A történeti forrásokról általában
Farkas Zoltán
2003/01/31 18:09
4269 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mi a forrás? Hogyan keletkeznek a történelmi dokumentumok, leletek? Hogyan kell bánni velük? Ezekre a kérdésekre kaphatod meg a kellő válaszokat, ha elmélyedsz sorozatunk első írásában.

A történeti forrás definíciója

Egy ásatási szelvény. A múlt megismerésének vágya egyidős az emberiséggel. E megismerési folyamatban azonban jelentős nehézséget okoz az az időbeli távolság, amely a múltbeli eseményeket és állapotokat elválasztja az azokat tanulmányozó embertől. Az idő előrehaladtával nemcsak az emberek halnak meg, hanem hosszabb-rövidebb idő alatt az általuk létrehozott alkotások is elenyésznek. Elég, ha körülnézünk saját környezetünkben. A kinőtt ruhadarabok, a gyermekjátékok, az első mesekönyvek, a megtelt iskolai füzetek több-kevesebb idő után eltűnnek szem elől. A tárgyakhoz hasonlóan az emlékezetben őrzött események is lassan feledésbe merülnek, az idő múlásával egyre kevesebben és egyre pontatlanabbul emlékeznek rájuk, míg végül teljesen kivesznek az emberi emlékezetből. Néha azonban másként alakulnak a dolgok. A gyermekek játékait a szülők talán gondosan megőrzik, így unokájuk, vagy dédunokájuk is használhatja azokat. Később egy gyűjtő vagy múzeum tulajdonába kerülhetnek, ahol gondos munkával javítják meg az esetleges hibákat és hosszú időn keresztül megfelelő körülmények között őrzik tovább. Néhány tárgy a földbe kerül, majd sok év múlva eke vagy markoló hozza újra a felszínre. A könyvek apáról fiúra öröklődhetnek, majd könyvtárba kerülhetnek. Annak ellenére tehát, hogy a minket körülvevő dolgok túlnyomó többsége megsemmisül az idők folyamán, egy részük, ilyen vagy olyan módon hosszú időn keresztül megmaradhat. Mindazokat a dolgokat, amelyek az elmúlt korokból megőrződtek a számunkra, és hozzásegítenek bennünket a történelem megismeréséhez, történeti forrásnak nevezzük. A történeti forrásoknak nagyon sok típusa van, hiszen valamilyen formában minden fennmaradt emlék alkalmas arra, hogy a múlt megismerésének szolgálatába állítsuk. Természetesen minél távolabbi időszakot akarunk vizsgálni, annál kevesebb a rendelkezésünkre álló forrás. A források fennmaradásának számtalan oka lehetséges. Sok esetben csak a vak véletlennek és a szerencsének köszönhető egy-egy emlék fennmaradása. A történeti források sorsa szempontjából azonban ki kell emelni az ember tudatos gyűjtő és megőrző tevékenységét, amely nagymértékben hozzájárult a történeti források fennmaradásához. A másik oldalon természetesen meg kell említeni az ember romboló tevékenységét is, amely - szándékosan vagy véletlenül - a múlt számtalan emlékét pusztította el.

Források és feldolgozások

Hóman Bálint Ahhoz, hogy a fennmaradt történeti emlékek történeti forrássá váljanak, két dolog elengedhetetlen. Egyrészt természetesen ezeket az emlékeket meg kell találni, hiszen például a földben rejtőző, vagy levéltár mélyén lapuló történeti emlék nem járul hozzá a múlt megismeréséhez, ezért nem is tekinthető történeti forrásnak. A történeti forrásokkal szembeni másik fontos követelmény, hogy hozzáférhetők legyenek a kutatók számára. A megtalált, feltárt emlékek ugyanis eredeti állapotukban a legritkább esetben alkalmasak történeti kutatásra. Ahhoz, hogy a történelmi emlékekből jól használható történeti forrás legyen, sok szakember munkájára van szükség. A történeti emlékek megtalálását - jellegüktől függően - tisztítás, összeállítás, restaurálás, konzerválás, rendszerezés, nyilvántartásba vétel, közzététel előzi meg. Forrásként való felhasználásuk csak ezután következhet. A források alapján a kutatók következtetéseket vonnak le, megállapításokat tesznek a régebbi korokra vonatkozóan. A források elemzése nyomán megszülető műveket feldolgozásnak nevezzük. Nagyon fontos, hogy mindig tisztában legyünk azzal, hogy éppen egy forrással, vagy egy feldolgozással van-e dolgunk, hiszen az utóbbi már egy kutatónak a megállapításait, következtetéseit és persze esetleges tévedéseit tartalmazza. A forrás és a feldolgozás megkülönböztetése azonban nem mindig egyértelmű. Sok esetben a kutatás célja dönti el, hogy ugyanazt a dolgot forrásként vagy feldolgozásként kezelhetjük-e. Hóman Bálintnak a középkori pénztörténetről írott munkája például a középkor történetének tanulmányozása szempontjából feldolgozásnak, Hóman Bálint munkásságának vizsgálata szempontjából viszont forrásnak minősül. Sokszor előfordul az is, hogy egy-egy feldolgozás az idő múlásával forrássá válik. Bíborbanszületett Konstantin császárnak a 10. században A birodalom kormányzásáról címmel írott munkáját például ma a magyar őstörténet egyik legbecsesebb forrásaként használjuk, pedig a mű irodalmi alkotásokra, diplomáciai iratokra, szóbeli értesülésekre épülő feldolgozásként született, de forrásai mára elvesztek, így önmaga vált forrássá. Hasonló a helyzet számos ókori történetírói alkotás esetében is.

A forrástan tudománya

Egy alapos forráskiadvány A forrásoknak a történeti kutatásokban való felhasználása során a kutatóknak szigorú szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy forrásukat helyesen és elfogulatlanul tudják értelmezni. A forrásokkal kapcsolatos legfontosabb kutatói eljárás a forráskritika alkalmazása. Ennek legfőbb célja az adott forrás forrásértékének megállapítása. A források kutatása szempontjából ugyancsak fontos, hogy az egyes forrásokat minél több kutató megismerhesse. Ezt szolgálja a források kiadása, publikálása.


A történeti forrásokat, jellegük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk:

- tárgyi források
- íratlan szellemi források
- írott források

Az egyes csoportokba tartozó források feltárása, őrzése és felhasználása több ponton eltér egymástól, ezen forráscsoportokat elsődlegesen más és más tudományterület hasznosítja.
A források nem tárják elénk a történelem minden részletét, ezért a meglévő források segítségével szerzett ismereteket a kutatók a történeti kutatás módszertanának eszközeivel egészítik ki. Tudományos igényű történetírás csakis a történeti forrásokra támaszkodva képzelhető el. A történeti források kutatásának, vizsgálatának elméleti és módszertani kérdéseivel önálló tudományág, a forrástan foglalkozik.

Feladatok, ellenőrző kérdések

1. Mit értünk történeti forrás fogalmán?
2. Magyarázd meg, mi az alapvető különbség a történeti forrás és a feldolgozás között!
3. A történeti forrásoknak milyen nagyobb csoportjait különböztethetjük meg?
4. Szüleid, rokonaid segítségével keress családod történetére vonatkozó emlékeket!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek