A varázsos Ezeregyéjszaka
Farkas Judit
2007/11/23 00:00
1280 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A mesék az egyetemes kultúrkincs meghatározó részei. Alapvető információkat hordoznak arról a korról, amelyben keletkeztek, és rengeteg hasznosítható ismeretet őriznek az emberi életről és az egzisztenciális problémák megoldási lehetőségeiről.

A fordítás nehézségei

Az Ezeregyéjszaka meséinek tizenhat nagyobb meséjét és néhány anekdotáját Honti Rezső fordította magyarra, de nem a hitelesnek tartott eredeti kézirat alapján. A gyerekek számára is készült egy változat Rónay György feldolgozásában, de épp a célközönség miatt ő alapvetően megváltoztatta a kerettörténetet. Rónay verziója szerint az álmatlanságban szenvedő Sahrijár király éjszakai bolyongásai során beleszeret egy lantot pengető lányba, feleségül akarja venni, de a lány a kedvesével együtt megszökik a nem kívánt házasság elől. Sahrijár a város összes szűzlányán bosszút áll – ami egy alapvetően igazságtalan uralkodó képzetét kelti akár a gyerek, akár a felnőtt olvasóban. A magyar olvasóközönség Prileszky Csilla fordításából ismerheti meg a király eredeti indítékát, ami ha nem is legitimálja, de érthetőbbé teszi Sahrijár bosszúját: a király csalódott a női hűségben, mert felesége fekete rabszolgákkal csalta meg őt, ráadásul kiderült, sógornője is hasonló vétséget követett el. A családtagokban való csalódás következménye lett, hogy Sahrijár bizalmatlanná vált az egész női nemmel szemben.

A próbatételek szerepe

Arab lovasok

Annak érdekében, hogy csalódás ne érhesse többet női csalfaság miatt, minden éjjel szűz lánnyal hált, akit másnap megöletett. A büntetés mértéke így is elborzasztó, de a keleti despota léptékével és lehetőségeivel mérhető, saját keserűségével, megalázottság érzetével magyarázható. A keleti mese egyik funkciója épp az, hogy szembesítsen az élet kegyetlenségeivel, miközben fogódzókat kínál azok elviseléséhez. Szimbolikus formában vagy nyíltan kimondva minden mesében megtalálható az a szabályrendszer, amelyet erkölcsi útmutatóként használhatunk a próbatételekkel nehezített életúton.

A falhoz vágott béka esete

Illusztráció a Hófehérkéhez

A mesék kapcsán több tévképzet él a közvéleményben, amelyek egy-egy új fordítás megjelenése ellenére is magabiztosan tartják magukat. A szöveghű Grimm-fordítások 1989-es megjelenése nyomán kiderült, hogy Jancsi és Juliska tulajdonképpen nem más, mint Jánoska és Margitka, sőt egyes mesemotívumok sem jól kerültek át a magyar verzióba: az elvarázsolt (béka)királyfit alakja visszanyerése céljából például nem megcsókolni kell, hanem falhoz vágni. (Az üzenet: ellenszenvünk tárgya nem attól lesz "ember", hogy az undort, félelmet, hányingert legyőzve csókolgatjuk, hanem azáltal, hogy egyértelműen kifejezzük negatív érzelmeinket. És ez micsoda különbség a mondandó üzenetét tekintve!!!!!!!

A mesemondók ősasszonya

Ilyen erkölcsi fogódzóként foghatók fel a Sahrijár királynak ezeregy éjszakán át mondott mesék, melyeket Sahrazád (helytelenül rögzült formában Sehrezád vagy Seherezádé), aki "sok-sok könyvet elolvasott, történelmet, hajdani királyok életét, régi nemzetségek viszontagságait", valamint húga a végzet elkerülése, a király szívének megnyerése – és ezzel a többi lány életének megmentése – érdekében oszt meg velünk. Az autentikus arab nyelvű szövegbe mezopotámiai, görög, perzsa, arab, héber, indiai mesék világa épül bele, így az európai olvasó számára elkülöníthetetlenül egységes rendszernek tűnő mesefolyam több ezer év és egy hatalmas terület kultúrkincsét közvetíti. Sahrazád a legbölcsebb mesemondók egyike, a mesemondók ősasszonya, aki maga is jól tudja, hogy a mese és a mesélés az életben maradás eszköze az ő számára és a gyógyulás útja Sahrijár számára. A csalódottságból és bosszúszomjból ki kell és ki lehet gyógyulni a mesék segítségével.

Az arab meseszövés sajátosságai

Szindbád hajója

Az európai népmeséket ismerő számára szokatlan élmény, hogy a szabályokat betartó, „jó” főhős nem feltétlenül nyeri el jutalmát (általában a királylány kezét, vagy a királyfi szerelmét) az Ezeregyéjszaka meséiben. Váratlan fordulatok, kiszámíthatatlan események követik egymást lenyűgöző, olykor már-már kibogozhatatlan kavargásban. Keretelbeszélések fogják össze a történet füzéreket, amelyek azonban nem különülnek el egymástól – ez megint eltér az európai meseszövés módszerétől – hanem úgy játszanak egymásba, ahogy az arab világra jellemző karavánutak keresztezik egymást. Gyakran előfordul, hogy egy-egy mesébe többször is új történet ékelődik, majd visszatér a fő elbeszélés vonala. A műfaji sokszínűség már csak a mesék hatalmas száma miatt is szükségszerű, a mesemondóknak saját életük védelmében fenn kell tartaniuk a király figyelmét. Regények, állatmesék, hadi, úti és szerelmi kalandok, rémhistóriák, példabeszédek, novellamesék, anekdoták, humoros történetek, csillagászati, orvosi leírások, bölcselkedések, himnuszok és versek követik egymást ezeregy éjszakán át.

A szó becsülete

Az európai szem és fül számára szokatlan és néhol az olvasást, megértést nehezítő sajátosság, hogy míg az európai tündérmesékben a hős beszéd helyett folyamatosan cselekszik, vagyis izgalmas kalandokban van része, addig a keleti mesékben a beszédnek, a szónak – az ígéretnek, az adott szónak különösen – mindennél nagyobb hatalma és becsülete van.

Élet és halál

Csata a halállal

Az pedig különösen "bántja" az európai kultúrában "edződött"ember igazságérzetét, hogy az Ezeregyéjszaka meséiben a jó és nemes tulajdonságok egyáltalán nem befolyásolják a hős életének alakulását. Az Ezeregyéjszaka hősei nem tudják, milyen sors vár rájuk, nem maguk tűzik ki céljaikat, hanem a végzet kiszámíthatatlan szeszélye sodorja őket váratlan kalandokba. A történetek mozgatója a sors és a véletlen, a mesék legfőbb tanítása szerint "Allah betölti azt, ami elrendeltetett", "Allah végzése ellen nincs fellebbezés". És a döntés minden esetben végleges, a történetekben kulcsszerepű halál egy vissza nem fordítható állapot. Itt nincs lehetőség az újraéledésre, amit az európai mesékben az életet visszaadó csodás fű, csodalevél, életvíz, táltoscsikó-lehelet stb. lehetővé tesz. Az Ezeregyéjszaka meséi tehát a sorssal és a halállal való megbékélésre tanítanak.

A csoda eredete

Naszreddin Hodzsa

Az Ezeregyéjszaka varázsa a csodás és a valós világ közötti határok megszüntetéséből adódik: a létező földrajzi helyek, városok és folyók, a szereplők társadalmi és vagyoni helyzetének pontos leírása, a mindennapi élet plasztikus bemutatása jelenti a keretet, másrészt azonban bármikor történhet valami rendkívüli. Egy állat lehet elvarázsolt ember, bármikor betoppanhat egy dzsinn, démon vagy ifrít. A csoda nem a hétköznapiból kiemelkedő vagy a természet rendjét sértő esemény, hanem a mindennapok része, mintegy az emberi létezés tartozéka – de csak abban az esetben, ha mások is tudnak róla, tehát a mese, a történetek részévé válik. Miért olyan lényeges ez? Mert az üzenet a történetben magában van: a saját történetét ismerő és továbbadó ember halálos veszedelemben a maga és mások életét is megmentheti története elmondásával.

Forrás

Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII. kötet (Ford. Prileszky Csilla) Atlantisz Kiadó
ÉS 2000/7 Boldizsár Ildikó

Farkas Judit

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek