát különösen fontos lenne, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük gyógypedagógiai intézménybe való kerülésének és ottani oktatásának körülményeivel, eljárásával, és az eljáráshoz kapcsolódó jogaikkal, hogy adott esetben biztosítani tudják, hogy gyermekük ilyen helyzetben is megfelelő oktatásban részesüljön.A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szülők túlnyomó többsége nem látja át azt az eljárást, melynek eredményeként gyermeke gyógypedagógiai vagy eltérő tantervű iskolába/osztályba kerül, sőt már az eljárást elindító vizsgálat okával sincs tisztában. Ez azt eredményezi, hogy a gyógypedagógiai oktatás sokszor - elsősorban a roma gyerekek tekintetében - a társadalmi szegregáció eszközévé válik.

A vizsgálat készítői így összegzik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos tapasztalataikat: "A tájékoztatásra éppen azoknak a szülőknek lenne a legnagyobb szükségük, akik esetében a leginkább sérül a tájékoztatáshoz való jog. Ők azok, akik iskolai végzettségük, a társadalomban való eligazodási képességük alapján a legkiszolgáltatottabbak a tételes jog világában. A szülők sok esetben saját gyerekkori tapasztalataik alapján viszonyulnak a jog kérdéseihez. A speciális nevelési szükségletű gyerekek vizsgálatunk tapasztalatai szerint igen eltérő színvonalú ellátásban részesülnek, melynek oka többek között a szülők tájékozatlansága a közoktatás világában és általában véve napjaink társadalmának intézményrendszerében."

A jelentés második része az oktatási intézmény szabad megválasztásának jogával foglalkozik. Ennek kapcsán a kutatók vizsgálták, hogy a szülők élnek-e választási jogukkal, és ha igen, milyen szempontok alapján választják ki a megfelelő intézményt. Az eredmények azt mutatják, hogy sok szülő nem választ, vagyis nem mérlegeli a különböző intézmények kínálta lehetőségeket, pedagógiai programok közötti különbséget, sőt sokszor nincs is tudatában választási lehetőségének. Azok, akik választanak, rendkívül eltérő szempontok alapján teszik ezt. Sokan nem intézményt választanak, hanem tanítót (sok iskolában tartanak bemutatkozó napokat, ahol a szülők többé-kevésbé megismerhetik a tanítókat). Sokat számít, ha a szülő már hallott valamit az adott iskoláról, esetleg az idősebb gyermek is oda jár vagy járt, sőt, olyan is előfordul, hogy a szülő oda íratja gyermekét, ahova ő járt annak idején. További szempont, hogy a szülők mit várnak el az iskolától.

Sokan a "szigorú", "kemény" oktatási módszert részesítik előnyben, míg mások számára a gyermekközpontúság, a kellemes légkör a fontosabb. Többen hivatkoztak az iskola felszereltségére, valamint az iskola tágabb környékére mint a választás szempontjára. Létezik még egy szempont az iskolaválasztáskor, mely, a kutatás készítői szerint, településtől, iskolai végzettségtől lényegében függetlenül jelentkezik: "kevés cigány jár az iskolába!" Noha ez a téma nem jelent meg sem a kérdőívekben, sem az interjúk kérdései között, mégis ingen sokszor került elő, hogy a szülők azért íratták gyermekeiket bizonyos iskolákba, mert ott kevés volt a roma tanuló.Az iskolák egy része maga is sokat tesz a szegregációért éppen azért, hogy a nem roma családok továbbra is oda írassák be (és járassák is) a gyerekeiket, valamint azért, mert a nem-cigány gyerekekkel megítélésük. Az iskolaválasztást tárgyaló rész végén a következő összegzést olvashatjuk: "Az iskolaválasztás nem minden szülő számára jelent szabad választást. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a legtöbbször kényszer az iskolakezdés.

Fontos, hogy a tanulói létszám növekedése vagy csökkenése hatással van az iskola működésére, kilátásaira, ennek nyomán az iskolák egyik csoportja mindent megtesz, hogy biztosítsa a megfelelő létszámot, míg egy másik csoportja válogat a gyermekek között. Azt gondoljuk, hogy a szabad iskolaválasztás még nem valódi szabadság. Mindaddig nem is lesz az, ameddig a családok és a települések jelentős hányadát a hiány és a nélkülözés jellemzi. Az iskolaválasztásról leírtak célja határozottan nem a szabad iskolaválasztás rendszerének kritikája, hanem az esélyegyenlőtlenséggel szuperponálódó tankötelezettség és iskolai pluralizmus hiányának bemutatása. A vizsgálat egy éve során meggyőződésünkké vált, hogy szabadelvű iskolarendszer, szabad iskolaválasztás, az egyének igényeinek magasfokú és differenciált kielégítése nem létezhet társadalmi jólét nélkül."

Végül a jelentés utolsó részéből értesülhetünk arról, hogy a szülők önszerveződése és érdekérvényesítése egyre intenzívebb. A szülők számos esetben adnak hangot véleményüknek szervezetten, és sok törekvés megvalósításához is a szervezett fellépést választják. Ez elősegíti nem csak az egyes célok "kiharcolását", hanem új ötletek, új kezdeményezések létrejöttét is.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek