Az árapály jelenség
Nádori Gergely
2007/11/26 23:44
12770 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A bolygónkon megfigyelhető ciklikus jelenségek közül csak egy az árapály, pontosabban a tengerjárás (az apály és a dagály váltakozása), ám fontossága nagy, hiszen a hajózástól az energiatermelésig életünk számtalan területére hatással van.
Az árapály okozója a Hold

Az óceánokon, tengereken kialakuló árapály jelensége döntően kozmikus kísérőnknek, a Holdnak köszönhető, de kialakulásában kisebb szerepet a Nap is játszik. Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre. A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található - természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre.

Marc Ryckaert felvétele

Ezekre a régiókra "merőlegesen" helyezkednek azok a területek, ahol apály van, azaz ahol a víz éppen visszahúzódik. Egy dagályhullám 24 óra alatt kerüli meg a Földet, de a víz emelkedése és süllyedése 6 óránként (valójában ez kissé több, mint 6 óra) következik be.
A dagálymagasság - azaz hogy hány métert emelkedik a víz - a Föld egyes régióiban eltérő. Az óceánokban, peremtengerekben nagy, hiszen jelentős kiterjedésű területek víztömegét lehet mozgásba hozni, továbbá nagyobb terület felett hosszabb ideig "tartózkodik" a Hold. Az óceánoktól általában elzárt beltengerekben a dagálymagasság viszont jóval alacsonyabb. A legnagyobb magasságok a befelé tölcsérszerűen elkeskenyedő öblökben mérhetők, pl. az Atlanti-óceán észak-amerikai partjai mentén található Fundy-öbölben, ahol a vízszint emelkedése elérheti a 16-18 métert is. Ezzel szemben a Fekete-tengeren a dagálymagasság mindössze 20-30 cm.
Vajon miért van az, hogy a dagálymagasság nem állandó? Ennek oka a holdciklusokban keresendő. Első és utolsó negyed idején ugyanis a Nap és a Hold a Földhöz képest 90 fokos szögben helyezkedik el, így csökkentik egymás hatását, ezért az átlagosnál kisebb dagály, ún. vakár jön létre. Újhold idején viszont a három égitest egy vonalban van, ekkor a Nap és Hold hatása összeadódik, ezért az átlagosnál magasabb dagály figyelhető meg, amit szökőárnak nevezünk. (Ez nem tévesztendő össze tengerrengések miatt kialakuló szökőárral, a cunamival!)

A képre kattintva indul az animáció

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek