Agrárforradalom a középkorban
Farkas Zoltán
2003/11/26 19:49
2872 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az ezredfordulón Európa gyökeres változásokat élt meg: a mezőgazdaság felfokozott teljesítménye demográfiai robbanást idézett elő, s mindez együtt járt egy új korszak kiformálódásával. Miért és hogyan következhetett ez be? Előfordulhat máskor is?

A nyomáskényszer új távlatokat nyit

Amikor az első ezredforduló elérkezett, az emberek zaklatott lelki állapotban várták a megjövendölt világvégét, a végítéletet. 1032-33, Krisztus halálának 1000. évfordulója, valóban rettegést hozott az európai területekre: 1032-ben éhínség pusztított, a krónikák kannibalizmusról, a holttestek felfalásáról meséltek. Az ezredforduló mezőgazdasága valóban nem volt még képes olyan mennyiségű többlettermény előállítására, ami tartalékok képzését tette volna lehetővé. A rossz hatékonyságú, gyenge szerszámokkal olyan gyenge termésátlagokat értek el, amik a szükségleteket is alig fedezték, így az éhezés, az alultápláltság általános jelenségnek számított. A kevés és gyenge minőségű, nem tápláló élelmiszereken tengődő emberek legyengült szervezetét a betegségek, a járványok könnyen elemésztették.

A zárt, falusi társadalom az önellátásra rendezkedett be. A faluközösségekben élők részben a földesúr saját kezelésű birtokát (más néven: allódium, prédium, majorság) művelték meg robotban, részben pedig "örök használatra" kapott földjeiket. Ezen telkek használata fejében terményjáradékkal tartoztak a föld tulajdonosának. A faluközösséghez tartozhattak olyan földek is, amelyeket egyre kisebb számban szabad parasztok, illetve egyre nagyobb számban föld nélküli szolgacsaládok műveltek meg. A lehetőség a fejlesztésre, a jobb eredményekre azonban már jóval korábban adott volt. Az új, hatékonyabb módszer, a nyomáskényszer már a 8. században ismert volt a cisztercita kolostorok gazdaságaiban, de a társadalom szélesebb rétegei csak a 11. század végére ismerték meg ennek előnyeit. (Európa keleti felén még később, a hospesek közvetítő tevékenységének köszönhetően, a 13-14. századtól terjedt el.)

A nyomáskényszer lényege, hogy a faluközösség, a birtok földjeit először kettő (négy, hat stb.) majd három (hat, kilenc stb.) nagy egységre osztják, és ezeken a közösség által meghatározott növényt kell termeszteni minden parcellán. Vagyis a paraszti telkek nem egy tagban lesznek, hanem egy rész az egyik egységben, egy-egy a másodikban és a harmadikban is található. A kétnyomásos gazdálkodás az őszi és a tavaszi gabona külön-külön termesztését teszi lehetővé, vagyis ha az időjárás okán az egyik vetés rosszul sikerült, még bízni lehetett a másfajta fejlődési tulajdonságokkal bíró másik vetésben. A háromnyomásos technológia még fejlettebb, hiszen az őszi és a tavaszi mellett a legeltetésre is alkalmas ugar lett a harmadik egység. A nyomásrendszerben vált lehetővé egyébként az igavonó állatok számára a takarmány (pl. zab) termesztése is.

Új eszközök, növekvő terméshozamok

A technológiai újdonságok mellett megjelentek az újabb eszközök is. A 10. század végén általánossá lett az aszimetrikus nehéz- vagy forgatóeke. Ennek az ekének a legnagyobb előnye, hogy nehézsége miatt mélyen szántott és meg is forgatta a földet, amivel a termékenyebb rétegek kerültek a felszínre. Ennek az újdonságnak fontos szerepe volt egyébként a vas iránti igény megnövekedésében és a kovácsmesterség szerepnövekedésében is. A nehézeke azonban, ahogyan a neve is mutatja, meglehetősen súlyos eszköz, ezért a hagyományos igavonók és igavonás mellett nem volt használható. A legelterjedtebb igavonó ekkor a nagy erejű ökör, ritkábban az ökörnél jóval gyorsabb ló lett. A szállításban is egyre többször használt ló fogatolását is meg kellett újítani: a szügyhám terjedt el a fojtó nyakhám helyett, valamint az állat patáját védő patkó is mind szélesebb körben megjelent.

A fenti technológiai és technikai újdonságok tették lehetővé, hogy a 12. századra a mezőgazdaság virágzásnak induljon Nyugat-Európában, megjelenjen a többlet, javuljanak az életkörülmények, növekedjen a lakosság száma - és kialakuljon a növénytermesztés és s az állattenyésztés egyensúlya. A krónikák leírásai alapján számolták ki a történészek, hogy a 9. és 13. század közötti időszakban minimum megkétszereződött a termesztett gabona mennyisége, de Franciaország egyes sík területein 8-10-szeres hozamnövekedést is regisztrálni lehetett. A korabeli feljegyzések tanúskodnak egy másik újításról is: megjelentek a nemesített, nagyobb hozamot produkáló növényfajták: pl. a tönkölyt felváltotta a búza.

Egy 11. sz-i paraszt szolgáltatásai

"Itt felsoroljuk mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a parasztoknak Hurstbourne-ben teljesíteniök kell. Először minden hide-ról 40 pennyt kell fizetniök az őszi napéjegyenlőség idején, és 6 mittan sört és 3 sester búzát kenyérnek, és fel kell szántaniok 3 acre-t a saját idejükben [robotban], és bevetni azt saját gabonájukkal, és behozni azt a földesúr csűrjébe saját idejükben, és 3 font árpát adni mint bért, és fél acre rétet lekaszálni saját idejükben és boglyába rakni azt és gondoskodni 4 fother hasított fáról mint bérről, azt rakásba rakni a saját idejükben, és gondoskodni 16 pole kerítésről mint bérről, hasonlóképpen saját idejükben, és Húsvétkor adniuk kell 2 anyajuhot 2 báránnyal - mi 2 fiatal juhot felnőtt juhnak számítunk -, és nekik kell megmosniuk a juhokat és megnyírni őket a saját idejükben és dolgozni, ahogy nekik megparancsolják minden héten, kivéve hármat - egyet télközepén, a másodikat Húsvétkor, a harmadikat Búzaszentelő Napok idején."

Feladat

  1. Miután figyelmesen elolvastad a forrást, gyűjtsd ki, hogy hányféle szolgáltatással tartozott egy jobbágy!
  2. Ezután csoportosítsd a szolgáltatásokat!
  3. A szolgáltatások alapján értékeld, hogy milyen technikai, technlógiai fejlettségű lehetett a gazdaság és a mezőgazdasági termelés!

Forrás

  • Katus László: A középkor története. Pannonica - Rubicon Kiadó, 2000
  • Henri Pirenne: A középkori gazdaság és társadalom története. Gondolat, 1983
  • Európa és Közel-Kelet. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó Bp., 1978

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek