Az élethosszig tartó tanulás követelményei az európai oktatásban
2004/07/14 16:59
922 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Harangi László tanulmányában azt elemzi, hogy az élethosszig tartó tanulással foglalkozó EU-dokumentumokban szereplő követelményeknek mennyire képes eleget tenni a magyar oktatási rendszer.

(...) Az Európai Bizottság hosszú mérlegelés és tárgyalássorozatok után - bevonva ebbe a tagállamokon kívül Európa majdnem minden országát - 2002-ben kidolgozta az élethosszig tartó tanulás minőségi követelményeit, amelyek alapján összevethető az egyes országok teljesítménye.

A dokumentum öt pontból álló követelménysort fogalmaz meg az oktatási és képzési intézmények számára: (1) a készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése; (2) az oktatási ráfordítások bővítése; (3) a társadalmi befogadás és felzárkózás feltételeinek a megteremtése; (4) az élethosszig tartó tanulás stratégiáinak, a tanulásirányítás és az akkreditáció feltételeinek a kidolgozása; (5) az adatszolgáltatás és az összehasonlíthatóság követelménye.

A készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése

Az állampolgároknak a 21. században olyan tudásra, műveltségre, szakmai ismeretekre van szükségük, amelyek birtokában aktívan - a maguk és a társadalom javára - részt vehetnek változó világunk építésében, a munkában éppen úgy, mint a társadalmi életben. (...) A tudás alapú gazdaság új készségeket, képességeket kíván meg, mint például az információs-kommunikációs készség, a tanulás elsajátításának képessége, a vállalkozói készség stb., de a hagyományos matematikai és szövegértési képesség is a kulcskompetenciák között van. (...) A magyar lakosság műveltsége általában megfelel a kor követelményeinek, ami egyben az élethosszig tartó tanulás minőségének bizonyítéka is. Gondot okoz ugyanakkor a társadalom egy részének funkcionális analfabetizmusa s az új kompetenciák (informatika, szociális készség, a tanulás képességének elsajátítása, nyelvtudás stb.) széles körű birtoklásának hiánya.

Az oktatási ráfordítások bővítése

Az élethosszig tartó tanulás egy merőben új tanulási, fejlesztési struktúrát feltételez, ezért forrásbiztosítási és támogatási elve is komplexebb, átfogóbb a megszokottnál. (...) Az LLL (Lifelong Learning = élethosszig tartó tanulás) ráfordításainak egyik sajátossága a kötelező, formális oktatás előtti és utáni képzés támogatásának növelése. Az iskola előtti oktatás, nevelés egyre meghatározóbbá válik. A kisgyermekkori nevelésnek, az iskolára való felkészítésnek a fontosságát; az egyén szellemi és szociális fejlődésére való kihatását szülők és oktatáspolitikusok már korábban felismerték, noha ennek optimális idejéről és módszereiről sokat vitatkoznak. A korai nevelésbe, fejlesztésbe való nagyobb beruházás hosszú távon mindenképpen megtérül. (...) A kötelező oktatás utáni tanulás sokféle formát ölthet: lehet szakmatanulás, átképzés, továbbképzés, irányulhat az alapkészségek elmélyítésére, de kifejezheti az egyének különböző igényeit és speciális körülményeit. Az iskola utáni, felnőttkori ismeretszerzésben, készségfejlesztésben és önművelésben előtérbe kerül a tapasztalati tanulás aspektusa. (...)

A tanítás minősége jelentős mértékben befolyásolja az élethosszig tartó tanulás hatékonyságát. Ennek egyik meghatározója a tanárok, oktatók, gyakorlatvezetők stb. felkészültsége, alkalmazkodási készsége, például hogyan tudják hasznosítani munkájukban az információs-kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségeket, vagy hogyan tudnak megfelelni a tananyagváltozás követelményeinek. A második fontos minőségi követelmény a tanárok tanulócentrikus szemléletmódjának kialakulása és mindennapos gyakorlattá válása. A harmadik meghatározó szempont a tanárok-tanulók aránya; a pedagógushiány ugyanis az Unió számos országában máris problémát jelent.

Az élethosszig tartó tanulás összesített minőségi indikátorai (OECD/PISA 2001) arra engednek következtetni, hogy Magyarországon - a 15 éves korosztály körében tapasztalható szövegértési hiányok és a problémamegoldó gondolkodásra nevelés zavarainak ellenére - a tanítás színvonala megfelelő, a pedagógusok (az óvónőtől az egyetemi tanárig) nemzetközi összehasonlításban is kiállják a próbát. Kétségeink vannak azonban afelől, hogy elértük-e az információs-kommunikációs technológiában az európai átlagértékeket, elegendő-e az oktatók, nevelők idegennyelv-tudása, és általános-e a tanulócentrikus tanítás. Kívánnivalót hagy maga után pedagógusaink, andragógusaink továbbképzése, felkészítése az új feladatokra, legalábbis ami a résztvevők körét, a tanfolyamok gyakoriságát illeti. (...)

A társadalmi befogadás és felzárkózás feltételeinek megteremtése

Az élethosszig tartó tanulás révén az állampolgárok hozzájuthatnak az őket megillető társadalmi-kulturális lehetőségekhez, hogy jogaikat és kötelességeiket maradéktalanul érvényesíthessék és teljesíthessék a demokratikus döntéshozatali folyamatokban. A meglévő készségek kibontakoztatása és az új készségek megszerzésének lehetősége a társadalmi kirekesztettség elkerülésének egyik módja lehet mindenki számára, ami a legszélesebb értelemben segíti az esélyegyenlőség megvalósulását. (...) Annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek hozzájáruljanak a befogadó, felzárkóztató társadalom megteremtéséhez, el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják a különböző népességcsoportok részvételét az iskolai és a felnőttkori tanulásban.

Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű rétegekre, illetve azoknak a korlátoknak a megszüntetésére, amelyekkel ezeknek a közösségeknek szembe kell nézniük. Ha a magyar oktatási és képzési rendszert teljes spektrumában vizsgáljuk, nem lehetünk teljes mértékben elégedettek, mert ez a rendszer nem megszünteti, hanem újratermeli, konzerválja a társadalmi, kulturális egyenlőtlenségeket, különbségeket. Mindez érinti a társadalom peremére szorult egyéneket és csoportokat, akik eddig is megakadtak a fejlődésben, de idetartozik a roma népesség nagy része, és újratermelődik a kirekesztettség az ország elmaradott régióiban, kiskörzeteiben, a helyi energiával nem rendelkező kisközségekben, falvakban. (...)

Az élethosszig tartó tanulás stratégiáinak, a tanulásirányítás és az akkreditáció feltételeinek a kidolgozása

Az Unió tagállamai feltétel nélkül egyetértenek abban, hogy az LLL hatékonyságának biztosítására irányuló helyi, regionális (megyei) és országos stratégiák kulcsfontosságú tényezői az élethosszig tartó tanulás fenntartható fejlődésének. A tudományos alapokon nyugvó, átfogó terveknek nemcsak az élethosszig tartó tanulást mint rendszert kell fejleszteniük, hanem a tudás igazságos és egyenlő hozzáférhetőségének a kérdésével is kell foglalkozniuk, hogy valóban mindenki számára biztosítva legyen a tanulás lehetősége. (...) A hatékony élethosszig tartó tanulás kiterjedt és jó kvalitású tanácsadást és tanulásirányítást tesz szükségessé minden korosztály számára. A potenciális tanulót tájékoztatni kell a "mit"-ről és a "hogyan"-ról, vagyis a képzés tartalmáról, módszereiről, idejéről, költségeiről. A támogatási és felkészítő rendszerek az aktív önépítés nélkülözhetetlen eszközei, amelyek felgyorsítják a tanulási folyamatot. (...)

Az élethosszig tartó tanulás egyik legjelentősebb aspektusa az elsajátított tudás legitimációja: a bizonyítványok, az akkreditáció kérdése. A tudás feltárása és értékének megfelelő nyilvános elismerése a tanulás minőségének és hatékonyságának fontos kritériuma. (...) Az akkreditációs és bizonyítványrendszerek puszta létezése azonban nem sokat mond azok minőségéről, a mögöttük lévő tudás átláthatóságáról vagy megbízhatóságáról, így egyes bizonyítványok nem összemérhetők Európán belül. Míg a hagyományos intézményi keretben folyó nem formális oktatás során szerzett bizonyítványok érvényessége elfogadott, addig az intézményen kívül - a nonformális és informális úton - szerzett ismeretek és kompetenciák elismeréséhez a tanulási folyamat és az így szerzett tudás alaposabb vizsgálata szükséges. Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem képes akkreditációs, érvényességi indikátorokat kidolgozni a nem iskolai keretekben szerzett tudás összehasonlítására. Néhány országban már vannak jó tapasztalatok, melyekre lehet építeni. Például a norvég oktatási hatóságok folyamatosan kísérleteznek a nonformális és az informális tanulás hivatalos elfogadásával. (...)

Az adatszolgáltatás és az összehasonlíthatóság követelménye

Az Európai Bizottság folyamatos adatszolgáltatásra szólítja fel a tagállamokat és a csatlakozó országokat az élethosszig tartó tanulás minőségéről a közösen elfogadott mutatók alapján. A rendszer összehasonlíthatóságán, az adatok koncepcionális kategóriákká történő fejlesztésén a Közösség szakértői folyamatosan dolgoznak. (...) A definíciós hiányok, pontatlanságok ellenére máris fény derült arra, hogy számos ország nem rendelkezik adatokkal az élethosszig tartó tanulásról, illetve azok egy része nem vethető össze a harmonizált európai értelmezés alapján.Magyarország az élethosszig tartó tanulás ötödik minőségi követelményét megfelelően teljesíti, "eredménye" a tíz csatlakozó ország közül a legjobb, megelőzve ezzel Lengyelországot, Csehországot és Szlovéniát. (...)

Kép forrása

  • www.library.uncg.edu

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek