Ahol az iskola sikertörténet IV
Farkas László
2004/08/03 02:05
682 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Esettanulmányokkal folytatjuk a japán oktatási rendszer bemutatását.

Körzeti Oktatási Tanács, Kawasaki Város, Kanagawa Prefektúra

Kawasaki a Tokióval határos Kanagawa prefektúra egyik erősen iparosított városa. Egy és negyed milliós lakosságát 118 alapfokú, 57 alsó és 27 felső középfokú iskola szolgálja ki. A kormányzat új, oktatási decentralizációt előirányzó előterjesztéseit jóval megelőzve jelentős haladásokat könyvelhetett el a közösségépítés és a közösségi bázisú iskolaszervezés területén. A város 1985 óta részt vesz az iskolákat a helyi közösségekkel összekötő programban, amelynek keretében kezdeményezte az Alsó Középfokú Iskolai Körzetek Oktatási Tanácsainak (röv.: Regionális Oktatási Tanácsok) felállítását. E tanácsok fő céljai a következők:

  • gyermeknevelési és felnőttoktatási hálózat, illetve konszenzus kialakítása a térségben a szülőkkel, tanárokkal, helyi lakosokkal való konzultáció révén;
  • a lakosok bevonása a régió oktatási folyamatába, véleményük beépítése az iskolai irányításba;
  • együttműködés a körzet oktatási alapon szerveződő csoportjaival (pl. gyerekszervezetek, sportegyesületek), és e csoportok működésének összehangolása annak érdekében, hogy új irányokat szabjanak a helyi közösségi oktatásnak;
  • a közösségi tevékenységek támogatása a fiatalok lakta körzetekben az egészséges fejlődés érdekében;
  • a lakosok felnőttoktatási igényeinek megállapítása, az igények kielégítésének elősegítése. 1989-90-ben kísérleti alapon három alsó középfokú iskolai körzetben állítottak fel Regionális Oktatási Tanácsokat. 1997-re már az összes ilyen körzetben, továbbá hét igazgatási körzetben is megszerveződtek. A tanácsok elsősorban a felnőttek, a gyerekek és közösségeik kapcsolatára koncentrálnak. A hálózatépítés, a részvétel és a konszenzus a mozgalom három kulcsfogalma. Lényegében tanácsadási és támogató szerepkört kívánnak betölteni az iskolák vonatkozásában, ám döntéshozatali funkciókkal nem bírnak.

A Regionális Oktatási Tanácsok létszáma negyven körül mozog. A tagok három körből kerülnek ki: a Szülő-Tanár Szövetség, a körzeti szervezetek és más, a helyi gyerekeket összefogó szerveződések képviselői; a lakosok bizottságának tagjai; a gyerekek oktatásával és jólétével foglalkozó tanárok és adminisztratív alkalmazottak, valamint ifjúsági központok, kulturális központok és közösségi házak munkatársai. A tagokat nem választják, hanem általában az egyes szervezetek jelölik. Arra is lehetőség van, hogy egy érdeklődő helyi lakos húsz másik ajánlása alapján bekerüljön a tanácsba. A tanácsok kialakítása nem könnyű, hiszen olyan, az iskola iránt érdeklődő, elkötelezett emberek részvételét feltételezi, akiknek idejük is engedi a rendezvények látogatását. Emellett a megbeszélések helyszínének megtalálása sem mindig egyszerű feladat. A tagok maguk választják meg az elnököt. Önkéntes alapon dolgoznak. A tanácsok munkája az albizottságokban folyik. Az egyik bizottság például felvázolja azon körzetek térképét, ahol a gyerekek biztonságos körülmények között játszhatnak, a másik hírújságot szerkeszt a tagok számára. Igen jelentősnek bizonyult egy 100 diákra tervezett munkatapasztalat-program elkészítése is. Kawasaki oktatási programjában az erkölcsi és állampolgári nevelés keretein belül kitüntetett figyelmet szentelt az emberi jogoknak, különösen a gyermekek jogainak. Ez fontos aspektusa a közösségi oktatás egészének. Igazgatóik javaslata alapján kiválogatott tanárok számára szakmai továbbképzések indultak. A tanács munkája és az emberijogi oktatás között szerves a kapcsolat.

A Rinko Alsó Középfokú Iskola egy belvárosi, ipari körzetben helyezkedik el. A lakosok többsége kétkezi munkás. A 300 tanulót 22 tanár oktatja (nem számítva az igazgatót, az igazgatóhelyettest, valamint az egészségtanárt). 1997-ben a Regionális Oktatási Tanács és az igazgató hangsúlyozta, hogy az iskolának erősítenie kell partneri kapcsolatát a szülőkkel és a közösséggel. "Az iskola minden tevékenységének a gyerekek javát kell szolgálnia" - ez volt közösen megfogalmazott cél, amelynek elérése nem bizonyult könnyű feladatnak. Az igazgató fontos szerepet tulajdonított a tanáccsal való kapcsolatnak. Azt kívánta, hogy a szülők is vegyenek részt a munkában, hiszen véleménye szerint általában csak úgy tekintenek az iskolára, mint afféle gyermekmegőrzőre: "A tanács egyik legfontosabb célja, hogy szisztematikusan megteremtse a szülők érdekérvényesítési fórumait." Szerinte a tanács "hidat épít az iskola és a tanulók otthonai, az iskola és a közösség, az iskola és a helyi irányítás között". Elismerte, hogy mivel oly sok érdek jelenik meg a tanácsban, igen nehéz egyetértésre jutni. A siker a résztvevők kvalitásain múlik. Mint mondta, "az aktív tanácsok aktív tagokat, különösen aktív helyi lakosokat igényelnek. A többiek ugyanis más szervezetekben is részt vesznek, azaz igen elfoglaltak". A tanács egyik tagja, környékbeli személy, aki húsz helyi lakos ajánlása alapján került be és korábban maga is pedagógus volt, elmondta, hogy a negyven tagból körülbelül tizenöten tartoznak az aktív maghoz. Rámutatott, hogy a tanács és az egyes albizottságok gyakran iskolaidőben üléseznek, s ez az aktív dolgozóknak, kisgyerekes szülőknek nem kedvez.

A tagság kontinuitása is érdekes kérdéseket vet fel. A helyi lakosok fluktuációja, a tagok ráérő ideje és más kényszerítő körülmények, valamint a tanárok folytonos áthelyezései nehézségeket okoznak a tudás és tapasztalat felhalmozásában, ami nélkülözhetetlen az ilyen típusú, önkéntes alapon szervezett mechanizmusok hosszú távú működtetéséhez. A tanács anyagi támogatást kap a várostól, de az 1996-ban juttatott 400 000 jent mostanára, a helyi önkormányzati költségvetés csökkentése következtében megfelezték. A támogatást publikációkra, vendégelőadók honorálására és ehhez hasonló célokra szánják. Közvetlenül a tanács elnökének folyósítják, akinek évente költségvetési beszámolót kell készítenie. A nagy súlyú titkári pozíciót az 51 tanácsból 46 esetében tanár tölti be, munkáját a város által a testületbe delegált öt hivatalnok egyike segíti. Ezek a szakemberek ismerősen mozognak az oktatás és az iskolairányítás területén, ők adják a tanács munkájához szükséges szaktudást. A Regionális Oktatási Tanács által felvetett olyan kérdések, amelyeket ezen a szinten nem lehet eldönteni, a hét Közigazgatási Körzeti Oktatási Tanács egyikéhez kerülnek. Ezek fogják össze a Regionális Oktatási Tanácsok munkáját. Ami a város egészét illeti, e tanácsokat olyan intézménynek tekintik, amelyek hozzájárulnak a közösségi szellem erősítéséhez ebben a feszültségekkel teli városban. Mivel e tanácsokat Kawasakiban alkalmazták először, az itt szerzett tapasztalatokat egyetemi kutatók értékelik, s minden bizonnyal hatással lesznek az oktatásirányításra is.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek