Az elektív mutizmus
Szendrei Judit
2007/11/27 23:05
7039 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az elektív mutizmus olyan kommunikációs zavar, amelynek legfőbb tünete, hogy a maradéktalanul egészséges, ép értelmű gyermek kizárólag a legszűkebb családi környezetében hajlandó beszélni, külső környezetében azonban nem szólal meg. Otthon a gyermek mindezek ellenére lehet akár bőbeszédű is, viselkedése, beszédkészsége korára jellemző. Cikkünkben erről az egyre gyakrabban előforduló kommunikációs zavarról olvashatnak.

Az elektív mutizmus egy egyre gyakoribb,  tisztázatlan eredetű kommunikációs zavar.  Legfőbb tünete, hogy a maradéktalanul egészséges, ép értelmű gyermek kizárólag a legszűkebb családi környezetben hajlandó beszélni, külső környezetben azonban egy hangot sem ejt. Ennek ellenére intim, családi környezetében lehet a gyermek akár bőbeszédű is, viselkedése, beszédkészsége korára jellemző. Bizonyos esetekben előfordul, hogy a gyermek otthon is csak egyetlen kiválasztott személlyel - aki az esetek nagy százalékában az anya - tart fenn kizárólag suttogó, fülbesúgó kapcsolatot. Ez azonban különösen ritka jelenség.

Sokszor az óvodába kerüléssel válik egyre nyilvánvalóbbá a környezet felé irányuló kommunikáció teljes hiánya. Az óvópedagógusok, szülők hajlamosak sokáig mindössze beilleszkedési nehézségnek vélni a jelenséget. Így sokszor várakozással telnek el hetek, majd hónapok - abban a reményben, hogy a gyermek megszokja végre az életében beállt változást, új óvodai környezetét. A gyermek viselkedését társai az idők folyamán megszokják, ő az a kisgyerek, aki nem beszél. Aztán elröppen egy-két év, s a gyerek úgy lesz nagycsoportos, hogy a hangját még nem hallotta senki.

A beiskolázás értelemszerűen problematikus ebben a helyzetben, s ha mégis megtörténik, mert a tanítónő vállalja, hogy az írásban végzett munkák alapján értékeli a gyermek teljesítményét, a tapasztalat azt mutatja, hogy a mutista gyermek semmivel sem marad le társaitól, s teljesítménye kielégítő.  A gyermek azonban a beszéd teljes hiánya miatt sajnálatos módon egyre fájdalmasabb kiközösítés, illetve spontán izoláció áldozatává válik, ami pedig további pszichés problémákat generál.

A szakemberek, s kutatók máig sem tudják, mi okozza az elektív mutizmust. A témában végzett kutatások azonban egyértelműen kimutatják, hogy ez a rendellenesség lányoknál jóval nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a fiúgyermekeknél. Vannak bizonyos, a zavar eredetének megállapítását célzó kutatási eredmények, amelyek egyelőre inkább csak "találgatások", de semmiképpen nem bizonyító erejűek. Ilyen például, hogy a vizsgálat a szülő hideg, rideg, elutasító magatartásával, vagy éppen ellenkezőleg, a túlóvó, túlféltő viselkedésével hozza összefüggésbe a gyermek némaságát. Más kutatások azt feltételezik, hogy a gyermek egy olyan családtagot modellál viselkedésével, aki tiltakozását, negatív érzelmeit hallgatással, elzárkózással fejezi ki. A szakemberek egyelőre sötétben tapogatóznak tehát a kiváltó okok felderítését s a megoldást illetően.

Az elektív mutista gyermekek idegen környezetben kivétel nélkül félénkek, tartózkodók, bátortalanok. A gyermek feltételezhetően ezt az állandósult, nagyfokú szorongását próbálja elhárítani magától némaságával. A pedagógusnak tehát elsősorban az a feladata, hogy pszichológus szoros együttműködésével támogassa, erősítse meg a gyermeket önérvényesítő képességében, fellépésében, így önbizalmában.  Mindemellett feltétlen szükséges – a legkülönbözőbb ötletek és viselkedéslélektani módszerek bevetésével - megindítani a verbális kommunikációt. Ha a gyermek egy idő után hajlandó a pedagógussal suttogó kapcsolatban lenni, ezt az eredményt és viselkedést kell a későbbiekben hangsúlyos és pozitív megerősítések útján kiterjeszteni.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek