A vádlott: Bánk bán
2013/10/08 15:03
1979 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Katona József Bánk bán című tragédiáját jobban megérthetjük, ha szereplői bőrébe bújva explicitté tesszük gondolataikat, motivációikat egy bírósági tárgyalás során a drámaórán.

Kitüntetett pozícióban

Katona József Bánk bán című tragédiája a magyar drámairodalom egyik csúcsa, azonban a mesterségbeli tudás és teljesítmény nem az egyetlen szempont, amelynek mentén több mint figyelemreméltó a tragikus sorsú drámaíró főműve. A Bánk bán ugyanis irodalmunk azon művei között foglal el előkelő helyet, amelyek fontos identitásképző és -hordozó funkciót látnak el; a művet „nemzeti drámánknak” is szokták nevezni. Szimbolikus mivoltát mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy 1848. március 15-én este a forradalmi hangulatban éppen ezt a darabot állították színpadra a Nemzeti Színházban (noha a forradalmi lendület nem engedte, hogy a kompozíció teljes fényében megmutassa magát: az első felvonásnál nem tartott tovább az előadás). A kitüntetett pozíció felelősséggel is jár, amely iskolai keretek között a minél értőbb, behatóbb, részletes vizsgálatban érhető tetten. A megszokott irodalomórai beszélgetéseken kívül a drámai művek akkor válnak leginkább élővé számunkra, ha saját létmódjukban vizsgáljuk őket: a játék közben, lehetőleg úgy, hogy mi is a játék részesei legyünk.

Sok kérdés a haláleset körül

Bár a történelmi Gertrudis ugyan már nyolcszáz éve halott, halálának körülményei még mindig nem teljesen tisztázottak. Ez persze az irodalmi mű szempontjából számunkra kevésbé fontos, viszont amellett nem mehetünk el szótlanul, hogy a drámai fikció tetőpontjának, kulcsjelenetének értelmezhetősége, a királyné meggyilkolása legalábbis problematikus. Mennyire van joga Bánknak élet és halál fölött ítélkezni? Valóban vétkes-e a királyné Melinda megrontásában, amikor őt magát is elborzasztja öccse, Ottó működése? Mennyire közéleti és mennyire magánéleti indíttatású a gyilkosság? Sok a kérdés, és nehezen adható válasz. Az igazság kiderítéséhez teremtsünk hát egy újabb fikciót, és rendezzük meg Bánk bán tárgyalását!

Irodalmi tárgyalóterem

Egy bírósági tárgyalás drámai megrendezése sokféle pedagógiai haszonnal kecsegtet. Mindenekelőtt: javítja a diákok vitakultúráját, gyakoroltatja az érvelés különböző módszereit, rávilágít a meggyőzés módozataira, megtanít meglátni és láttatni ugyanannak a témának több oldalát. Ezenkívül kedvez mind a kooperatív, mind a kompetitív beállítódású tanulóknak, illetve hozzájárul a drámai szereplők jellemének, motivációinak, és áttételesen az őket játszó diákok önnön személyiségeinek jobb megértéséhez.

A tananyagban természetesen a dráma irodalomórai feldolgozásához kapcsolódik szorosan; időtartama pedig mindenképpen több egy-két tanóránál. A tanár szerepe ebben a tevékenységben a kereteket meghatározó „játékvezető”, aki később legfeljebb facilitátorként vesz részt a történésekben. Érdemes a termet minél célszerűbben berendezni a tárgyaláshoz, hogy jusson hely az összes szereplőnek, vagyis a bírónak, az ügyésznek, az ügyvédnek, a vádlottnak, a kiszólított tanúknak, a jegyzőnek, a nézőknek és esetleg az esküdteknek. Ideális esetben a néző szerep betöltetlen marad, mert a csoport minden tagja kap valamilyen szerepet; nagy csoportlétszám esetén azonban lehet a tárgyalásnak közönsége, akik később tapasztalataikat újsághírben fogalmazhatják meg.

judge-hammer1-court-1024x558

Szereplők a vádlottak és a tanúk padján

A tragédia szereplői (akár az időközben eltávozottak is) tanúként jelennek meg; kivéve Bánk, mert ő a tárgyalás fő vádlottja. Ezeket a szerepeket a diákoknak előzetesen behatóan kell tanulmányozniuk, és ki kell találniuk maguknak egy színpadi személyiséget, amelyhez aztán mind szavakkal, mind tettekkel módszeresen ragaszkodniuk kell. Az előzetes megbeszélés alapján tisztázni kell például az adott karakter hanghordozását, gesztusait, szóhasználatát, járását, tartását, esetleg öltözetét, és természetesen a történtekről való tudását. Ragaszkodni kell a szereplő nézőpontjához, át kell jól gondolni, mit látott-hallott, mit nem, kikkel állt kapcsolatban.

Fel kell készülniük a tárgyalás keretét megadó szereplőknek is. A bírónak ismertetnie kell az (előzetesen megbeszélt) időkeretet, az ügyész és az ügyvéd kérésére szólítania kell a tanúkat, valamint vigyáznia kell a tárgyalóterem rendjére. Meg kell hallgatnia minden érvet, mérlegelnie kell döntését, amelyet aztán a végén ki kell hirdetnie, megfelelő indoklás kíséretében. Az ügyésznek és az ügyvédnek fel kell készülnie mondanivalójára, hatékony érveket kell gyűjteniük, rangsorolniuk, és beszélniük kell a tanúkkal. Természetesen a szöveg tartalmának, tényeinek beható ismerete elengedhetetlen minden résztvevő esetében.

Fontos szerep jut még a jegyzőnek is (lehet egy vagy több jegyző): neki kell híven követnie a tárgyalás menetét, feljegyezvén, hogy ki mikor mit mondott. A bíró bármikor kérheti őt, hogy idézzen fel egy korábban elhangzott állítást, vagy foglalja össze az addig elhangzottakat. A tárgyalás végén a jegyző nagy segítségére lehet a bírónak (és esetleg az esküdteknek), hogy a helyes döntést meghozhassák.

Közösségi élmény

A fent vázolt (és természetesen minden pontján módosítható) tevékenység időigényes, azonban nagyon sok pozitív hozadéka van mind pedagógiai, mind közösségi szempontból. Ha a szerepek kiosztását a diákokra bízzuk, az ugyanúgy sokat elmond a közösség (csoport, osztály) működéséről, mint a tárgyalás közben lezajló észrevétlen játszmák, összekacsintások, koalíciók, illetve az egész tevékenységet lezáró nagyon fontos összegző és értékelő beszélgetésen való aktivitásuk is.

További érdekes ötletek:

  • A tanúpozíció remek lehetőség arra, hogy kijátsszuk egymással szemben a konfliktusban résztvevő szereplőket: ültessük ki Melindát és Gertrudist vagy Ottót és Izidórát! Az ügyész vagy ügyvéd kérdéseire válaszolva szépen kiderülhetnek a konfliktus okai és lehetséges megoldásai.
  • Érdemes odafigyelni arra, hogy kik kerülnek a drámajáték legkitüntetettebb pozícióiba: a bírónak, az ügyésznek, az ügyvédnek és Bánknak vélhetően sokkal több szerepe lesz, mint a többi karakternek (bár ez másképp is alakulhat).

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek