Atomerőmű-baleset Csernobilban - 20 éve történt
Zsigó Zsolt
2006/04/25 14:48
1752 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. Csernobil az emberi felelőtlenség örök szimbóluma.

A baleset következtében független szakértők tanulmányai szerint mintegy százezren haltak meg, és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta, és vannak területek, ahol még most is érezteti hatását. A Csernobilban használt reaktor RBMK típusú, ezt a típust a Szovjetunió a katonai célú, plutóniumtermelő reaktorokkal szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki. A konstrukciónak számos előnye van: elvileg bármekkora RBMK blokkot lehet építeni, és a csöves szerkezet miatt az üzemanyagcsere a reaktor leállítása nélkül is lehetséges. A grafit moderátor miatt az RBMK a hasadóanyagot jobban hasznosítja, mint más reaktorok.

A fent említett előnyök ellenére a volt Szovjetunión kívül sehol a világon nem építettek ilyen erőműveket, mert súlyos biztonsági hiányosságai vannak. Az Egyesült Államok az atomfegyver-programjához épített néhány hasonló reaktort, de polgári célokra nem engedélyezte ezt a konstrukciót, többek között Teller Ede javaslatára.

A típus hátrányai:

  • a nagy méret miatt nehézkes a vezérlése
  • nincs védőépülete (konténment), ami egy esetleges baleset során megakadályozná nagyobb mennyiségű radioaktív anyag környezetbe jutását,
  • bizonyos körülmények között öngerjesztő folyamat indulhat meg az RBMK-ban.

Ilyen, reaktorfizikailag instabil atomerőmű a fejlett nyugati országokban és hazánkban sem üzemelhetne.
RBMK reaktorcsarnok Ignalina Atomerőmű, Litvánia A csernobili baleset legfőbb reaktorfizikai oka a pozitív üregegyüttható volt: a vízhűtésű, grafit moderálású reaktorban a hűtést végző víz-gőz keverék neutronelnyelő anyagként (reaktorméreg) viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken, vagyis nő a gőz aránya, csökken az általa elnyelt neutronok száma. Ha kevesebb neutron nyelődik el, a teljesítmény növekedni kezd. A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, melynek hatására tovább nő a gőz aránya és tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége, ami a neutronok számának további növekedéséhez vezet. Így a pozitív visszacsatolás révén öngerjesztő folyamat alakul ki. Ilyen folyamat a könnyűvíz hűtésű, könnyűvíz moderálású reaktorokban (mint például Paks) fizikai lehetetlenség. A pozitív üregegyüttható csak akkor válik dominánssá, ha a reaktor kis teljesítményen üzemel. A névleges teljesítmény 25%-a fölött más fizikai folyamatok "elnyomják" az üregegyütthatót, ilyenkor az RBMK is stabil reaktorfizikailag.

A baleset

Az atomerőmű balesetét közvetlenül egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos, durva megszegésével végrehajtott kísérlet okozta. Az erőmű mérnökei azt szerették volna megoldani, hogy egy esetleges vészleállás esetén a tartalék elektromos rendszer (dízelgenerátorok) beindulásáig a blokkot a lassuló gőzturbina-generátor rendszer által termelt villamos energiával üzemeltessék. A kísérletet a négyes blokk tervezett tavaszi karbantartása előtt, a blokk leállítása közben akarták végrehajtani. A következményeket mindannyian ismerjük...

További források

A csernobili baleset 20. évfordulójára rendezett OAH-TIT ismeretterjesztő konferencia anyagai itt letölthetőek!

Fotók a csernobili lezárt zónából, "Magyar tudományos expedíció Csernobilba"

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek