Ahol az iskola sikertörténet: Japán
Farkas László
2004/07/07 10:35
1167 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az elkövetkező néhány héten - az Iránytű oldalain - néhány olyan ország iskolarendszerét szeretnénk bemutatni, amelyekről köztudott, hogy gazdasági sikereik egyik hosszú távú biztosítéka a tudatosan felépített és gondozott oktatási rendszer.

Japán

  • Ország területe négyzetkilométerben: 378 000
  • Népesség (1998): 126 486 000
  • Egy főre eső GDP (1999): 24 500 USD
  • Oktatásra költött összeg a GDP százalékában (1997): 3,6%
  • Egy diákra eső összeg (1998): N. A.
  • Pedagógusok fizetése (1998): 21 899-52 867 USD (alapfokú oktatás)
  • 21 899-54 465 USD (középfokú oktatás)

Források

  • Labour Force Statistics: 1978-1998 (Munkaerő-statisztika, 1978-1998) ,
  • OECD, Paris, 1999; Main Economic Indicators (Fő gazdasági mutatók),
  • OECD, Paris, April 2000; Education at a Glance -OECD Indicators 2000 (Pillantás az oktatásra - OECD-mutatók) ,OECD, Paris, 2000.

Országháttér

Az 1960-as évektől kezdve Japán jelentős gazdasági fejlődést produkált, amelynek alapja kezdetben a gyáripar volt, ám később egyre inkább a szolgáltató szektorra helyeződött át a hangsúly. 1997-re már a foglalkoztatottaknak már csupán 5,5%-a dolgozott az elsődleges iparban, 31,9%-a a másodlagos iparban, 61,8%-a pedig a harmadlagos iparban helyezkedett el. 1997-ben a folyamatos gazdasági növekedés megtorpant, ezért felmerült az ipar és a kereskedelem szerkezetváltásának igénye. Ez egybevágott a globalizációs folyamatokra, különösképpen a telekommunikációs technológiára fordított figyelem növekedésével, amely az oktatásban is reformokat eredményezett.

Demográfiai értelemben Japán intenzív urbanizáción ment keresztül, a vidék pedig nagymértékben elnéptelenedett. A kormányzatnak szembe kell néznie a születési arányszám csökkenésével, a nukleáris családmodell elterjedésével, az öregedő társadalom fenyegetésével. Az egész országban nőttek az oktatással kapcsolatos elvárások, a szülők jó nevű iskolákba szeretnék íratni gyerekeiket, hogy onnan színvonalas egyetemre kerüljenek, és lehetőség szerint magas presztízsű állást szerezzenek. Ezek ez elvárások egyre inkább kiterjednek a nőkre is. A társadalmi mobilitás, a magas életszínvonal és oktatási nívó fenntartása szoros összefüggést mutat.

A közigazgatás hagyományosan központosított Japánban, ám az utóbbi években fontos döntések születtek a közszféra, így az oktatás deregulációjára és decentralizálására. Erre irányult az az 1999 júliusában elfogadott törvénycsomag is, amelynek végrehajtását 2000 áprilisában kezdték meg. Ezek az alapvető tendenciák visszaköszönnek az oktatási reform országos, regionális és helyi szintjein is. 1996-ben a második Hashimoto-kabinet oktatási reformokba kezdett párhuzamosan a gazdasági struktúra, a pénzügyi szerkezet, a szociális támogatási rendszer és a fiskális struktúra átalakításával. Később az Obuchi-kabinet is fő feladatai egyikének tekintette az oktatás modernizálását. 2000 márciusában létrehozta az Oktatási Reform Országos Bizottságát, amelynek tagjai - kiemelkedő személyiségek - tanácsadó szerepkört töltenek be a miniszterelnök mellett.

A japán állami iskolarendszer a következők szerint épül fel

  • kötelező alapfokú iskola (hatéves),
  • kötelező alsó középfokú iskola (hároméves),
  • választható felső középfokú iskola (hároméves),
  • egyetem (négyéves) vagy főiskola (kétéves).

1999-ben új, egységes középiskolai rendszert vezettek be (hatéves oktatással), amely háromfajta intézményt foglal magába: az egységes középiskolákat, az együttesen alapított alsó és felső középfokú iskolákat, valamint regionális alapon együttműködő alsó és felső középfokú iskolákat.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek