Az árapály jelenség
Nádori Gergely
2007/11/26 23:44
13280 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A bolygónkon megfigyelhető ciklikus jelenségek közül csak egy az árapály, pontosabban a tengerjárás (az apály és a dagály váltakozása), ám fontossága nagy, hiszen a hajózástól az energiatermelésig életünk számtalan területére hatással van.
Az árapály okozója a Hold

Az óceánokon, tengereken kialakuló árapály jelensége döntően kozmikus kísérőnknek, a Holdnak köszönhető, de kialakulásában kisebb szerepet a Nap is játszik. Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre. A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található - természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre.

Marc Ryckaert felvétele

Ezekre a régiókra "merőlegesen" helyezkednek azok a területek, ahol apály van, azaz ahol a víz éppen visszahúzódik. Egy dagályhullám 24 óra alatt kerüli meg a Földet, de a víz emelkedése és süllyedése 6 óránként (valójában ez kissé több, mint 6 óra) következik be.
A dagálymagasság - azaz hogy hány métert emelkedik a víz - a Föld egyes régióiban eltérő. Az óceánokban, peremtengerekben nagy, hiszen jelentős kiterjedésű területek víztömegét lehet mozgásba hozni, továbbá nagyobb terület felett hosszabb ideig "tartózkodik" a Hold. Az óceánoktól általában elzárt beltengerekben a dagálymagasság viszont jóval alacsonyabb. A legnagyobb magasságok a befelé tölcsérszerűen elkeskenyedő öblökben mérhetők, pl. az Atlanti-óceán észak-amerikai partjai mentén található Fundy-öbölben, ahol a vízszint emelkedése elérheti a 16-18 métert is. Ezzel szemben a Fekete-tengeren a dagálymagasság mindössze 20-30 cm.
Vajon miért van az, hogy a dagálymagasság nem állandó? Ennek oka a holdciklusokban keresendő. Első és utolsó negyed idején ugyanis a Nap és a Hold a Földhöz képest 90 fokos szögben helyezkedik el, így csökkentik egymás hatását, ezért az átlagosnál kisebb dagály, ún. vakár jön létre. Újhold idején viszont a három égitest egy vonalban van, ekkor a Nap és Hold hatása összeadódik, ezért az átlagosnál magasabb dagály figyelhető meg, amit szökőárnak nevezünk. (Ez nem tévesztendő össze tengerrengések miatt kialakuló szökőárral, a cunamival!)

A képre kattintva indul az animáció

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek