Adolphe Ferriére tevékeny iskolái
Szendrei Judit
2007/11/24 00:00
779 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A század elején sorra alapított "új iskolák" kommunikációjának gördülékenyebbé tétele, a tevékenységek egységesítése és koordinálása céljából, a svájci Adolphe Ferrière (1879-1960) alapította meg az "Új Iskolák Nemzetközi Irodáját".

Annak eldöntésére, hogy mely intézmények tartoznak az általa alapított Nemzetközi Irodához, a következő szempontokat vette figyelembe: "az olyan önkormányzattal rendelkezõ falusi bentlakásos iskola, amelyben a nevelést a személyes érdeklõdésre és tapasztalatra alapozzák és a szellemi munkát a műhelyekben és földeken végzett munkával kapcsolják össze". Ezen kitételek és szempontok alapján készítette el 44 "új iskolát" bemutató listáját. 

Az ezt követő években kidolgozta a tevékeny, cselekvő iskola teljes pedagógiai koncepcióját is, amelyet lényeges tartalmi elemekkel bővítettek Montessori és Decroly úttörő reformpedagógiai elképzelései.
Ezeket a bizonyos elemeiben ugyan éltérő, lényegét tekintve azonban azonos értékeket, célokat valló reformpedagógiai irányzatokat képviselő iskolákat nevezte el gyűjtőnéven „école activ”-nak. Ez az elnevezés egyúttal megkülönböztetésül is szolgált a szintén reformtörekvésből született „munkaiskolától”. 

A különbséget elsősorban abban ragadta meg, hogy amennyiben a kérdéses iskola „gyermekpszichológián alapszik”, s munkájával az személyiség egészét, tehát annak teljességét, így érzelmi világát, értelmét és akaratát szólítja meg, tevékeny (aktív) iskolának nevezzük".
Az "aktív iskola" elméleti, filozófiai hátterét, pedagógiai programjának alapját elsősorban a korszak széles körben ismert és elismert francia filozófusa, Bergson gyermekről alkotott gondolatai nyújtották.

Ferrière tudományos vizsgálódásainak tárgya a reformpedagógiai irányzatok koncepciója volt. Így teoretikája, filozófiai gondolkodása gyakran érintette a gyermeki természet mibenlétét. Továbbá ihletet merítethetett Bergson hasonló témában vallott nézeteiből. Nem csupán a gyermeki természet jóságát és tökéletességét hangsúlyozta, mint a reformpedagógiai elhivatott képviselői általában, hanem Bergson gondolatai jegyében a gyermeki aktivitásban megjelenő "életlendületet", a "szellem teremtő önfejlődését" látta mindenek előtt való lehetőségnek a gyermekek tanítása során.
Az "école activ" irányzat másik érdekes jellegzetessége az a töretlen optimizmus, amellyel a gyermeket, s annak veleszületett, gyermek voltához tartozó belső tartalékait, lehetőségeit és oktatásának pozitív távlatait szemléli. Ez megnyilvánul az emberiség jövőjébe vetett feltétlen hitben és a nevelés- oktatás hatékonysága iránt tanusított bizalomban.

E nemes törekvést és hitet tükrözi Ferrière a nevelés céljáról írt mondata: "A cselekvõ iskola a szellemet akarja uralomra juttatni, vagyis az érzést, az intuíciót, az értelmet és az akaratot. Amidőn a szellem úrrá lesz a tudatalatti ösztönök fölött: önuralomra tettünk szert."

Forrás: Pukánszky – Német: Neveléstörténet
Iskolaügy és pedagógia a XX. században

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek