Anglicizmusok 2. rész
2002/02/12 00:00
2000 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A legtöbb ember idegenkedik az új szavak és kifejezések elsajátításától, arra hivatkozva, hogy a szókincsfejlesztés rengeteg időt és türelmet igényel. Az angol kifejezések eredetével foglalkozó sorozatunk segítséget szeretne nyújtani azoknak a nyelvtanulóknak, akik szívesen bővítenék ismereteiket újabb anglicizmusokkal, valamint könnyebben tanulnak, ha egy adott szóról eszükbe jut egy anekdota.

Angol kifejezések 2.

It's Greek to me - " Ez számomra kínaiul van" /magyar változat szerint/

William Shakespeare, "Julius Caesar" című darabjában jelent meg először ez a kifejezés:

"Those that understood him smiled at one another and shook their heads; but for mine own part, it was Greek to me".

A népszerű anglicizmus - későn publikált változata ellenére - egészen a Római birodalomig nyúlik vissza - "Graecum est; non potest legi" (It is Greek; it cannot be read). A legendák szerint a görög nyelv nagy bosszúságot okozott a nem nyelvész adottságokkal rendelkező római helytartóknak, mindez természetesen nem intelligencia és nyelvtudás kérdése volt, hanem ezek az iratok olvashatatlan, értelmetlen fogalmakat tartalmaztak.

Touch wood, knock on wood - amerikai - Kopogd le a fán!

Ősi szerencsekívánó szóösszetétel, a legtöbb nyelvben, így a magyarban is fellelhető. A kereszténység kezdeti korszakában - amikor még minden fának lelke és embergyógyító kisugárzása volt - a kopogás és az érintés egy rituális szertartást keltett életre. Egyes források szerint azért éppen a "fa" szerepelboldogságot előidéző szimbólumként,mert a Megváltó keresztje is ebből készült, így egyenesen az isteni kegyelemmel van összefüggésben. Az ír tündérlegendák tanúságai szerint a fatörzsön azért is tanácsos kopogni, mivel a szerencsehozó törpéknek így fejezhetjük ki hálánkat a bennünket ért boldogságért /melyet természetesen ők okoztak nekünk/.

It ain't over till the fat lady sings - kissé szabadon - "még nincs veszve semmi"

A kifejezés az opera műfajával van kapcsolatban, és a műsor végén lévő zenés fináléra utal. Az előadások többségében a történet egy szóló énekesnő műsorszámával zárult, aki - a kifejezés eredetét tekintve nem lehetett nádszálkarcsú, hanem a dívák többségéhez hasonlóan telt idomokkal rendelkezett. Így a kevésbé műértő közönség csupán akkor szabadulhatott, ha a "kövér hölgy" végre befejezte az áriáját - tehát amíg énekelt, nem volt menekvés a teremből. Egyes nyelvészek szerint ez az anglicizmus a sportpályákon is igen gyakran elhangzott: a vesztésre álló csapat szurkolótábora gyakran használta a kifejezést, kitartásra buzdítva a hazai csapatot, és megfélemlítve az ellenség győzelmét galádul ünneplő szurkolótábort.

"once in a blue moon" - magyar megfelelője - ritka mint a fehér holló /tehát valami esemény, jelenség előfordulási esélye a csodával határos./

A "majdnem lehetetlenre" utaló kifejezést a magyar nyelvben a "fehér hollóval" szokták jelölni, az angolok viszont egy különös égistestet, a "kék holdat" használják a ritka dolgok ábrázolására. A kifejezés eredete egészen a XVI. századig nyúlik vissza, a képtelen és abszurd jelenségekre ugyanis ebben az időszakban az alábbi szavakat használták: "They would make men believe ... that the Moone is made of greene chese" - a ritkán előforduló eseményeket pedig a "once in a blue moon" szóösszetétellel jellemezték. 1948-ban Charles Earle Funk megfejtette a kifejezések értelmét: a "zöld sajt" az új teliholdra utal, a kék hold pedig arra a jelenségre, amikor az égitest körvonalai kibontakoznak, és a Föld rávetődő fényében csakugyan kéknek látszik. Ezt a feltevés azonban a legkevésbé sem támasztja alá a kifejezés mai értelmét, mely szerint a "once in a blue moon"- csupán ritkán előforduló jelenségre utalhat. A szokatlan anglicizmus rengeteg bonyodalmat okozott a nyelvészeknek, így számos egymásnak ellentmondó változat született a "kék hold" jelenség magyarázatára. Donald W. Olson és Roger W. Sinnott az asztrológiát hívta segítségül: egy évben összesen 12 alkalommal keletkezett újhold, amelynek a kutatók minden alkalommal egy nevet adtak. Abban az esetben viszont, amikor a 13. égitest is megjelent, a tudósok afféle csodabogárnak, "kék holdnak" bélyegezték. Egy másik lényegesen egyszerűbb magyarázat szerint a hold időként csakugyan kéknek látszik, mivel a levegő felső rétegeibe került piszok szokatlan árnyalatot kölcsönöz neki, az erdőtüzek és vulkáni kitörések következményeként kialakult füstfelhő is közrejátszik a nem mindennapi "design" kialakulásában.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek