Alpok - Takarók, gleccserek, csúcsok.
Juhász Zsolt
2006/06/02 08:00
7374 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Alpok kontinensünk gerincén húzódik, s ezernyi szállal, alapvetően rányomja bélyegét a földrész arculatára. Tekintsük röviden át Európa legmagasabb hegységének kialakulását, szerkezetét és formavilágát!

Az Alpokról készült műholdkép

Az Alpok Európa legmagasabb hegysége. Vonulatai a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig mintegy 180 km szélességben húzódnak K-Ny-i irányban közel 1200 km hosszúságban. 7 ország (Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország, Liechtenstein, Ausztria és Szlovénia) osztozik területén. Alapvető szerepet játszik a kontinens életében, ez megmutatkozik pl. abban, hogy markánsan elválasztja a mediterrán, óceáni és kontinentális éghajlatú területeket vagy abban, hogy centrális földrajzi helyzete lévén a közlekedési- és tranzitvonalak tengelyében található, s több évezredes kultúrtáj révén alapvetően rányomta bélyegét az európai történelemre. Hágóit a különböző népek évezredek óta használják átkelésre, a helyi lakosság, az átmenőforgalom, valamint a nagyarányú turizmus okozta terhelése pedig mára oly mértékben megnőtt, hogy ez lassan eléri a terhelhetőség határát. Az Alpok fiatal hegylánc, az egykori Laurázsia és Gondwana összeütközésének valamint a köztük lévő Tethys őstenger üledékeinek fölgyűrődése eredményeként jött létre a földtörténeti közép- és újidő során.

Az összeütközés eredményeként óriási térrövidülések mentek végbe, hatalmas áttolt takaróredők képződtek és kialakult az Alpok jellegzetes szerkezete, amelyben a kőzettípus és a területi elhelyezkedés alapján három jellegzetes takarót különíthetünk el. A még variszkuszi elemeket is tartalmazó helvéti takaró az egykori laurázsiai területeken képződött a középidő elején. A pennini takaró a Gondwana és Laurázsia között elhelyezkedő óceáni medencék térségéhez tartozó kőzetekből áll, míg az ún. kelet-alpi takaró a Gondwana északi partszegélyén képződött, nagy tömegű vastagpados triász üledékeket (mészkő, dolomit) jelenti. E három takarórendszer a lemeztektonikai mozgások következtében egymás fölé torlódott, majd az eltérő mértékű lepusztulás térben jól differenciált felszíni előfordulást eredményezett.

A Matterhorn

Nagyjából a Bodeni- és Comói-tó közti vonal mentén két részre, Nyugati- és Keleti-Alpokra oszthatjuk a hegységet. A jóval magasabb Nyugati-Alpok területéről a Kelet-Alpi üledékes rétegek már lepusztultak, így ezen a terülen főleg a helvéti és pennini szerkezet bukkan a felszínre, míg az átlagban 800 méterrel alacsonyabb Keleti-Alpokat, mint azt neve is mutatja, főként a kelet-alpi takaró borítja, ahol az idősebb kristályos és átalakult helvéti és pennini szerkezetek csak egyes, ún. tektonikai ablakokon keresztül bukkannak a felszínre (pl. Magas Tauern). Az Alpok felszínformái között a magashegységi eljegesedett formakincs iskolapéldáit találjuk meg. A hegység arculatára az elmúlt közel kétmillió év eljegesedései nyomták rá bélyegüket. Az Alpok teteje, a 4807 méteres magasságával, Európa legmagasabb csúcsát is magába foglaló Mont Blanc csoport ma is a hó és jég birodalma. Gyönyörű, csipkézett hegygerincek és csúcsok formálódtak, amelyek közül az egyik legnagyszerűbb a svájci-olasz határon található Matterhorn fenséges kárpiramisa. A völgyekben hatalmas jégárak húzódtak, s bár a gleccserek legtöbbje visszahúzódott, ma is számos jégfolyóval találkozhatunk.

A legnagyobb a svájci Aletsch-gleccser, amely több tucat km-es hosszával messze kimagaslik társai közül. Érdekesek a Mont Blanc nyugati lejtőinél húzódó gleccserek, amelyek a bőséges hóutánpótlás, a nagy magasságkülönbségek és a meredek lejtők miatt igen gyorsak, sokkal sebesebben haladnak a többi alpi jégárnál. Közülük is kiemelkedik a Mer de Glace, amely általános vélekedés szerint a kontinens leggyorsabban mozgó jégfolyama. A Keleti-Alpok gleccserei jóval szerényebb méretűek, Ausztria legnagyobb jégárja a Magas Tauernben található Pasterzee-gleccser "mindössze" három-négy km hosszú. Az Alpi gleccserek az utóbbi évtizedekben látványos olvadásnak indultak. A legszemléletesebben ezt a Rhone-gleccser példája mutatja, amely évente akár tíz métert is hátrálhat, s amely a 20. század első évtizedei óta több mint 150 métert veszített hosszúságából.

Egy SDT-ben található videót tekinthetsz meg a gyűrődésről ha ide kattintassz.

Az egykori jégárak helyén széles teknővölgyek húzódnak, amelyeket a jég a mellékvölgyekhez képest túlmélyített. Így jöttek létre az Alpokra oly jellemző függő völgyek, amelyek patakjai látványos vízesések formájában csatlakoznak a fővölgy vízfolyásaihoz. A svájci Lauterbrunnentall, a "Vízesések-völgye" az egyik legfestőibb fővölgy-függővölgy rendszer. Az egykori gleccserek néha annyira bevágódtak a kőzetbe, hogy elvégződésüknél egy küszöb alakult ki, amely az elolvadt jégaár vizét nem engedi elvezetni, s így hosszú, elnyúló fjordos tavak maradtak vissza. Az Alpok déli részén, az olaszországi Comói-tó, a Lago Maggore vagy a svájci Luganói-tó a fjordos tavak legszebbjei közé tartoznak, míg a tőlük nem messze található Garda-tó vizének felduzzasztásában, a gleccserüledék, a moréna is szerepet játszott. A gleccserek születési pontjainál, a cirkuszvölgyekben, kárfülkékben pedig rengeteg csillogó tengerszem utal a közelmúlt jégkorszakaira.

Látványosak továbbá a szurdokok, amelyeknek sokszor teljesen meredek völgyfalaik alig engedik be a napfényt. A Felső-Rajna Via Mala szurdokvölgye vagy az ausztriai Liechtensteinklamm a legszebbek közé tartozik. A vonulatok hágói (pl. Bernina, Kis- és Nagy-Szent Bernát, Brenner stb.) jó közlekedési lehetőségeket kínálnak, s a történelem során a népek folyamatosan használták őket átkelésre. A tranztiforgalom kielégítése céljából mára rengeteg autópályát létesítettek, s a hegyek testébe igen sok, több km-nyi alagutat is vájtak. Ma már sajnos az autópályák, az alagutak, a hegyoldalakban a fokozott erózióval fenyegető sípályák, az egyre-másra épülő turistacentrumok épp oly jellegzetességei az agyonterhelt hegységnek mint a smaragdzöld alpesi rétek, vad sziklák és sűrű fenyvesek, amelyek egyre kisebb területre szorulnak vissza.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek