Anonymus
Farkas Zoltán
2004/03/16 08:48
2862 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyar történetírás talán legismertebb de biztosan legvitatottabb alakja az a szerző, akit nevének és személyének ismeretlensége miatt Névtelennek, latinul Anonymusnak nevezünk. Róla szól ez az írás.
Anonymus szobra

P. dictus

Köztudott, hogy a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély. Különösen kevés az ezen időszakra vonatkozó magyarországi keletkezésű forrás. A magyar tudomány ezért is használta sokáig előszeretettel Anonymus művét, a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát.

Feladat: A gesta műfajáról általában c. írásunk segítségével ismételd át a regényes gestáról szerzett ismereteidet!

Számos helytörténeti munka még manapság is a Gesta Hungarorum adatainak segítségével tárgyalja az adott település korai történetét. Anonymus kilétének felderítésére számos kutató áldozott hosszú éveket pályájából. E névtelen szerző személyéről rendelekzésre álló egyetlen forrásunk maga az általa írott mű. Ebben kevés közvetlen, ám annál több olyan közvetett információ található, amelyek segítségével megtudhatunk néhány dolgot a magyar történetírás nagy ismeretlenjéről.
A legtöbb közvetlen, bár korántsem elegendő információt a mű bevezetője tartalmazza. Ebben a szerző magát 'P. dictus magisternek' (P-nek mondott mesternek), a néhai Béla, magyar király jegyzőjének nevezi. Ebből mindössze annyi tudható meg teljes bizonyossággal, hogy Béla király a mű megírásakor már nem volt az élők sorában. Az Árpád-kor uralkodói között azonban négy Béla nevezetű is található. A különböző kutatói álláspontok valamennyit kapcsolatba hozták Anonymus-szal, mára a legvalószínűbb, hogy a Névetlen szerző III. Béla király (1172-1196) udvari jegyzője lehetett, művét tehát 1196 után írhatta.
Nevének P. monogramja körül is hosszú vita bontakozott ki, egyes kutatók szerint ugyanis a P. dictus (P-nek mondott) helyett ez a rövidítés Praedictus (fentebb említett) olvasattal oldható fel, nem pedig egy név kezdőbetűje. A szöveg ezen helyét visszautalásként elfogadva természetesen azt is feltételeznünk kell, hogy a mű eleje hiányzik.
A Gesta bevezetője még számos, kevésbé konkrét, elsősorban Anonymus műveltségére vonatkozó utalást tartalmaz. Ezen kívül rendelkezésre áll még a Gesta szövege, amelynek aprólékos - sokszor a filológiai részletekbe menő - elemzése lehetővé tette a Névtelen személyének, műveltségének és írásművészetének körvonalazását, így annak ellenére, hogy nevét továbbra sem ismerjük, mégis elég sokat tudunk Anonymusról. Gesta Hungarorum Gesta Hungarorum

Könyvtári munka: Nézz utána, hogy mivel foglalkozik a filológia tudománya!

Mára a tudósok többsége egyetért abban, hogy Anonymus tanult egyházi férfiú volt, aki műveltségét valamelyik nyugati egyetemen (talán Párizsban) szerezte. Jól beszélt magyarul, amely minden bizonnyal anyanyelve is volt. Kifejezetten jól ismerte a Tisza keleti és nyugati partvonalát, illetve a Tiszántúlt. Mindezek mellett azonban sokkal fontosabb Anonymus politikai világszemléletének megismerése, hiszen ez vezet el a Gesta Hungarorummal mint történeti forrással kapcsolatos leglényegesebb kérdés megválaszolásához, tudniillik a forrásérték megállapításához.
A szöveg elemzése nyomán mára általánosan elfogadott, hogy Anonymust nem pusztán a szórakoztatni vágyás, hanem konkrét politikai koncepció vezette művének megírásakor. Elsődleges feladatának azt tartotta, hogy Attila és az Árpádok népének összekapcsolásával jogszerűvé tegye a honfoglalást, azt az ősi juss újbóli birtokba vételeként mutatva be. Emellett igyekezett saját korának előkelő családjai számára a honfoglalás korából hódító ősöket találni, ezzel is növelve az egyes családok tekintélyét. Ennek érdekében meglévő földrajzi nevekből keltette életre a honfoglaló magyarok ellenségeinek nagy részét, akiket a magyarok dicső harcokban legyőzhettek.
Ugyancsak saját korának állapotait akarta igazolni akkor, amikor Árpádot bőkezű adományozóként ábrázolta, ezzel teremtve meg II. András király előképét, s támasztva alá annak birtokherdáló politikáját. Ennek és más jellemzőknek az alapján a Gesta keletkezése a 13. század első évtizedeire tehető.
Joggal merülhet fel persze a kérdés, hogy milyen hiteles források állhattak rendelkezésére Anonymusnak három évszázaddal a honfoglalás után. A válasz egyszerű: szinte semmilyenek. Néhány közelkorú krónika és évkönyv ismerete tetten érhető a műben, Anonymus alapvető forrását azonban mégis csak a "parasztok hamis meséi" és a "regösök csacsogó éneke" jelentették, jóllehet a bevezetőben épp ezek figyelmen kívül hagyását ígéri.
Mindezek nyomán a Gesta Hungarorum a 9-10. századi magyar politika- és köztörténet megismerésére vonatkozó forrásértékkel gyakorlatilag nem rendelkezik. Annál több információval szolgál azonban Anonymus koráról, a 13. század elejének politikai gondolkodásáról, történelmi hagyományairól, nyelvállapotáról, és a kultúra számos más területéről.

Kérdések, feladatok

1. Mit gondolsz: változtatna-e a Gesta Hungarorum jelenlegi forráskritikai értékelésén, ha ismernénk Anonymus kilétét?

2. Mit gondolsz: vajon miért nem használt fel Anonymus írott forrásokat művének megírásához?

3. Milyen politikai törekvések befolyásolták Anonymust gestájának megírásában?

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek