A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig
Szendrei Judit
2007/11/25 00:00
1089 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
2006 tavaszán a Tankönyvkutató Intézet összehasonlító elemzést végzett, több mint száz tankönyv vizsgálatával az 1970-es évektől napjainkig. Megvizsgálták, miként változott meg az elmúlt harminc évben a főbb általános iskolai tantárgyak ismeretanyaga, és azok feldolgozásának módja a tankönyvekben.

2006 tavaszán a Tankönyvkutató Intézet összehasonlító elemzést végzett, több mint száz tankönyv vizsgálatával az 1970-es évektől napjainkig. Megvizsgálták, miként változott meg az elmúlt harminc évben az irodalom, nyelvtan, matematika, történelem, természetismeret (környezetismeret) tantárgyak ismeretanyaga, és azok feldolgozásának módja az általános iskolai tankönyvekben. Követik- e a megváltozott társadalmi igényeket? Segítik, ösztönzik- e a társas tanulást, az ismeretek gyakorlati hasznosítását? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek.

A vizsgálat az alábbi szempontrendszer alapján készült:
 tematikai változások a tankönyvsorozatokon belül,
 az ismeretanyag mennyiségének és nehézségi szintjének változásai egy-egy témakörön belül,
 a nyelvezet változásai egy -egy témakörön belül,
 a didaktikai apparátus változásai,
 az ábra-és képanyag változásai,
 kérdések, feladatok változásai.

A vizsgálatba bevont tankönyvek:
az általános iskolai felső tagozat (5-8. évfolyam) tankönyvei közül lett kiválasztva egy-egy széles körben használt tankönyvi sorozat a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évekből, s egy, a 2000 után kiadott tankönyvsorozatok közül.

A vizsgálat módszere és mérőapparátusa:
Az elemzési szempontoknak megfelelően egy mélyen strukturált, összesen hét elemző munkatáblából álló raszterrel történt a vizsgálat. Biztosított volt a kvantitatív adatok összehasonlíthatósága, továbbá a tankönyvek szöveges (kvalitatív) értékelését is elvégezték.

Témakörök:
A szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:
1 Új témakörök megjelenése: tudomány fejlődése
2 A témakörök struktúrája: egymásra épülés, koherencia
3 A témakörökön belüli változások: új/eltűnő tartalmi elemek, minőségi, mennyiségi változások
4 életszerűség: alkalmazható tudás, problémamegoldás
5
6 Tanulhatóság:
A pontozás és a szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:
1 Tájékoztató apparátus
2 Motiváció
3 önálló tanulás lehetősége
4 Tanulói aktivitás
5 Design
6 A szövegezés szemléletessége, nehézségi foka, érthetősége

A pontozás eredményének összesítése alapján kedvező a változások tendenciája. Az egymástól függetlenül értékelő szakértők pontszámai alapján érdekes fejlődési ív rajzolódik ki. Az 1978. évi tankönyvek minőségi javulást hoztak, az 1990-es évek tankönyvpiaci nekibuzdulása először inkább romlást eredményezett, 2000 után pedig újabb minőségi javulás történt.

Taníthatóság:
Az elemzés az alábbiakra terjedt ki:

1 Szaktudományi relevancia: tudományos megfelelés
2 Pedagógiai relevancia: életkori sajátosságoknak való megfelelés
3 Módszertani relevancia: differenciális szemlélet, problémamegoldásra, önálló ismeretszerzésre ösztönzés, multimedialitás stb.

A szakértők pontszámai alapján az 1980-as évek esetében látható az előrelépés, viszont sem az 1990-es, sem a 2000 utáni készült könyvek esetében nem mutatható ki valódi javulás.

Ismeretelemek:
Régóta vitatéma, hogy a tankönyvekben lévő ismeretanyag mennyisége nőtt vagy csökkent az elmúlt harmincöt évben. A tankönyvelemzésben ennek megállapítására bevált kutatási módszer, hogy a fejezetekben található szakszavak és adatok számát összehasonlítjuk. Az elemzés csak a törzsanyagra terjedt ki, a kiegészítő anyagra nem.

1 A szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:
2 Az ismeretek száma, egymáshoz való viszonya.
3 A tudományos fogalmak, szakszavak száma, sűrűsége.
4 Az idegen szavak száma.
5 A fogalommagyarázat típusai: induktív, deduktív, kifejtettség.
6 Új fogalmak bevezetése.


Illusztrációk:
A szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:
1 Az illusztrációk mennyisége.
2 Az illusztrációk pedagógiai funkcionalitása:
3 - motiváció
4 - rendszerezés
5 - összefüggések bemutatása stb.

Kérdések és feladatok:
Ezeket négy kategória szerint osztályozták:
- A rögzítést segítő feladatok szerepe: rendszerezés, lényegkiemelés.
- Az elmélyítést segítő feladatok szerepe: analizálás, szintetizálás, szabálykeresés, stb.
- Az ismeretek alkalmazását segítő feladatok: önálló munka.
- A problémamegoldó gondolkodást segítő feladatok: releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, stb.

A szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:
1. A kérdések és feladatok mennyisége.
2. A kérdések és feladatok pedagógiai funkcionalitása
3. A kérdések és feladatok típusai, összetettsége.
4. A kérdések és feladatok nehézségi szintje.

Következtetések:

Pozitív változások:

1 Visszaszorult a tankönyvek direkt ideológiai tartalma, marxista frazeológiája.
2 A tankönyvszerzők tartalmakban, ha egyenetlenül is, de követték a tudomány változásait, módszertani (tanulhatóság, taníthatóság) vonatkozásában kevésbé. Többen érzékeltették a tudományukban bekövetkezett paradigmaváltást.
3 Bekerült a koncepcióba a tanulók a tanulás folyamatában való alkotó részvétel igénye, de szemléleti áttörésről még nem beszélhetünk.
4 A tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodásra való törekvés látható.
5 A tankönyvek tartalmát illetően megvalósul a kötődés a mindennapi élethez, gyakorlati használhatósághoz.
6 Megvalósul a szándék az egészség- és környezetvédelemre nevelésre.
7 Változatosabb külcsín.

Hiányok, problémák:

1 A multiperspektivikus, kontroverzív szemlélet megvalósulására kevés példa akad.
2 Ugyanez vonatkozik a problémamegoldó, problémaérzékeny gondolkodásra is.
3 A fentiekkel van összefüggésben az önálló értelmezésre, véleményalkotásra, munkára ösztönzés hiánya.
4 Nem sok jelét látni annak, hogy a tankönyvekbe beépülne a társas tanulás különböző formáinak gyakorlása.
5 A tananyag kifejtése nem eléggé szellős, könnyen emészthető. A tankönyveink még mindig túlzsúfoltak. A kevesebb több lenne.
6 Általános hiány, hogy a tankönyvek tájékoztató apparátusa gyenge, esetleges. Pedig a gyerekek önálló ismeretszerzését nagyban megkönnyítené.
7 A történelemtankönyvek témáinak politikatudományi dominanciája figyelhető meg, még akkor is, látható némi elmozdulás az életmód és a művelődéstörténet felé.

A vizsgálat alapján megfogalmazható új feladatok:

Megfigyelhető az a jellegzetesség, hogy a tankönyvek többsége által közvetített tanítási és tanulási stratégiák jobbára még most is az 1980-as évek felfogását tükrözik. 

„A mennyiség egyszer majd minőségbe csap át." - gondolják sokan a tankönyvszerzők közül még ma is. Ezt a pedagógiai hitet azonban sem az elmélet, sem a gyakorlat nem támasztja alá.
A tankönyvek feladata lenne példát adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy a rendelkezésre álló időben a lényeg szempontjából kulcsfogalmakra, összefüggésekre és értelmezési keretekre koncentráljanak, s azok adaptív alkalmazását gyakoroltassák. A jövőben ezért a tankönyvi értékelésnek nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tankönyvsorozatok milyen feltételeket teremtenek az adaptív tudást hordozó összefüggések megtanulásához, alkalmazni tudásához.

Fischerné Dárdai Ágnes – Kojanitz László munkája alapján
Új Pedagógiai Szemle

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek