Akciókutatás és a tanulás fejlesztése
Ferenczi Anita
2004/07/13 11:14
1284 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Havas Péter tanulmánya bemutatja az akciókutatás (action research) legelterjedtebb fogalmi értelmezését és szerepét a tanulás fejlesztésében. Elemzi, hogy a gyakorló pedagógus önreflexiói hogyan juttatják el őt magát (és a kutatókat) a valós pedagógiai folyamat mélyebb megismeréséhez.

Akciókutatás a pedagógiai munkában

Az értékeléssel, minőségbiztosítással foglalkozó szakirodalomban már a hetvenes években feltűnik az akciókutatás fogalma, amely elsősorban az elvégzett tevékenységre irányuló reflexiókat foglalja össze. A célszerű emberi tevékenység (action) eredménye összevethető és kutatható (research) annak a célkitűzésnek a tükrében, amelynek érdekében történt meg mindaz, ami e tevékenységi folyamatban realizálódott. Az akciókutatás kiindulópontja tehát a kritikai és értékelő-önértékelő szempont, célja a tevékenység javítása, optimalizálása. Ez a jobbító szándék azonban nem parttalanul, megfoghatatlan széles áradásban szóródik szét, hanem fokuszál az eredetileg kitűzött cél(ok)ra. A pedagógiai gyakorlat akciókutatása tehát az adott tanulási-tanítási tevékenység célját veti össze a megvalósult eredménnyel. Ez az összevetés a pedagógus nevelőmunkájának részeként alkalmas eszköz saját tevékenységének mélyebb, elemzőbb és tudatosabb megismeréséhez, egyben önértékeléséhez is. (...)

Kutatási módszerként az akciókutatás ciklikus, ismétlődő tevékenységek elemeiből épül fel, azaz nem a kiindulási kérdés, adatgyűjtés, elemzés, következtetés utat járja be. Azt feltételezi, hogy a felismerések és cselekedetek egy állandósuló körfolyamatban, a visszakapcsolások láncolataiban alakulnak ki, melyben mindig az hangsúlyos, amiben a pedagógusok helyesen járnak el, ugyanakkor állandóan szükség van a gondolatok és akciók újragondolására, korrekciójára, javítására. A folyamat vége más, mint a kutatás hagyományosabb felfogásaiban: nem az, hogy az oktatást jobban megértjük, s így az eredmények alkalmazását megkönnyítjük mások számára, hanem az ellentmondások meghatározásának állandó folyamatát jelenti, és ezzel segít etikailag védhető, újabb akciók tartalmának és helyének meghatározásában. (...) Az akciókutatás tehát arról szól, hogy mindennapi dolgokat viszünk be az oktatás gyakorlatába, és ott kicsomagoljuk, hogy megvizsgáljuk fogalmi-logikai, személyes-szervezeti és más jelentőségüket. Az akciókutatás különleges sajátossága, hogy a folyamatot a tartalommal együtt hangsúlyozza, nem csak a folyamat kimenettartalmát mint kívánatos végeredményt. Lehetővé teszi, hogy a diákok teljesítményén túl a tanulási folyamatra, valamint a kettő kölcsönös egymásra hatására összpontosítsunk.

Az akciókutatás mint önreflektálás

A pedagógiai gyakorlathoz kapcsolódó adatok, illetve tapasztalati információk gyűjtésében az akciókutatás azt hangsúlyozza, ahogyan a tanítást az oktatók saját személyes intuícióikban élik meg, majd megítélik, és ez segít a "jó tanításról" vallott elképzeléseiket elhelyezni a pedagógiai folyamatban részt vevő más szereplők (szülők, gyerekek, tanárképzők, a közösség, az állam stb.) által kialakított képek között. Ez a gyakorlat elősegíti, hogy az oktatási folyamat mindvégig problémák és azok megoldási kísérleteiből álló szekvenciák együtteseként jelenjen meg a pedagógus személyes világában. (...) E folyamat eredményeképpen a seregnyi nehézségen keresztül felismerhetjük a kommunikáció új hálózatainak építése során a "partnereinkkel", azaz diákjainkkal, a szülőkkel, kollégákkal és a szakértőkkel való együttműködés jelentőségét és szerepét. (...) Az akciókutatásba való bekapcsolódás egyik fő előnye az, hogy a pedagógusok "kezdik tudni" és nem csak "remélik" nevelőmunkájuk sikerességét. Az akciókutatás egyrészt abban segít, hogy a pedagógusok képesek legyenek alternatívákat keresni mindenkori munkájukban, másrészt segít reprodukálni azt, ami már működik. Az akciókutatás nemcsak a tantermi közösséget fejlesztő stratégia, hanem eszköz arra is, hogy a gyakorlatban dolgozók meglátásait nyilvánossá tegyék azzal a környezettel együtt, melyben dolgoznak.

Az iskolai és a tantermi akciókutatás

(...) Az iskolai akciókutatást fejlesztő szakemberek, kutatók kívülről kezdeményezik, ők határozzák meg a módszereket, és ők irányítják (motiválják, értékelik) az egész folyamatot. Ebben az esetben a kutatásban részt vevő pedagógusok pusztán végrehajtói egy folyamatnak, még akkor is, ha a fejlesztő szakemberekkel partneri a viszonyuk. Nem meglepő tehát, hogy a tantárgyi (vagy módszertani) fejlesztés befejezése után az iskolában általában nem folytatódik az akciókutatás. A fejlesztő szakemberek elsősorban azért vonnak be pedagógusokat az innovációba, mert úgy gondolják, hogy ennek segítségével növekedhet a tanulás-tanítás természetéről való tudás, gyarapszik a szakmai bölcsesség. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem az ismeretbázis növeléséről van szó, hanem az oktatási gyakorlat jobb megértéséről. (...) Ahhoz, hogy az akciókutatás a fejlesztő szakemberek távozása után is része maradjon az iskola életének, az kell, hogy a pedagógusok megértsék annak gyakorlati hasznát. Ha a fejlesztő pedagógusokat egyenrangú félként vonják be a kutatásba, akik saját maguk (is) meghatározhatják, mire irányuljon ez a tevékenység, akkor a tanár nem végrehajtói szerepben látja magát, hanem szakértőként (s ilyennek látják mások is). Amikor pedig pedagógusok kezdeményeznek akciókutatást, gyakran olyan területekre irányítják a figyelmet, amelyek korábban nem voltak a fejlesztők látóterében. (...)

Az önreflexió és a reflektált gyakorlat

A tanulási-tanítási folyamatban összegyűlő benyomásokat, tapasztalatokat a pedagógusok emlékezete személyes logikában tárolja, későbbi feldolgozásában is a személyes fogalmi kereteket, a pedagógiai munkáról alkotott kognitív sémákat használja. Az akciókutatásra való felkészítés-felkészülés során ezeknek a konceptuális kereteknek a megalkotása, újraképzése és tudatosítása zajlik. Ebben a folyamatban döntő a fejlesztő pedagógus nyitottsága, tanulékonysága és kritikai-önkritikai képessége. (...) A pedagógus önreflexiója a saját szakmai tevékenységével kapcsolatos önértékeléshez kapcsolódik. Amennyiben ez rugalmas, plasztikus, nem kötődik merev módon egy "bebetonozottan" rögzült énképhez, akkor alakítható, fejleszthető. (...)

Az akciókutatás fenntarthatósága

(...) Ha az akciókutatás csak más tanári tevékenységek (az órák megtartása, dolgozatjavítás, tantervírás, tanácsadás, szakmai szervezeti tevékenység, másodállások stb.) mellett létezhet, akkor mentesíteni kell a pedagógusokat bizonyos feladatok alól, vagy megfelelő kompenzálást kell nyújtani. Az idő és a konkrét munkaidőalap részesedésének meghatározása lényeges kérdés ebben a tekintetben. Az akciókutatás térben és időben akkor tud a tanítással és a szakmai élettel összhangba kerülni, ha ez a tevékenység az osztályban zajlik. A pedagógus önfejlesztő akciókutatása ugyanis időbeli és térbeli. Ha az akciókutatási folyamatnak megfelelően módosítja az osztályban végzett munkáját, máris másképp értelmezi a tanítási-tanulási helyzetet. (...) Bizonyos fejlesztő pedagógusok szerint akkor valósulhat meg az önfenntartó akciókutatás, ha egyre több tanár vesz részt ebben a tevékenységben a kívülről inspirált fejlesztési és akciókutatási projekteken kívül is.

Lényeges, hogy az akciókutatás "agendája", azaz tematizálása, szempontjai és munkaterve a tanároktól eredjen. Saját maguknak kell megfogalmazniuk a kutatandó kérdéseket, területeket, szempontokat és meghatározni a bevonandó partnerek körét is. (...) Az együttműködési, kollaboratív minőség úgy tartható meg, ha a folyamatba olyan mechanizmusokat építünk be, amelyek ezt megkövetelik. Például tantárgyi szakmai csoportokkal való találkozók, konferenciák, szakmai műhelybeszélgetések, hírlevelek, melyekben a tanárok megoszthatják tapasztalataikat másokkal. (...) Az iskolai élet belső világának demokratizálása, a tanulószervezetté válás nagyobb esélyeket nyithat az akciókutatásnak, mint az oktatás minőségét javító munkaeszköznek.

  • Cikkünk Havas Péternek az Új Pedagógiai Szemle című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján készült.

Kép forrása

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek